Melyek a rákgyógyítás új irányai? Hol áll hazánk a rákkutatásban? Milyen eredményeket értünk el? Nagy Péterrel, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával, és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium vezetőjével beszélgettünk.
Mit kell tudni az önök intézetéről?
A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratóriumnál olyan eredményekre törekszünk, amelyek közvetlenül a betegágynál hasznosulhatnak. Ehhez szoros együttműködés szükséges a tudós és a klinikus kollégák között: a betegágynál megfogalmazott kérdésekre keressük a választ, úgy is mondhatnám, hogy
a betegágynál kezdünk és ott szeretnénk végezni.
A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő tudományos tevékenységek egy részét hivatott összefogni. Elsődleges célkitűzésünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a klinikai- és az alapkutatásokat. Egyébként tavaly januárban indultunk, első körben egyéves finanszírozást kaptunk a 2021-es évre. Majd egy szakmai-pénzügyi beszámolót követően újra pályáztunk, aminek eredményeképpen bekerültünk a 18 Magyarországon indult nemzeti laboratórium közül abba a négybe, amelyik kiváló minősítést kapott, erre nagyon büszkék vagyunk. Ez utóbbit sikerült megismételnünk idén is, valamint megkaptunk újabb négy évnyi finanszírozást is. Így maga a projekt 2025. december 31-ig tart.
Átlagosan mennyi idő telik el a kutatás eredménye és annak betegágynál hasznosítása között?
Ezt nehéz megmondani. A klinikai kutatások hamarabb hoznak eredményt, adott esetben még a gyógyítási irányelveket is megváltoztathatják. Azonban az alapkutatásoknál vagy a gyógyszerfejlesztéseknél – ami Magyarországon sajnos nagyon ritka, bár próbálunk benne áttörést elérni – már más a helyzet, különösen utóbbinál, a preklinikai állatkísérletek és a fázisvizsgálatok miatt gyakran tíz évnél hosszabb idő is lehet.
Hogyan áll Magyarország nemzetközi viszonylatban a rákkutatásban?
Nagyon jól. Az Európai Unió Horizon Europe nevezetű keretprogramja kiemelt misszióként kezeli a rákkutatást. Ez visszaköszön a tudományfinanszírozásban is: összesen négymilliárd euró jut a Cancer Mission és a European Cancer Plan programokra. Ennek a missziónak az elindításában is már élenjárók voltunk, tíz éve dolgozunk a közép-kelet-európai részvétel és érdemek szerinti képviselet biztosításáért. Az Országos Onkológiai Intézet a régió egyetlen legmagasabb szinten akkreditált olyan onkológiai centruma, ahol a kutatás, az oktatás és a gyógyítás együtt van jelen. Ezt más centrum nem tudta elérni a közép-kelet-európai régióban. Ez az oka, hogy sok esetben
nemcsak az ország, hanem az egész régió reprezentánsai is vagyunk.
Komoly programokban vagyunk jelen, a legújabb és legprominensebb ebben a misszióban az úgynevezett UNCAN.eu – Understanding Cancer EU – projekt, aminek hat munkacsoportja van, köztük a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM), a heidelbergi német rákkutatási központ, a Deutsches Krebsforschungszentrum (DKFZ), a francia Institut Gustave Roussy, vagy például a barcelonai komprehenzív onkológiai központ, a Vall d'Hebron, tehát a legrangosabb centrumokról beszélünk. A hatodik munkacsoportban az Országos Onkológiai Intézet vezetésével folyik az a munka, amely a közép-kelet-európai régió uniós rákkutatásra való felzárkóztatására, illetve a különböző páneurópai projektek kialakítására fókuszál. Alprogramvezetőként jelen van ebben a projektben a WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezete (IARC), az Európai Onkológiai Centrumok Szövetsége (OECI) vagy a holland Nemzeti Rákintézet, tehát nagyon komoly szervezetekkel dolgozunk együtt. A WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezetével nagyon szoros kapcsolatban van Magyarország, elsőként csatlakoztunk a régióból hozzájuk és az a megtiszteltetés ért, hogy Magyarország engem delegált a szervezet tudományos tanácsába. Az Európai Onkológiai Centrumok Szövetségének igazgatótanácsában az Intézet két tagja is tagként szerepel.
A WHO rákkutatási szervezetének adatai szerint 2018-ban világszerte 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget, közülük 9,6 millióan haltak meg. Számításaik szerint húsz év alatt megduplázódhat a rákos esetek száma a világon. Mi ennek a rohamos növekedésnek az oka?
Számos oka van. Az egyik, hogy tovább élünk, a másik, hogy a daganatos megbetegedéseket regisztráló úgynevezett rákregiszterek egyre pontosabbak: ma már sokkal több halálesetről tudjuk pontosan, hogy a rák áll a háttérben. Ehhez hozzájönnek még a különböző életvitelbeli szokások megváltozásai, illetve sokkal jobban ki vagyunk téve a rizikófaktoroknak is.
Tudna esetleg példát mondani?
A rizikófaktorokat minden platformon szajkózza mindenki. Így ennek kapcsán inkább a prevenció jelentőségéről ejtenék pár szót: az egészségtudatos táplálkozásról, a dohányzásról való leszokásról, a HPV elleni vakcina beadásáról. Vagy a népegészségügyi szűrésekről, amelyek célja, hogy mihamarabb detektálni lehessen a betegséget. Ne feledjük, egy korai diagnózissal sokkal nagyobb az esély a betegség gyógyítására.
A ráknak nincsen ellenszere – mondta lapunknak Seitz Erik rákkutató. Szerinte hajlamosak vagyunk abban a bináris számrendszerben gondolkodni, hogy igen vagy nem; nincs ellenszer, vagy van ellenszer. A testünk viszont nem kettes számrendszerben gondolkodik, hanem annál sokkal komplexebben. Mit gondol erről a megközelítésről?
Egyetértek vele. A rák nagyon tág fogalom, hiszen a daganatos betegségek nagyon sok tekintetben különböznek egymástól. Így a „rák ellenszere” is kevéssé megfogható dolog. Az első tüdőrákos esetben, amit sikerült úgynevezett teljes genomszekvenálással karakterizálni, közel 30 ezer génmutáció volt jelen. Tehát a daganatos megbetegedés hatalmas mennyiségű génmutáció eredményeként alakul ki. Ez azt jelenti, hogy még egy-egy szervi lokalizáción belül is nagyon sokrétű ez a betegség, pontosan emiatt van, hogy
a rákgyógyítás ma már a személyre szabott terápia irányába megy.
Az a cél, hogy minél többet megtudjunk az adott beteg betegségének molekuláris hátteréről, hogy minél célzottabban lehessen azt gyógyítani. Egyébként minden terápia (sugárterápia, daganatsebészet, gyógyszeres onkológia) rendkívül sokat fejlődött, ezért a gyógyulási arányok is nagyon sokat javultak világszerte és itthon is. Legnagyobbat a gyógyszeres terápiák mozdultak előre, segítségükkel a betegség hátterében lévő elváltozásokat célzottan lehet kezelni. Nagyon fontos megemlíteni az immunterápiák térhódítását is, nem hiába adtak érte Nobel-díjat pár évvel ezelőtt. Ezek lényege, hogy felkészíti az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Mindannyiunk szervezetében folyamatosan képződnek ilyenek, csak a jól működő immunrendszer megtalálja és elpusztítja őket. Akkor van baj, ha a daganatsejtek el tudják maszkírozni magukat és az immunrendszer gyakorlatilag már nem kompetens ezek elpusztításában. Ezt a folyamatot adott esetben meg lehet fordítani immunterápiás kezelésekkel. Segítségükkel nagyon komoly eredményeket lehet elérni még nagyon késői stádiumú daganatos megbetegedésekkel szemben is.
Jelen van itthon is ez a terápia?
Természetesen, Magyarországon is számos finanszírozott immunterápiás beavatkozás létezik. Egyre gyakrabban alkalmazott például a melanóma és a tüdőrák, de számos más daganat kezeléseinél is.
Ki tudna emelni az Önök kutatásai közül olyat, ami különösen reményre ad okot?
Az intézet rákkutatási tevékenységei egytől egyig fontosak, hiszen arra irányulnak, hogy a betegség gyógyítását segítsék. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratóriumban a molekuláris biológiai sajátságok felderítésére fókuszálunk. Élen járunk például a tumorbiológia nem annyira ismert, de tudományos szinten nagyon felkapott területén, az úgynevezett redoxbiológiában is. Azt vizsgáljuk, a különböző anyagcsere útvonalak átprogramozásával hogyan tudja a daganat serkenteni a növekedését, kikerülni az immunrendszert vagy adott esetben a terápiák jótékony hatásait. Ez egy olyan terület, ahol
nemzetközileg is nagyon komoly elismeréssel bírunk.
Ezen kívül kiemelkedő, nemzetközileg is elismert eredményeink vannak az öröklődő daganatok kutatásában, illetve a klinikai kutatás területén is, például az emlőrák, fej-nyaki daganatok vagy a prosztatarák új sugárterápiás módszereinek bevezetésében. Emellett fontos megemlíteni, hogy a világ vezető lapjaiba írunk, világkongresszusokat szervezünk és jelen vagyunk minden fontos hazai és nemzetközi fórumon.
A járvány idején sokat hallottunk az mRNS vakcináról, ezt az eljárást a rák ellen is tervezik bevetni.
Kutatási fázisban vannak ezek a tudományos programok. Az Onkológiai Intézetben ilyen irányú kutatásokat még nem folytatunk, de személyes jó kapcsolatban vagyok Karikó Katalinnal, sokat beszélgettünk erről. Az mRNS-vakcina mindenesetre nagyon ígéretes tudományos irányvonal az onkológia területén is.
Nyitókép: Országos Onkológiai Intézet
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
„A kormány visszalépett a módosítási szándéktól” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Alaptörvény-módosítással se fog menni.