Kispesti krimi: elképesztő meccsen jutott kupadöntőbe a ZTE
Másodosztályú rivális, elsőosztályú hangulat.

A kispestiek mestere úgy véli, nem mindig igazságos a futball, és ezúttal nem a jobbik csapat jutott tovább. A Budapest Honvéd csapata elvesztette az álmát, míg a Zalaegerszeg éppen azt éli, amihez a ZTE-játékosok aurájának is köze van. Edzői értékelések.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, tizenegyespárbajt követően jutott be ZTE a labdarúgó Magyar Kupa május 9-i döntőjébe, amelyben a Ferencváros vagy a győri ETO FC lesz az ellenfele. A keddi elődöntőt úgy veszítette el a másodosztályú Budapest Honvéd, hogy egészen a 93. percig vezetett – ekkor Joao Victor egy káprázatos góllal hosszabbításra mentette az összecsapást.

Ezt is ajánljuk a témában
Másodosztályú rivális, elsőosztályú hangulat.

„Nagyon nehéz értékelni a látottakat, hiszen taktikailag és fizikailag is mindent végrehajtott a csapat, kitette szívét-lelkét. Az első félidőben domináltunk, megérdemelten kerültünk előnybe. A második játékrészben mélyebbre húztuk a védekezést, hogy legyen hely a kontráinknak. Riválisunk többet birtokolta a labdát, amiatt hiányérzetem is van, hogy az ellentámadásainkat nem úgy fejeztük be, ahogyan kellett volna. Nyolcvan másodperc hiányzott ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést, mentálisan különösen nehéz, ha ilyenkor egyenlít az ellenfél. A bekapott találatig egyszer kellett védenie a kapusunknak egy olyan együttes ellen, amely rugdossa a gólokat az NB I-ben. A hosszabbítás második percében aztán hátrányba kerültünk, akkor nagyon nem nézett ki jól számunkra a meccs. A fiúk azonban megmutatták, milyen erősek fejben, és a szurkolók is végig mellettünk álltak a legnehezebb pillanatokban. Pozitívum, hogy a hosszabbítás második félidejét uraltuk, közelebb álltunk a győzelemhez. Bosszantó ugyanakkor, hogy igazán nagy helyzetet nem tudtunk kialakítani ebben a periódusban, hiába kerültünk a védelmi vonaluk mögé” – értékelt a lefújás után a kispestiek vezetőedzője, Feczkó Tamás.

Újságírói kérdésre elmondta, meg kellett volna akadályozniuk a beadást, és akkor az egyébként parádés gólt szerző Joao Victorhoz sem jutott volna el a labda.
Nem mindig igazságos a futball, ezúttal nem a jobbik csapat jutott tovább. Elveszett az álmunk”
– jegyezte meg Feczkó keserűen.
Segédje, Márton István másodedző kiállításával kapcsolatban így fogalmazott:
Vannak szabályok, amiket be kell tartani. Az ellenfél játékosa nekimegy a stábom egyik tagjának, majd erre őt állítják ki, míg a másik oldalon csak sárgát kapnak, ezt nem értem. Lehet, ilyen a dél-amerikai virtus, vagy egyszerűen csak nincsenek tisztában a szabályokkal, nem tudom.
Feczkó Tamás a Mandinernek arról beszélt, hogy a Honvéd fiataljai jól szálltak be a mérkőzésbe, az utolsó húsz-huszonöt percben három saját nevelésű játékosuk volt pályán.
Az egyikük gólt szerzett, a másik gólpasszt adott. Tanulniuk kell ezekből a meccsekből, főleg az ilyen vereségekből, hogy ne kerüljünk még egyszer ilyen helyzetbe
– hangsúlyozta lapunknak a kispestiek szakvezetője.
Ezzel szemben Nuno Campos, a ZTE mestere érthetően felszabadultan nyilatkozott.
„Nagyon kemény összecsapás volt, de erre számítottunk is, hiszen egy olyan ellenféllel játszottunk, amely nagyon értette a dolgát. Teljesen megérdemelten jutnak fel újra az élvonalba. A Honvéd nagy múltú klub, látszik a létesítményein is. Mindkét gárda megérdemelte volna a továbbjutást, a végén a tizenegyesek döntötték el a párharcot, ami gyakran a szerencsén múlik, de talán azon is, mennyire hisz valaki a győzelemben. Örülök, hogy végül ez nekünk sikerült” – kezdte a portugál tréner.
Campos ezután azzal folytatta, hogy
nem emelte fel a hangját csapata első félidei játéka után, hiszen a keretben sok a fiatal, az alig húszéves, akiknek ettől megremeghetett volna a lába.
„Nem ezt a megoldást választottam, hanem inkább finomítottunk bizonyos elemeket, részleteket, kiigazítottam néhány pozíciót. Nem ésszel, hanem hatalmas szívvel játszottak a srácok, tényleg nem ez volt a legjobb találkozónk az idényben.”
Nuno Campos szerint bár az egész klub és város mögöttük van az érkezésük óta, elsődlegesen mégis a bennmaradás volt a céljuk. Kiemelte a zalaegerszegiek nyitottságát a projekt iránt, akik mindenben támogatják őket. „Ez egy gyönyörű pillanat az egyesület és a játékosok életében, amire mindannyian rászolgáltak. Bíztunk, hittünk most is minden egyes labdarúgónkban, hátrányban is sokat kockáztattunk, felküldtük például a belső védőnket is.
Ennek a társaságnak van egy aurája, egy megfoghatatlan erő veszi körül. Nekem a harmadik együttesemnél ez már a harmadik kupadöntőm lesz, s amikor ezt elmondtam nekik a kezdés előtt, láttam rajtuk, hogy átérzik, elhiszik”
– jegyezte meg Campos, aki
Paulo Fonseca segítőjeként dolgozott, öt éve azonban úgy döntött, inkább önállóan folytatja az edzősködést.
Lapunknak a portugál tréner elárulta, a nehéz időszakban sem hagyták magára a csapatot az egerszegi emberek, őt is többször megállították és biztatták az utcán, amikor nem jöttek az eredmények. „Fantasztikus a kapcsolatom a szurkolókkal, csodás érzés, hogy skandálják a nevem. Az elejétől kezdve az a benyomásom, hogy szeretnek engem.”
Fotók: MTI/ Purger Tamás