Gyöngytyúk a takonyra

„Göngyösi Márton. Kettős állampolgárság. Zsidók. Jobbik. Nácik. Sárga Csillag. Közéleti káosz. Címszavakban ez történt az elmúlt két napban. Vasárnap tömegtüntetés. Együtt, jobb és bal. Nem is ragoznám tovább. Mindenki mondja a magáét, kérésre vagy kéretlenül. Úgy viselkedünk, mint egy rossz házasságban a felek, akik képesek bármilyen eseményből eljutni a maguk, és leginkább mindig ugyanahhoz a sérelemhez. Lassan azért talán megnyugszanak a kedélyek, abbamarad az üvöltés, de az ország, úgy néz ki, még mindig csak körbe-körbe jár. Pedig talán érdemes lenne kihasználni a csendet. 

(...)

Fogadatlan prókátorokkal van tele az ország, akik úgy gondolják, értünk beszélnek, és azt hiszik, hogy a mi nyelvünket beszélik. Pedig csak a bennünk rejlő vagy örökölt félelmeket és fájdalmakat lovagolják meg és használják ki önös célokra. Hogy ez most a Jobbik „véletlen elszólása”, a sárga csillagot kitűzők tábora, vagy éppen Szita Bence képével reklámozó cég, az már ebből a szempontból szinte mindegy.

Fontos, hogy tudjuk, honnan jövünk és kik vagyunk. Amíg azonban csak sértődötten vagdalkozunk, ahelyett, hogy megpróbálnánk rendet tenni a fejünkben, feldolgozni mindazt, ami velünk vagy a szüleinkkel történt, addig sem egyénileg, sem társadalmilag nem tudjuk megteremteni az építkezéshez szükséges biztos alapokat. Persze pont ezt a folyamatot akadályozzák a mostani és az ehhez hasonló történések.”