A modellváltáson elsőként átesett Budapesti Corvinus Egyetem előtt újabb nagy lehetőség nyílt meg az adatkutatással foglalkozó Kollektív Tanulási Központ létrehozásával. Az ide vezető útról, az ebben rejlő lehetőségekről és a jövőbeli tudományos tervekről kérdeztük Szántó Zoltán Oszkár dékánt és César A. Hidalgo hálózatkutatót.
A Budapesti Corvinus Egyetem 2023 januárjában indította el új, világszínvonalú, adattudománnyal és gazdasági komplexitással foglalkozó kutatólaboratóriumát, a Kollektív Tanulási Központot (Center for Collective Learning). „Ez az új intézmény az egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) nemzetközi kutatóközpontjában alakult meg, amelyet az egyetemi modellváltásra való felkészülés jegyében hoztunk létre 2018-ban. Mikor már tudtuk, hogy a Corvinus megkapja azt a lehetőséget, hogy rugalmasabb szabályozási környezetben, másfajta külső és belső irányítási struktúrában és új finanszírozási modell szerint fog működni, akkor elhatároztuk, alapítunk egy új szervezeti egységet, amelynek az a célja, hogy a világ minden pontjáról a megújuló Corvinusra vonzzon külföldi kutatókat a közgazdaságtan, az üzleti tudományok és a kapcsolódó társadalomtudományok területéről, a kutatási kiválóság előmozdítása jegyében” – mondta el Szántó Zoltán Oszkár, a CIAS dékánja a Mandinernek, aki kitért a kutatási környezetre is.
Öt-tíz hónapos intervallumban végezhetnek a külföldi szakemberek kutatást az egyetemen a saját témájukban, lehetőleg a Corvinus munkatársainak és doktoranduszainak bevonásával. Szántó hozzátette, hogy amennyiben a kutatási periódus lezárultával az adott szaktekintély úgy dönt, hogy maradni szeretne, akkor versenyképes állásajánlatot kap, így hosszabb távon itt maradhat az egyetemen.
Számuk évről évre növekszik, s közülük többen már az egyetem valamelyik intézetének főállású munkatársai.
A dékán a finanszírozásról is szólt: „a nemzetközi kutatási kiválóság eléréséhez vezető úton fontos mérföldkő, hogy – a CIAS-ban már működő Network, Technology and Innovation (NETILab) kutatóközpont munkatársainak aktív közreműködésével és az egyetem pályázati menedzsmentjének eredményes támogatásával – benyújtottuk az Európai Kutatási Térség programra (ERA-Chair) a pályázatunkat, amely öt éven keresztül finanszírozza a Kollektív Tanulási Központ működését. Ez a támogatás jó lehetőséget nyújt a Corvinusnak arra, hogy a nemzetközi elvárások szerint növelje kutatási teljesítményét, s így Európa vezető gazdaság- és társadalomtudományi egyetemei közé kerüljön” – magyarázta Szántó.
A dékán ismertette, hogy a Kollektív Tanulási Központ vezetője César A. Hidalgo, akinek Barabási Albert László volt a doktori témavezetője. Hidalgo neve világszerte jól ismert a hálózatkutatásban és adattudományban elért kiemelkedő eredményei kapcsán. Kutatásai és publikációi óriási hatással vannak a szakterületére. A következő öt évben a Budapesti Corvinus Egyetemen fogja irányítani a kutatócsoportot, egyéb feladatainak ellátása mellett. „Azonban a folyamat itt még nem áll meg, mert keressük a kapcsolatot a terület hazai kutatóival is. Magyarországnak kapukat kell nyitnia a tudományos együttműködések terén is” – tette hozzá.
Szántó a jövőbe tekintve elmondta, hogy idén szeptemberben négyéves, angol nyelvű üzleti adattudomány alapképzést indít az egyetem. „Ez azért is fontos lépés, mert napjainkban ennek a területnek szerves része a mesterséges intelligencia használata, a gépi tanulás vagy a nagy adatbázisok építése és elemzése, amely megjelenik mind a makrogazdasági, mind a pénzügyi területeken. Eddig is voltak eredményeink ezen a téren, de most a központ indulásával ez a tevékenység tovább fog bővülni a nemzetközi színtéren” – húzta alá a CIAS dékánja.
A labor indítását Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató így köszöntötte: „A César Hidalgo által vezetett adattudományi és gazdaságkomplexitási laboratórium Budapest gondolkodásbeli vezető szerepének örökségét folytatja a Corvinuson a hálózatok és a komplexitás területén azzal, hogy új perspektívát hoz a gazdasági rendszerek tanulmányozásába. Ez a laboratórium döntő szerepet fog játszani a komplexitásban gondolkodó kutatók következő generációjának képzésében a Közép-európai Egyetem és a Rényi Intézet virágzó hálózattudományi programjainak támogatásával” – hangsúlyozta a világhírű fizikus.
„A Kollektív Tanulási Központ egy kutatócsoport, amely a mesterséges intelligencia és az adattudományi módszerekben rejlő lehetőségek gazdasági felhasználására összpontosít” – mondta el a központ vezetője, César A. Hidalgo. Majd azzal folytatta, hogy a mesterséges intelligencia az elmúlt néhány évben komoly fejlődésen ment keresztül. „Számos érdekes eszköz létezik, mint a ChatGPT, amely például segít szövegeket írni, méghozzá nagyon érthetően. Nagyon jól használja a nyelvtant, az írásjeleket, a helyesírást. Egyszerűen és érthetően képes fogalmazni. Ezeknek a technológiáknak a kifejlesztéséhez számos olyan matematikai eszközt használtak, amelyek a gazdasági folyamatok megértéséhez is felhasználhatók.
A központban tehát egy olyan multidiszciplináris tudóscsoportot hozunk létre, amely a mesterséges intelligencia és az adattudomány eszközeit használja a gazdaságtudományi területeken”
– magyarázta a kutató.
Hidalgo ezután arról beszélt, hogy a gazdasági környezet folyton változik, és ahhoz, hogy ennek a fejlődéséhez hozzájáruljunk, „a finom szintű felbontásukat is meg kell értenünk”. „Nem egyszerűen csak a tőkéről és a munkáról van szó, vagy arról, hogy lépésekre bontunk néhány gyártási folyamatot, hanem valóban meg kell értenünk a folyamat egyes elemeihez szükséges, sokszor specifikus tudást. Azt, hogy ez a tudás hogyan változik egy adott térben, hogyan növekszik, halmozódik.
A mesterséges intelligencia eszközei rendelkeznek ezzel a képességgel”
– ismertette a professzor.
„Ezek a modellek képesek írni, képesek felismerni a szavakat. Azt is tudják, hogy egy szó főnév vagy ige. El tudják dönteni, hogy a kávé vagy a tea között összefüggés van, mivel több millió központi rendszerben használják ezeket. Hasonló eszközök használatával vizsgálhatjuk a gazdasági adatokat, és olyan előrejelzéseket készíthetünk, amelyek sokkal pontosabbak, sokkal árnyaltabbak, így segíthetnek abban, hogy megértsük a gazdaságot. Mindemellett diagnosztikai eszközöket is biztosítanak, amelyek fejlettebb tervezést tesznek lehetővé” – sorolta.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia etikája, César A. Hidalgo azt válaszolta, hogy az emberek különböző erkölcsi filozófiák alapján ítélik meg a gépek és más emberek cselekedeteit. „A gépeket egy olyan modellfilozófia alapján ítéljük meg, amely inkább a következményekkel foglalkozik. A mesterséges intelligencia etikája tehát egy nagy kutatási terület, amely számos szempontot vizsgál. A mesterséges intelligencia etikus felhasználását vagy viselkedését vizsgálja, és azt, hogy ez a viselkedés etikus-e. A mi vizsgálódásunk annak megértésére irányult, hogy az emberek hogyan és miért ítélik meg a gépeket úgy, ahogy” – tette hozzá.
Arra a megállapításra, hogy az amerikaiak és az európai emberek sokszor az olyan filmek, mint a Terminátor alapján tartanak a mesterséges intelligenciától, a kutató úgy reagált, hogy valóban sok olyan alkotás van, ami „a mesterséges intelligenciát disztópikus kontextusban ábrázolja, ami nagyon észszerű és érthető. A fikciónak szüksége van konfliktusra. Nincs értelme olyan könyvet írni vagy filmet forgatni, amelyben nincs konfliktus, amit meg kellene oldani. És ebben az esetben természetesen a mesterséges intelligencia rosszul fog viselkedni, mert azok a filmek, amelyekben a mesterséges intelligencia jól viselkedik, unalmasak, nem olyanok, amelyeket megnéznék vagy amiről írnék. Ezzel együtt
a mesterséges intelligencia természetesen egy nagyon erős technológia, amelyet még csak most kezdünk megérteni, különösen, ami a társadalmi hatásait illeti”
– fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia olyan technológia, amely meghatározott kompetenciaterületeken bontakozik ki. A legutóbbi ilyen a nyelv volt, amely óriási fejlődésen ment keresztül. „A nyelvi fejlődés sokféleképpen befolyásolhatja az emberek egymás közötti kommunikációját. Ugyanis az emberek egyre inkább a mesterséges intelligenciát használják tartalom létrehozására, valamint arra, hogy segítsenek válaszolni másoknak olyan közvetített társadalmi interakciókban, mint például e-mailben vagy chatben. Kezdjük megismerni, hogy ezek az új technológiák miként drótozzák újra a hálózatunkat. Természetesen óvatosnak kell lennünk ezekkel kapcsolatban, de nyitottsággal is kell lennünk irántuk, mert nagy lehetőségeket is rejtenek magukban” – tekintett a jövőbe a hálózatkutató.
Hidalgo visszatérve a chatGPT-re felhívta arra a figyelmet, hogy ez a nyelvi modell bizonyos hiányosságokkal bír. „De mi ezt a nyelvi modellt más típusú mesterségesintelligencia-technológiákkal egészítjük ki. Például olyan AI-technológiákkal, amelyek jól végzik a különböző számításokat, vagy amelyek képesek a nyelvi modellekbe visszatáplálható adatok kinyerésére és rendszerezésére. Így azok megfelelő számokkal tudnak operálni, és még tényszerűbbé válnak. Úgy gondolom, hogy ez a projekt egy nagyon érdekes technológia, amely nem csak a mesterséges intelligencia nyelvi működésének relativitását mutatja be, hanem egy olyan interfészt – két számítógépes eszköz közötti kapcsolódást – biztosít, amely megváltoztatja az emberek kapcsolatát a jelenlegi eszközökkel. Méghozzá azáltal, hogy lehetővé teszi a természetes nyelvi interakciókat, ami az IT-terület régi vágya volt.”
César A. Hidalgo arról is beszélt, hogy 2010 óta jár Budapestre, amely szerinte Európa egyik legszebb városa. „Nagyon szeretem az itteni embereket, mert nagyra értékelik a tudást. Másrészt ez egy olyan társadalom, amely nagyszerű humorérzékkel rendelkezik, és tagjai élvezik a társas kapcsolatokat, törődnek egymással. Talán túl szépnek látok mindent kívülről. De amit eddig láttam, abból azt állapítottam meg, hogy a magyarok a tudás mellett a kultúrát is értékelik, ami nagyon fontos” – osztotta meg lapunkkal eddigi benyomásait a magyar fővárosról.
A világszerte elismert kutató végül arról szólt, hogy mit vár a központ működésétől. „Bízom benne, hogy képes leszek egy olyan csapatot létrehozni, amely élen jár majd a mesterséges intelligencia és az adattudomány használatának kérdéseiben, valamint abban, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését, új ötletek megvalósítását ezen a területen. Ez a projekt öt évre szól.
Még csak most kezdtük el, de meg akarjuk haladni az eredeti elképzeléseket.
Jelenleg is zajlanak az állásinterjúk, és rövidesen kinevezzük ügyvezető igazgatót is, aki operatívan irányítja majd a csoport napi munkáját. De többek között az ügyvezető tartaná a kapcsolatot a magánszektorbeli vállalatokkal és a potenciális alapítókkal is” – vette sorra a központ vezetője.
„Reméljük, hogy októberben lesz egy olyan esemény, amelyre meghívhatjuk majd a nagyközönséget, és bemutathatjuk az első projektjeinket. Ezek tehát az idei céljaink” – jelölte ki a következő időszak főbb lépéseit César A. Hidalgo.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Mozgalmas év volt a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt, Varga-Bajusz Veronika kértük meg, hogy értékelje az évet.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
Az EU még mindig problémásnak látja a modellváltott egyetemek fenntartására közpénzből létrehozott alapítványok átláthatóságát.
A kormányfő egy látványos videóval emlékezett vissza 2024 legfontosabb közéleti történéseire.
Hajrá Magyar Péter. Szeretünk.
