Komoly programokban vagyunk jelen, a legújabb és legprominensebb ebben a misszióban az úgynevezett UNCAN.eu – Understanding Cancer EU – projekt, aminek hat munkacsoportja van, köztük a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM), a heidelbergi német rákkutatási központ, a Deutsches Krebsforschungszentrum (DKFZ), a francia Institut Gustave Roussy, vagy például a barcelonai komprehenzív onkológiai központ, a Vall d'Hebron, tehát a legrangosabb centrumokról beszélünk. A hatodik munkacsoportban az Országos Onkológiai Intézet vezetésével folyik az a munka, amely a közép-kelet-európai régió uniós rákkutatásra való felzárkóztatására, illetve a különböző páneurópai projektek kialakítására fókuszál. Alprogramvezetőként jelen van ebben a projektben a WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezete (IARC), az Európai Onkológiai Centrumok Szövetsége (OECI) vagy a holland Nemzeti Rákintézet, tehát nagyon komoly szervezetekkel dolgozunk együtt. A WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezetével nagyon szoros kapcsolatban van Magyarország, elsőként csatlakoztunk a régióból hozzájuk és az a megtiszteltetés ért, hogy Magyarország engem delegált a szervezet tudományos tanácsába. Az Európai Onkológiai Centrumok Szövetségének igazgatótanácsában az Intézet két tagja is tagként szerepel.
A WHO rákkutatási szervezetének adatai szerint 2018-ban világszerte 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget, közülük 9,6 millióan haltak meg. Számításaik szerint húsz év alatt megduplázódhat a rákos esetek száma a világon. Mi ennek a rohamos növekedésnek az oka?
Számos oka van. Az egyik, hogy tovább élünk, a másik, hogy a daganatos megbetegedéseket regisztráló úgynevezett rákregiszterek egyre pontosabbak: ma már sokkal több halálesetről tudjuk pontosan, hogy a rák áll a háttérben. Ehhez hozzájönnek még a különböző életvitelbeli szokások megváltozásai, illetve sokkal jobban ki vagyunk téve a rizikófaktoroknak is.