Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon

2024. december 14. 06:03

Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.

2024. december 14. 06:03
Illustration - Social media apps
Szabó Péter

Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a közösségi médiában megosztott hírekkel kapcsolatban: a bejegyzések 75 százalékát olvasás nélkül osztják meg a felhasználók, azaz a legtöbben anélkül kürtölnek világgá bizonyos cikkeket, hogy tisztában lennének azok tartalmával. Az álhírek futótűzként való terjedése a közösségi médiában rendkívül rémisztő méreteket öltött – írja az Euronews.

Meta Platforms - Photo Illustration
Rohamtempóban terjednek az álhírek a közösségi oldalakon
Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto via AFP

Az amerikai egyetemek kutatói 2017 és 2020 között több mint 35 millió nyilvános Facebook-bejegyzést elemeztek internetes webhelyekre mutató URL-ekkel az amerikai közélet kulcsfontosságúként emlegetett pillanataiban. Az adatok szerint a közzétett linkek 75 százalékát kattintás nélkül osztották meg, azaz a felhasználók háromnegyede a tények ismerete és ellenőrzése nélkül tett közzé tartalmat.

„Az eredmények elég sokatmondóak és egyben riasztóak is.

Ez megmagyarázhatja, miért gyakori, hogy a fake news olyan gyorsan terjed a közösségi médiában”

– áll a Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmányban.

Ezt is ajánljuk a témában

Álhírek terjedése a közösségi oldalakon

A nagy kérdés azonban az, miért osztanak meg az emberek olvasás nélkül tartalmakat? A kutatók úgy vélik, a felhasználók számára az online interakciók azok „rohanó” jellege miatt spontánabbak, sokszor átgondolatlanabbak, illetve a sebesség sem elhanyagolható szempont.

A közösségi média hírfolyamaiban lévő információs túlterheltség nyomást gyakorol az online felhasználókra, hogy hatékonyabbak legyenek, és ezért sokszor felületes jelzésekre hagyatkoznak”

– írták a tanulmány szerzői, majd így folytatták:

„Elemzésünk szerint ilyenkor a közösségi média felhasználói a valóságosnál tájékozottabbnak érzik magukat a tudományos információk és a politika terén” – tették hozzá.

A kutatás során az is kiderült, egy adott pártot nyíltan támogató politikusok nagyobb valószínűséggel osztanak meg hírtartalmakat kattintás nélkül, mint azok, akik politikailag semlegesnek tartják magukat. A szerzők azonban elismerik, hogy ezt a tendenciát néhány hiperaktív partizánfiók és közösség vezetheti a Facebookon, amelyek hajlamosak abból a célból újra közzétenni bizonyos tartalmakat, hogy növeljék az elérést.

Ezt is ajánljuk a témában

Érdekes, hogy a tanulmányban nem vettek részt olyan felhasználók, akik egy másik platformon elolvashatták a tartalmat, majd kattintás nélkül újra megosztották ugyanazt a linket. Az elemzést végző kutatók egyébként azt javasolták, hogy a közösségi médiában jelen lévő vállalatok a megosztás előtt tervezzenek általános figyelmeztetéseket vagy éppen időben figyelmeztető jelzéseket, amelyek a tartalom megnyitása és elolvasása nélkül felhívják az emberek figyelmét a kockázatokra.

Hiszen tudjuk: az internet a számos előnye mellett számtalan veszélyt is rejteget, ezek közül pedig az egyik legártalmasabb az álhírekkel, az úgynevezett fake news-zal való riogatás és fenyegetés.

Összességében pedig nem árt több forrásból ellenőrizni bizonyos információkat, ahelyett, hogy egyszer sem tennénk. Még az általában hitelesnek és megbízhatónak tartott médiatermékek, hírportálok vagy online magazinok is tévedhetnek.

Ezt is ajánljuk a témában

Fotó: Alicia Windzio/dpa Picture-Alliance via AFP

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Chekke-Faint
2024. december 14. 08:19
Komcsi találmány.
tippan
2024. december 14. 07:53
Nincs gond, ha úgysem olvassák.
Dixtroy
2024. december 14. 07:52
"Az álhírekkel az a baj, hogy nagyon nehéz ellenőrizni a valóságtartalmukat." - Petőfi Sándor
Kovács Ubul
2024. december 14. 07:22
"Magyarország nem tájékoztatta Ukrajnát a Putyinnal folytatott tárgyalásról, és Ukrajna nem is hatalmazta fel Magyarországot ilyesmire. Az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója szerint Orbán tervét Oroszország arra használta fel, hogy elfedje egy újabb rakétacsapás előkészületeit Ukrajna energetikai hálózata ellen. Litvin azt írta, hogy Orbán a szalagcímekre összpontosított, és ezzel segítette Moszkvát a támadásban."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!