Ahogyan az közismert, egyre többen fordulunk online eszközökhöz egészségügyi kérdéseinkkel, mert gyors választ várunk a tünetekre és a lehetséges kezelésre. Az AI orvosi tanács azonban nem mindig megbízható.
A digitális technológia rohamos fejlődésével egyre több ember fordul online rendszerekhez, ha egészségügyi kérdése merül fel. Az AI orvosi tanács, vagy a ChatGPT egészségügyi tanács iránti érdeklődés különösen a gyors információszerzés miatt nőtt meg: a felhasználók ugyanis néhány másodperc alatt választ kaphatnak tünetekkel, lehetséges diagnózisokkal vagy kezelési javaslatokkal kapcsolatos kérdéseikre – szemben a hagyományos diagnosztikai folyamatokkal. Ennek azonban súlyos ára is lehet.
A mesterséges intelligencia az orvostudomány és az egészségtechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe. Az algoritmusok képesek nagy mennyiségű adat feldolgozására, és sok esetben segíthetnek a diagnózis felállításában, például radiológiai képek vagy klinikai adatok elemzésében. Az ilyen rendszerek az egészségügy digitalizációjának és a telemedicina fejlődésének fontos eszközei – mutatnak rá a szakértők.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy magyar cég által kidolgozott eljárásban a betegnek elég egy fotót készítenie a bőrproblémájáról, megválaszolnia néhány kérdést, majd a mesterséges intelligencia máris felsorolja a kezelőorvosnak a szóba jöhető bőrgyógyászati betegségeket. A döntő szó, vagyis a diagnózis felállításának joga és felelőssége azonban továbbra is az orvosé.
Egy friss, ChatGPT-vel kapcsolatos egészségügyi tanulmány közben arra figyelmeztet, hogy
a chatbot-alapú rendszerek nem mindig képesek megfelelően felismerni a súlyos helyzeteket, sőt félre is informálhatják a felhasználókat.
A kutatás szerint a vizsgált esetek jelentős részében az AI-alapú diagnózis pontossága elmaradt attól a szinttől, amit a klinikai triázs során az orvosok elvárnának.
Ezt is ajánljuk a témában
Már 20 ezer diagnózist végeztek el és mintegy ezer tumorgyanús esetet szűrtek ki az AIP Derm módszerével – ami példa arra, hogy a mesterséges intelligencia miként tudja hatékonyan segíteni az orvosi ellátást.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a mesterséges intelligencia alapú chatbot sok esetben nem ismerte fel a sürgősségi helyzeteket. A kutatók különböző egészségügyi szituációkat szimuláltak, és azt vizsgálták, milyen tanácsot ad a rendszer.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a valóban sürgős állapotok több mint felében a ChatGPT nem javasolta az azonnali orvosi ellátást. Ez arra utal, hogy az eszköz nem minden esetben érzékelte a potenciális krízishelyzeteket, például súlyos tünetek vagy akár életveszélyes állapotok esetén.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a chatbot válaszai gyakran általános jellegűek voltak, és nem minden esetben vették figyelembe a tünetek súlyosságát. A mesterséges intelligencia az orvoslásban ezért jelenleg inkább támogató eszköznek tekinthető, mintsem teljes értékű diagnosztikai rendszernek.
Ezt is ajánljuk a témában
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerfejlesztést: a McKinsey és a Merck közös projektje során sikerült 2-3 hétről 3-4 napra csökkenteni a klinikai vizsgálati jelentések elkészítésének idejét, valamint 50 százalékkal csökkenti a hibák számát is.
A szakértők hangsúlyozzák: az AI-alapú egészségügyi eszközök természetesen segíthetnek a releváns információk gyors megszerzésében, de a végső diagnózis és a kezelés meghatározása továbbra is az orvos feladata marad. A mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben komoly innovációs potenciált rejt. Az AI-rendszerek
Az algoritmusok működése azonban korlátozott: a válaszok gyakran statisztikai mintákon alapulnak, és nem mindig veszik figyelembe az egyedi beteghelyzeteket. Egy chatbot nem látja a páciens fizikai állapotát, nem végez vizsgálatot, és nem érzékeli azokat a finom jeleket, amelyek egy tapasztalt orvos számára fontosak lehetnek.
A triázs – vagyis a sürgősségi állapotok felismerése – különösen összetett feladat. Ha egy rendszer nem megfelelően értékeli a tünetek súlyosságát, az késleltetheti az ellátást, ami akár súlyos következményekkel is járhat.
Összességében a szakemberek szerint a ChatGPT és más AI-rendszerek hasznos kiegészítő eszközök lehetnek az egészségügyben, de semmiképpen sem helyettesíthetik a személyes orvosi konzultációt.
A legfontosabb szabály, hogy az AI orvosi tanács csak tájékoztató jellegű információként szolgálhat. Ha valaki súlyos tüneteket tapasztal – például erős fájdalmat, légzési nehézséget vagy hirtelen romló állapotot –, azonnal orvoshoz kell fordulnia.
A technológia fejlődése várhatóan tovább javítja majd az AI-alapú diagnózis pontosságát, de jelenleg a mesterséges intelligencia inkább az orvosok munkáját segítő eszköz, nem pedig a betegellátás önálló szereplője.
Az egészségügy jövője valószínűleg az ember és a technológia együttműködésére épül. A mesterséges intelligencia hatékonyan támogathatja az orvostudomány fejlődését, de a végső felelősség és döntés továbbra is az emberi szakértelemnél marad.
Fotó: Pexels
Hegedűs Zsolt szerint kritikus a helyzet, de ezt eddig is tudtuk. A kérdés, hogy honnan teremt elő a miniszter több tízezer képzett embert?
A Tisza Párt egészségügyi minisztere brit mintára alakítaná át az egészségügyet, miközben az NHS-t akkut pénzhiány, várólisták, káosz és genderbotrányok bénítják.
Takács Péter szerint nem biztos, hogy a választók „ilyen lovat akartak". Hegedűs Zsolt szakbizottsági meghallgatása személyeskedésbe torkollott.
Révész János közleményében hangsúlyozta, a betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a „lehetőségkörnyezet” bővül.
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
Győrfi Pál őszintén beszélt arról, milyen bizonytalanságokat lát a kormányváltás időszakában, és arról, hogy továbbra is ő maradhat-e a mentőszolgálat szóvivője.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna megérdemli az uniós tagságot.
A kormány több tagja is rendezte céges összeférhetetlenségi helyzetét.
