Itt a megoldás az orvoshiányra? Forradalmat hoz a mesterséges intelligencia a bőrgyógyászatban
2023. április 20. 06:00
Egy magyar cég által kidolgozott eljárásban a betegnek elég egy fotót készítenie a bőrproblémájáról, megválaszolnia néhány kérdést, majd a mesterséges intelligencia máris felsorolja a kezelőorvosnak a szóba jöhető bőrgyógyászati betegségeket. A döntő szó, vagyis a diagnózis felállításának joga és felelőssége azonban továbbra is az orvosé.
„Hosszú távon megbéníthatja a teljes globális egészségügyet az egyre fokozódó orvos- és ápolóhiány. Felmérések szerint tíz éven belül 9,9 millió egészségügyi dolgozó fog hiányozni a világpiacról. Mindez annak ellenére, hogy az orvosi egyetemek tele vannak. A probléma ugyanis nem az orvostanhallgatók számával van, hanem azzal, hogy a frissen diplomázottak körében – különösen az Egyesült Államokban – nagyon nagy arányban és gyorsan megjelenik a kiégés” – fejtette ki a Mandinernek Kovács Máté, az AIP Labs vezérigazgatója, akinek a cége azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) használatával kínáljon lehetőséget az egészségügyet sújtó szakemberhiány okozta krízis kezelésére.
Fotó: Kateryna Kon / Science Photo Libra / KKO / Science Phtoto Library via AFP
Így használható a mesterséges intelligencia a bőrgyógyászatban
Az AIP Labs által kidolgozott megoldás, az AIPDerm digitális bőrklinika széles körű elterjedésével a dermatológiában forradalmi változást hozhat. A már több tízezer páciensen tesztelt program működése a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a bőrgyógyászati gonddal küzdő betegnek fel kell töltenie egy fotót a problémás területről, és meg kell válaszolnia néhány kérdést – például arról, hogy hol helyezkedik el a testén a bőrprobléma.
Ezt követően
a több mint 700 kórképet felismerő MI a képről és a szövegesen megadott adatokból és információkból tájékozódva javasol 3–5 lehetséges diagnózist a szakorvosnak, aki választhat ezek közül, de természetesen felül is bírálhatja a mesterséges intelligenciát.
A szakorvosok minden páciensnek személyre szabott kezelési tervet is ajánlanak a „kórlapon”, valamint amennyiben szükség van rá, elektronikusan gyógyszert is tudnak felírni, amit a beteg bármely patikában ki tud váltani. A szakember egyébként azt mondja, hogy az MI által javasolt kórismeretek között az esetek 90 százalékában ott van a helyes diagnózis.
Az orvosoknak kialakított „digitális kórház” biztosítja azt is, hogy a szakember keressen a feltöltött esetek között, ellenőrizhesse a kontrollvizsgálatokat, néhány kattintással végigpörgethesse a teljes rendszert, és kezelést is tud választani. Mindez pedig feltöltődik az adott ország egészségügyi felhőjébe, Magyarország esetében az EESZT-be, azaz az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe.
Négy helyett óránként negyven eset
„Az MI és a köré épülő digitáliskórház-ökoszisztéma lehetővé teszi, hogy óránként negyven esetet is ellásson egy bőrgyógyász, szemben a fizikai rendeléssel, ahol egy óra alatt általában maximum négy beteggel tud foglalkozni” – magyarázza az automatizáció előnyét Kovács Máté. Szerinte ennek az igazán nagy jelentősége abban áll például a klasszikus telemedicinával szemben, hogy míg utóbbi csak a beteget segíti, az orvost nem – pedig páciensből van több, doktorból pedig kevesebb –, az MI az orvost is plusz kapacitással ruházza fel.
„A telemedicinával valójában lábon lőjük magunkat, hiszen az orvosnak az ugyanakkora erőfeszítés, mintha személyesen kellene találkoznia a beteggel. Ezzel szemben az MI az orvosok munkavégző kapacitásának volumenét növeli meg, ez az igazán nagy előnye a telegyógyászattal szemben” – teszi hozzá a vezérigazgató, aki megjegyzi, hogy az MI segítségével zajló orvoslás keresetkiegészítő lehetőséget is jelent az egészségügyi dolgozóknak, sőt érzelmileg is tehermentesíti őket.
Arról is beszélt, hogy nem kifejezetten a melanóma diagnosztizálására szabták a rendszerüket, mert az alaptézisük szerint az MI-megoldások akkor tudnak érzékelhető előrelépést hozni az ellátásban, ha minél több beteg esetében használhatók. Vagyis egy teljesen általános MI-rendszert dolgoztak ki, ezért is tud az AIP Labs gépe felismerni mintegy 700 kórképet, de ismét hangsúlyozta, hogy az ezt követő specifikációt az orvos végzi.
Arra a kérdésre, hogy nem féltik-e az orvosok a munkájukat az MI-tól, Kovács Máté azt felelte, egyáltalán nem, éppen az előbb említett, ezután is rájuk háruló diagnózisfelállítás miatt.
A Semmelweis Egyetem és az AIP Labs pilot projektjében csaknem 20 ezer pácienst kezeltek a mesterséges intelligenciával, jó részüket 2022-ben, és kimagasló többségüktől, 90 százalékuktól pozitív visszajelzés érkezett.
Idén februártól már „élesben” is elérhető a szolgáltatás, amelyet azóta mintegy kétezren vettek igénybe, de a kapacitások lehetővé teszik, hogy évente 40 ezer bőrbetegséggel küzdő embert kezeljen az MI. A Magyarország mellett Szlovákiában, Spanyolországban és Észak-Amerikában is jelen lévő AIP Labs célja a további terjeszkedés, valamint közös klinikai kutatások folytatása egyetemekkel.
Ahol még szóba jöhet a mesterséges intelligencia
A cég vezetője elmondta, további terveik között szerepel a folyamatos vércukorszint-ellenőrzést és EKG-vizsgálatot végző MI-megoldásoknak a kidolgozása. Tapasztalatuk szerint ugyanis Magyarországon nagy hiányosságok mutatkoznak a betegek utánkövetésében, azaz a kórházi ellátás utáni állapot-ellenőrzésében. Ebben hozhatna nagy előrelépést, ha a páciensek a mesterséges intelligencia segítségével tudnák otthonukban monitorozni a vércukorszintjüket és a szívük állapotát.
Emellett a nem gyógyuló, krónikus sebek kezelésére is fejlesztenek egy rendszert az AIP Labsnál, hogy az ilyen betegséggel – például felfekvéssel – küszködőknek a kötszerek felírásához ne kelljen személyesen elmenniük a rendelésre, elegendő legyen egy fotót készíteniük és az MI segítségét kérniük.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Kevesebb orvost képeznek mint kellene az egész világon. Ennek több oka van. Az egyik a hosszú, kemény és drága szakorvoskiképzés 6+3 v.4v.5 év, a másik a felvételi vizsgák feltétele vagy tesztekkel vagy az érettségi pontszámmal stb., mely NEM mindig a legalkalmasabb jelentkezőket választja ki.------ A megoldás nem a mesterséges intelligencia, hanem az intelligensebb képzési rendszer. ----- A biomérnökök lesznek egyre fontosabbak az egyre komplexebb gyógyászati berendezések tervezésében és működtetésében.
Ha kevés az orvos világszinten (több EU-tagországban ötezer-ötezer nagyságot említenek), tehát nem csak magyar baj, akkor az átlagos élettartam is lerövidül, akárcsak a szegényebb Harmadik világban.
Már megint röfögnek a buta prolik HÁ EZMÁ MEGIN OJAN MINT A FÍÍMEKBE. Inkább a számítógépet meg az okostelefont tennék le, ne kelljen látunk a baromságaikat. Vagy attól nem félnek?
