A Fradi argentinja magyar válogatott akar lenni, az edzője szerint ez nem rá tartozik
Nagyon pozitív benyomások érték Magyarországon, sok szeretetet kap az utcán és a médiában is.

A sorozatban harmadik fináléját játszó Fradi találkozott az egyszeres kupagyőztes Zalaegerszeggel a labdarúgó Mol Magyar Kupa döntőjében. Az FTC–ZTE mérkőzés hosszabbítást követően dőlt el, a győztes gólt Toon Raemaekers szerezte, s ezzel a biztos Európa-liga-résztvevő Ferencvárosi Torna Club 25. alkalommal nyerte meg az MK-t.

Ez a Himnusz némileg másképp hangzott a válogatott otthonául szolgáló, közel telt házas (49 800 volt a hivatalos nézőszám) Puskás Arénában, miután a várakozásoknak megfelelően mindössze két magyar labdarúgó kapott helyet a Ferencváros kezdőcsapatában a Zalaegerszeg ellen a Mol Magyar Kupa szombati döntőjében. Az FTC ír vezetőedzője, Robbie Keane a kapuban szokás szerint Dibusz Dénesnek szavazott bizalmat, rajta kívül támadóként Gruber Zsomborra számított a hazai játékosai közül, illetve a magyar állampolgárságot nemrég megkapó argentin Mariano Gómez is szerepelt a védelemben. A kupasorozatra nem érvényes az „ötmagyaros szabály”, ennek ellenére a másik oldalon a portugál Nuno Campos hat itthoni futballistát küldött pályára az első perctől.

Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon pozitív benyomások érték Magyarországon, sok szeretetet kap az utcán és a médiában is.

A hangulatra, sőt a látványra sem lehetett panasz, miután a két szurkolótábor köztudottan jó kapcsolatot ápol egymással. Ennek jeléül a két B-közép egyaránt fehérbe öltözött, s a kezdés előtti élőképből mindenki kivette a részét az alsó szektorokban.

Az első percek tapogatózó játékát követően a ZTE-ből Kiss Bence előtt adódott gólszerzési lehetőség, de miután kikaparta magának a gesztenyét, a büntetőterületen belülre érve „eltörte” a labdát. Ebből is érződött, hogy a tét ellenére – a győztes az Európa-liga selejtezőjében vehet részt – a zalaiak továbbra is önazonosak szeretnének maradni és nem „parkolják le a buszt”. Egy alkalommal eléggé ki is nyíltak, a gyorsaságáról ismert Lenny Josephnek pedig nem is kellett több, elnyargalt a jobb szélen, majd ügyesen középre gurított, és
amikor már mindenki elkönyvelte, hogy megszerzi a vezetést a Fradi, akkor Victory Akpe lábáról mégsem a hálóba, hanem az alapvonalon túlra pattant a játékszer.
Bár a budapestiek minden mutatóban ellenfelük fölé nőttek, igazán nagy ziccert nem tudtak kialakítani a folytatásban, noha az egerszegiek többször átadták a területet nekik. A kék-fehérek
Joseph megugrásaiban ugyanakkor megvolt a veszély, a francia támadó sebességével többször meggyűlt a zalaegerszegiek baja. Ha már nem ment a földön, megpróbálták levegőben: az első félidő utolsó negyedórájában egyre többször ívelte fel és be a labdát az FTC, de Gundel-Takács rendre lefülelte a beadásokat, így 0–0-val vonulhattak pihenőre a felek.
Ferencvárosi részről fújtak előbb ébresztőt, a második játékrész elején felzúgott a „harcoljatok”, s való igaz, sem iramában, sem minőségében nem váltotta be az előzetes reményeket a kupafinálé: sok volt a ki nem kényszerített hiba és többször hiányzott a kockázatvállalás. Mindkét edző érezhette, hogy változtatni kell, jöttek is a friss emberek a kispadról. Gruber lecserélése viszont abból a szempontból váratlan volt, hogy bár a népligetiek magyar válogatott csatára nem élete meccsét játszotta, mégis a jobbak közé tartozott a zöld-fehéreknél.

Akartak a csapatok, a Fradi ment is előre becsülettel, de a mezőnyfölénye meddőnek bizonyult, a zalaiak pedig kontrára rendezkedtek be. A legnagyobb ziccer Gundel-Takács Bence nevéhez fűződött:
a ZTE kapusa egy ártalmatlan szituációba mellbe „bikázta” a rátámadó Lenny Josephet, akiről majdnem a hálóba pattant a labda.
A következő támadásnál jött az újabb baki, ekkor Várkonyi Bence csúszott el, amely ráadásul majdnem végzetes lett, de Gundel-Takács a végén hatalmas védéssel segítette ki a csapattársát.
A 88. percben a csereként beálló Szalai Gábor kapta a találkozó első sárga lapját – ez mindent elmond arról, hogy mennyire volt szikrázó ez az összecsapás...
Nem is született gól, a két elődöntőhöz hasonlóan a fináléban is jöhetett a hosszabbítás.
Ami nem ment az első 90 percben, az a ráadásban igen – gondolhattuk volna. Csakhogy
a Corbu Marius buktatásáért megítélt tizenegyest Yusuf egy megtorpanás után ballal középre lőtte, amelyet a balra vetődő Gundel-Takács lábbal kirúgott.
A nigériai labdarúgónak csak nem akart összejönni a gól, hiába ment fel legközelebb az „égbe”, a fejesét már nem tudta irányítani, bár az egerszegi kapuvédő a biztonság kedvéért azért még beleért. Aztán hibázott egyet ő is, a mérkőzésen először jött ki rosszul a kapujából, de a Ferencváros ezzel a lehetőséggel sem tudott élni.
A hosszabbítás második félidejében aztán végre megtört a jég – de még hogyan:
előbb Yusuf harcolt ki egy szögletet a jobb oldalon Abu Fani sarkazása után, majd utóbbi kis szögletéből az előre merészkedő Toon Raemaekers jobbról, a tizenhatos vonala közelből úgy lőtt a kapu bal oldalába, hogy a beadásra váró Gundel-Takács Bence meg se tudott mozdulni, 1–0!
Tény és való, Yusuf főszereplő lett, de betalálni továbbra sem tudott, előbb a tizenhatos előteréből leadott löketét hárította a zalaegerszegi kapus, majd ígéretes helyzetben, rossz megoldást választva, fölé durrantott.
De ez már nem osztott-szorzott, mert győzött a Ferencvárosi Torna Club, amely 25. alkalommal végzett az élen a Magyar Kupában, s biztosította indulását a második számú kontinentális sorozatban, az Európa-ligában. A két fél egy hét múlva a bajnokságban is megmérkőzik. Ha Robbie Keane együttese az éllovas Győrt megelőzve megvédi a címét a Fizz Ligában, akkor ezt Bajnokok Ligája-selejtezős részvételre cseréli.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor