„Ételgyár! Nekem első körben a McDonald’sról a világszabványosított sült krumpli, a húspogácsák, a szószok s a ki tudja még hányféle, nem a fitneszklubok étrendjén szereplő étel vagy inkább eleség jut az eszembe. Vagy az árukapcsolásos, gyermek- és szülőhülyítésként megálmodott és piacra dobott Happy Meal menüvel azonosítom a céget. Most mégsem ezekről akarok beszélni.
Szólok viszont arról a 132 millió forintról, amit a multinacionális tőke egyik vezérhajója nyert el. A vállalat abból a keretből kapott támogatást, amelyből azok a nagyvállalatok juthattak pénzhez, melyek vállalják, hogy a válság következtében szükséges elbocsátások helyett, a munkavégzés alóli részleges felmentéssel párhuzamosan képzést adnak a munkavállalóknak. Az összeget még tavaly októberben nyerték el uniós forrásból. (...)
Nem értem, hogy miközben a kormány a kisvállalkozások mellett tette le a voksát, és számos döntést e kör érdekében hoznak, hogyan folyhat el a pénz ilyen humbug, megfoghatatlan programokra. Miért nem központi továbbképzéseket indítanak – a piac igényei alapján. Miért nem az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban tevékenykedő kisvállalkozások vagy a magyar agráriumban küszködők találnak ilyen busás összegeket. Ugyanis ez a kör mindennapi pénzügyi problémákkal küszködik, a haláltusáját vívja. A forráshiány, a tőkeszegénység, a lánctartozások megölik őket, miközben jelentős foglalkoztatók.”