Tanos Áron felhívja a figyelmet a szingularitás fogalmára is. „Ha létrejön az a mesterséges intelligencia, amelyikkel mesterséges intelligenciát lehet fejlesztetni, és önmagát elkezdjük vele fejlesztetni,
akkor át fogunk lépni egy mesterséges szuperintelligenciára.
De azt már nem lehet megjósolni, hogy az, hogy ez mennyivel lesz nálunk intelligensebb” – vázol fel egy lehetséges jövőképet az informatikus.
Szerinte a ChatGPT megjelenésével újabb lendületet kapott az iparág. „Pedig 2022-ben sokan mesterséges intelligencia télről beszéltek. Úgy tűnt, hogy kimaxoltuk a tavaly a neurális hálókban rejlő lehetőségeket, és várni kellett a következő áttörésre, ami 2023 elején következett be. A chatelő mesterséges intelligencia térhódításával rengeteg pénz és tehetség áramlott az iparágba”.
Tanos úgy látja: a most felkapott chatGPT ugyanakkor valójában nem egy nagy áttörés. „Viszont azt ki kell emelni, hogy a mögötte lévő szervezet végigcsinálta azt a rettenetesen aprólékos, fáradságos és nehéz munkát, hogy mérhetetlen mennyiségű adatot feldolgozott előre a gépeknek. A projekten dolgozó szakembereknek komplex elemzéseket kellett végezniük, és rengetegszer kijavítaniuk a mesterséges intelligenciát. Ehhez mérhetetlen türelem kellett, mivel ha az AI-től megkérdezték, hogy milyen színű az ég, és ő azt felelte, hogy narancssárga, akkor meg kellett neki mondani, hogy nem, az ég kék. Ez az a munka, aminek az elvégzése a chatGPT 3.5-öt kiemelte a többi hasonló projekt közül, és mondhatni a trónra ültette” – magyarázza az informatikus.
Tanos szerint lényeges, hogy a ChatGPT-t jelen pillanatban nem lehet kereskedelmi célra használni. „Az is egy szerencsés helyzet, hogy a fejlesztő cég szigorúan nem érdekelt a profitmaximalizálásban. A ChatGPT-t tulajdonképpen egy konzorcium hozta létre, amelyet több nagyvállalat támogat. A konzorcium célja pedig az, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesszék, és így történhetett az, hogy lehetővé tették a fejlesztés széles körben történő használatért” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Arra a kérdésre: igaz-e, hogy nem minden robot mesterséges intelligencia, de minden mesterséges intelligencia robot, Tanos Áron azt feleli, hogy ezeket el kell különíteni egymástól. Mert
míg a robotoknak van fizikai „testük”, addig a mesterséges intelligenciáknak nincs.
„Mindemellett az AI-t általában kommunikációs tevékenységre használják, míg a raktárakban pakoló robotok vagy a robotporszívó csak jól vannak programozva” – magyarázza.
Ennek kapcsán tér ki Lenára, a Netlife Robotics asszisztensére, amely egy virtuális ember, tulajdonképpen Pepper „testvére”. „A tudásuk is nagyon hasonló, tehát ugyanaz a mesterséges intelligencia motor áll mögöttük, de Lenának nincs fizikai teste. Egy tévé képernyőn jelenik meg, ugyanúgy viselkedik, mintha egy ember lenne: ránk néz, viszonozza a mosolyunkat, integet, hogyha odébb megyünk, követ minket a tekintetével. Tehát ugyanúgy viselkedik, mint egy ügyfélszolgálatos, akivel videóhívásban állunk, és ugyanúgy tud segíteni a helyhez kötött kérdések megválaszolásában.”
„Mi leszünk a gépek macskái”
A jövőbe tekintve a Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke elmondja, hogy valahol valóban „Istent játszunk”. Személy szerint abban hisz, hogy
„létrehozunk egy új fajt, amely nem emberi, hanem informatikai, és velük együtt fogunk élni ezen a bolygón, egyfajta szimbiózisban,
akikre olyan hétköznapi ügyekben is támaszkodhatunk majd, mint a háztartásvezetés” – folytatja a gondolatmenetet.
Tanos Áron arra is kitér, hogy míg Nyugaton sokakban olyan hollywoodi produkciók miatt, mint a Terminátor- vagy a Kaptár-sorozat, sokan tartanak a robotoktól, addig a távol-keleti kultúrákban sokkal pozitívabb kép él róluk, mivel Godzillát is egy óriásrobot kergeti vissza az óceánba.
Zárásként elmondja, hogy bár sokszor nem vagyunk vele tisztában, „de már most nyakig ülünk a mesterséges intelligenciában, hiszen elég csak a közösségi médiákra vagy a streaming oldalakra gondolni, amelyek igyekeznek kitalálni, hogy nekünk mely tartalmak tetszenének. Sőt már a telefonjainkban is egy sor olyan alkalmazás érhető el, amely úgy működik, hogy idomul a szokásainkhoz, napi rutinunkhoz. Így biztos, hogy virtuális téren további bővülés várható. De a következő évtizedekben nagyot változhat a humanoid robotok piaca is. Elég csak megnézni a TESLA nemrég bejelentett fejlesztését, Optimust”.
A távolabbi jövőbe tekintve pedig megjegyzi: „Mi leszünk a gépek macskái, az abszolút uralkodók. A mesterséges intelligenciák már-már aranyéletet biztosítanak majd számunkra: egészséges és elégséges táplálékot, professzionális orvosi ellátást, még hosszabb életet és teljes szabadságot. Miközben az lesz a meggyőződésünk, hogy mi vagyunk a világ urai, ez már rég nem így lesz, hiszen a gépek uralkodnak majd felettünk.
Nekünk pedig fogalmunk sem lesz róla, hogy a minket körülvevő világ jóval komplexebb, mint ahogy mi hisszük”
– vázol fel a robotika szakértője egy lehetséges jövőképet.
Nyitóképen Pepper, szociális asszisztív robot. Fotó: Netflix Robotics Facebook-oldala