„Az egykori demokratikus ellenzéknek a mostani demokratikus ellenzék paródiája. Pontos tükörképe ennek, ahogyan Gyurcsány Ferenc beköltözött néhány napra a miskolci Avas lakótelepre. Milyen nagyszerű, hogy elmegy a volt miniszterelnök a szegény emberek meghívására, hogy szembesüljön a valósággal. Lelkesedik az ellenzéki tábor, büszkék rá hívei. Elképzelem Solt Ottíliát, ahogyan beköltözik a Marincsák családhoz kamerák kíséretében és villogó fényképezőgépek sortüzében. Ma már az ilyen apró jelekből nem olvasnak az emberek, és általában nagy árat fizetnek érte.
Solt Ottília sokszor beköltözött szegény nyírségi romák házaiba, együtt élt velük, azt ette, amit ők a mindennapokban, szörnyűségekben osztozott velük. Nemcsak szociológiai kutatásának tárgyai voltak a szegények. Solt Ottília otthon felejtette a fényképezőgépet, vagy ha fényképezett, akkor nem magát fényképeztette, hanem a nyomort, amelynek felszámolásáért küzdött. Nem adott interjúkat a néhány napra elfoglalt ágyról, és nem hatódott meg önmagától, amiért néhány napra kiköltözik a villájából az Avasra. Pedig Solt Ottília is politikus volt később, parlamenti képviselő. Utolsó falatját megosztotta a szegényekkel, a zsebeit kiürítette nekik. Ha élne, valószínűleg nem ő költözne be a Marincsák családhoz, hanem a Marincsák család hozzá, minden protokolláris felhajtás nélkül. És nem két napra. Ahogyan sok szegény ember ott lakott nála, az ajtaja mindig nyitva állt. Amikor már maga is segítségre szorult volna, akkor is mindenét a szegényeknek adta.
Nagy szerencséje Gyurcsánynak, hogy Solt Ottília már nem él. Ottília szókimondó, egyenes ember volt. Erről az avasi kiruccanásról olyan cikket írna, hogy belezöldülne a volt miniszterelnök. Mi is korrumpálódunk, alig merjük leírni, hogy ez mekkora kamu, milyen felháborító képmutatás. Solt Ottília olyan levelet írna Gyurcsány Ferencnek, hogy azt nem tenné kirakatba. Mi pedig csak makogunk itt, hogy Ottília valószínűleg nagyon sérelmezné, hogy politikai haszonszerzésre, népszerűséghajhászásra használja valaki a szegénység ügyét. Azt, hogy még ez az avasi beköltözés sem az ott élő emberekről, hanem Gyurcsány Ferencről szól. Ottília szemére vetné azt is, hogy valószínűleg azért vitte magával politikustársait, hogy legyen valami társasága, és ne kelljen csak az ott élő emberekkel együtt lenni. Hokimeccsre se vitte volna azokat, akiknek a napi megélhetés a gondjuk. De valahogy ki kell bírni, és a saját életformáról néhány napra sem könnyű lemondani.”