Solt Ottília a Marincsák családnál

2012. január 27. 09:15

Az egykori demokratikus ellenzéknek a mostani demokratikus ellenzék paródiája. Pontos tükörképe ennek, ahogyan Gyurcsány Ferenc beköltözött néhány napra a miskolci Avas lakótelepre.

2012. január 27. 09:15
Bartus László
Bartus László
Amerikai Népszava

„Az egykori demokratikus ellenzéknek a mostani demokratikus ellenzék paródiája. Pontos tükörképe ennek, ahogyan Gyurcsány Ferenc beköltözött néhány napra a miskolci Avas lakótelepre. Milyen nagyszerű, hogy elmegy a volt miniszterelnök a szegény emberek meghívására, hogy szembesüljön a valósággal. Lelkesedik az ellenzéki tábor, büszkék rá hívei. Elképzelem Solt Ottíliát, ahogyan beköltözik a Marincsák családhoz kamerák kíséretében és villogó fényképezőgépek sortüzében. Ma már az ilyen apró jelekből nem olvasnak az emberek, és általában nagy árat fizetnek érte.

Solt Ottília sokszor beköltözött szegény nyírségi romák házaiba, együtt élt velük, azt ette, amit ők a mindennapokban, szörnyűségekben osztozott velük. Nemcsak szociológiai kutatásának tárgyai voltak a szegények. Solt Ottília otthon felejtette a fényképezőgépet, vagy ha fényképezett, akkor nem magát fényképeztette, hanem a nyomort, amelynek felszámolásáért küzdött. Nem adott interjúkat a néhány napra elfoglalt ágyról, és nem hatódott meg önmagától, amiért néhány napra kiköltözik a villájából az Avasra. Pedig Solt Ottília is politikus volt később, parlamenti képviselő. Utolsó falatját megosztotta a szegényekkel, a zsebeit kiürítette nekik. Ha élne, valószínűleg nem ő költözne be a Marincsák családhoz, hanem a Marincsák család hozzá, minden protokolláris felhajtás nélkül. És nem két napra. Ahogyan sok szegény ember ott lakott nála, az ajtaja mindig nyitva állt. Amikor már maga is segítségre szorult volna, akkor is mindenét a szegényeknek adta.

Nagy szerencséje Gyurcsánynak, hogy Solt Ottília már nem él. Ottília szókimondó, egyenes ember volt. Erről az avasi kiruccanásról olyan cikket írna, hogy belezöldülne a volt miniszterelnök. Mi is korrumpálódunk, alig merjük leírni, hogy ez mekkora kamu, milyen felháborító képmutatás. Solt Ottília olyan levelet írna Gyurcsány Ferencnek, hogy azt nem tenné kirakatba. Mi pedig csak makogunk itt, hogy Ottília valószínűleg nagyon sérelmezné, hogy politikai haszonszerzésre, népszerűséghajhászásra használja valaki a szegénység ügyét. Azt, hogy még ez az avasi beköltözés sem az ott élő emberekről, hanem Gyurcsány Ferencről szól. Ottília szemére vetné azt is, hogy valószínűleg azért vitte magával politikustársait, hogy legyen valami társasága, és ne kelljen csak az ott élő emberekkel együtt lenni. Hokimeccsre se vitte volna azokat, akiknek a napi megélhetés a gondjuk. De valahogy ki kell bírni, és a saját életformáról néhány napra sem könnyű lemondani.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Faqtya ezredes
2012. január 27. 16:07
http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/publik_so.html
Faqtya ezredes
2012. január 27. 14:38
A Beszélő szamizdatban megjelent ellenzéki folyóirat szerkesztőségének tagjai 1982-ben: Szilágyi Sándor, Kőszeg Ferenc, Kis János, Nagy Bálint, Petri György, Solt Ottília. http://kep.index.hu/1/0/36_cbb6a3b884f4f88b3a8e3d44c636cbd8/542909_45842e3e01ae3f43f8025575e45c7583_wm.jpg Ennyit erről.
Faqtya ezredes
2012. január 27. 14:35
Solt Ottiliáék alapozták meg a cigánytenyésztést és megnevezhetetlenséget. ”1991 nyarán harminc borsodi polgármester nyílt levélben követelte az országgyűlési képviselőktől kifejezetten a cigány bűnelkövetőkre való tekintettel a rendőrségi felügyelet visszaállítását és azoknak a jogszabályi kötöttségeknek a feloldását, amelyek miatt a rendőrség „nem mer” intézkedni. Néhány hónappal később, 1991. október 30–31-én Borgulya Gyula rendőrőrnagy a Pesti Hírlap hasábjain a cigányok megkülönböztetett hatósági kezelésének lehetőségét követelte, mondván: „áldatlan helyzet, hogy nem különböztethetjük meg őket”. Hozzátette, ha a politika nem tud erre megoldást találni, akkor „a rendőrségre marad a feladat”. A kormány Kisebbségi Hivatala visszautasította az őrnagy állításait, de a belügyminiszter és a rendőri vezetők a hozzájuk érkezett beadványokra nem reagáltak, az őrnagy számára az interjúnak következményei nem lettek. Az ellenzék követelte Borgulya leváltását, a belügyminiszternek esze ágában sem volt háborgatni Borgulyát, ezért nem is kellett visszatáncolnia. 1990-ben fél éven belül háromszor adtak le rendőrök halálos lövéseket fegyvertelen emberekre intézkedéseik során. Az első esetben Horváth Balázs belügyminiszter a televízió nyilvánossága előtt gratulált az eljáró rendőröknek, még azelőtt, hogy a fegyverhasználat jogosságát kivizsgálták volna. Solt Ottilia a belügyminiszterhez intézett interpellációjában így fogalmazott: „Még az is lehet, hogy a közvélemény egy része nem bánja, ha ezeket a csoportokat egy-egy halálos lövés kellőképp megfé­lemlíti. Szeretném azonban azt hinni, hogy a közvéleménynek egy másik része elfogadhatatlannak tartja ezt. Egyébként az erőszak fokozásával az antiszociális megnyilvánulások nem válnak kevésbé antiszociálissá.” A fent említett esetek egyikében a nyomozást olyan botrányos módon folytatták le és zárták le, hogy a lelőtt fiatalember apjának és Solt Ottiliának a fellépése nyomán a legfőbb ügyész elrendelte a pótnyomozást...” A végeredményt naponta látjuk.
vizesnyolcas
2012. január 27. 13:36
Nocsak! Már a Gyurcsány is útjában áll a Bajnait építgető Birodalomnak. - Nem is értem, miért gondolta a Feri, hogy miután egyszer már finoman ejtette a Nagy Testvér, majd pont őt hagyja visszajönni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!