A kormánypártok által az ügynökügyek tisztázására kitalált bizottságosdi értelme már önmagában is erősen kétséges, Boross személye pedig csak még kérdésesebbé teszi.
A Magyar Hírlap szerint Boross Péter vezetheti a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. A kormánypártok által az ügynökügyek tisztázására kitalált bizottságosdi értelme már önmagában is erősen kétséges (hiába mondta Lázár János, hogy mindenki közös érdeke, hogy ne egy gittegylet jöjjön létre), Boross személye pedig csak még kérdésesebbé teszi.
A volt kormányfő nagyon határozottan elutasítja az ügynökök nevének nyilvánosságra hozását – ebben teljesen egyetért például Medgyessy Péterrel. Emiatt Boross kinevezése már önmagában is állásfoglalás lenne, ami nem sok jót ígér azok számára, akik az állampárti múlt tisztességes feltárását várják a Fidesztől.
Míg a kormánypárt számos területen felvállalta a status quo megbontását, és komoly –indokolt vagy éppen indokolatlan – konfliktusokba állt bele kétharmados felhatalmazása birtokában, addig ügynökkérdésben feltűnően óvatos duhaj. Pedig ez egy olyan ügy, amivel nagy szolgálatot tehetne a nemzetnek, a nemzeti emlékezetnek. Sokkal nagyobbat, mint kenetteljes nyilatkozatok kötelező kifüggesztésével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
