Így kaszál eurómilliókat a Fradi a játékoseladásain

Fotó: fradi.hu

A szerző a Világgazdaság munkatársa.

A sportszakmai sikerek mellett a transzferpiacon sem muzsikál rosszul a bajnoki címeket jó ideje zsinórban nyerő Ferencváros. Az Evertonnak elpasszolt Muhamed Besictől az idén nyáron Moszkvába távozó Marquinhosig, vagy a Frankfurt által szerződtetett Lisztesig jó néhány ügyleten eurómilliókban mérhető hasznot realizált az elmúlt tíz évben a zöld-fehér alakulat. Az alábbi cikkben a Transfermarkt oldal adatait segítségül hívva felidézünk néhány olyan dealt, amin különösen jól keresett a klub, és röviden megpróbálunk egy általános képet is adni egyúttal az FTC játékospolitikájáról.

A Ferencváros dominanciája évek óta megkérdőjelezhetetlen a magyar futballban. A zöld-fehérek az elmúlt tíz évben hétszer nyerték meg a bajnokságot, a legutóbbi hat idényben kivétel nélkül ők végeztek az élen, emellett a nemzetközi kupasorozatoknak is rendszeres szereplői: a 2019/20-as szezonban bejutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára, a mostani alkalommal együtt négyszer kerültek be az Európa-liga csoportkörébe, a legutóbbi évadban pedig a Konferencia-liga csoportküzdelmeiben vettek részt.

Az egyesület vezetése egyértelműen külföldi edzőkben gondolkodik: Détári Lajos 2012 augusztusi távozása óta nem volt magyar trénere a gárdának, és a játékoskeretet, különösen a kezdőcsapatot illetően is kijelenthető, hogy többségben vannak a légiósok. Az épp futó szezonban a stabil kezdőemberek között csak két hazai futballistát találunk: a kapus Dibusz Dénest és a középcsatár Varga Barnabást és az utóbbi években nagyjából ez volt az átlag, 2-3 magyar tagja volt az FTC alaptizenegyének.

A költségvetés fontos pillére a játékostranszfer

Minden bizonnyal a folyamatos eredménykényszernek és az állandó nyomásnak is köszönhető ez a helyzet, a fiatal játékosoknak ilyen körülmények között különösen nehéz jól teljesíteni, így nem meglepő, hogy az aktuális vezetőedző inkább a rutinosabb külföldieknek szavaz bizalmat a hazai tehetségek helyett. Kubatov Gábor többször hangoztatta, szeretnének több magyar játékost a csapatba, de ez több szempontból sem egyszerű. Az elnök egy, a Nemzeti Sportnak adott 2021-es interjúban úgy fogalmazott: csupán három-négy olyan játékos van a magyar válogatottból, aki szinte százszázalékos biztonsággal azonnal nagy erősítést jelentene, az ő áruk azonban olyan magas, hogy elérhetetlenek az FTC számára.

– tette hozzá az elnök.

A sportvezető ugyanabban az évben a Mandinernek nyilatkozva cáfolta azokat a vádakat, hogy a klub nagyrészt állami pénzből működne.

„A költségvetésünk kevesebb mint harminc százaléka köthető az államhoz és benne van például a szövetségtől a bajnokságért elnyert támogatás. A többi piaci alapú, illetve az UEFA-tól származó bevétel” – szögezte le Kubatov Gábor.

Az elnök által emlegetett piaci alapú bevételeknek fontos részét képezik a játékoseladások nyomán befolyó összegek, és ezen a téren bizony nem teljesít rosszul a Ferencváros. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan átigazolást a mögöttünk lévő tíz évből, amelyeken különösen jól keresett az egyesület.

Lisztes saját nevelésűként is letette a névjegyét és óriási hasznot hozott a Fradinak

A nemzetközi futballban gyakori és jól bevált klubmodell, amikor az adott egyesület saját utánpótlására épít, kineveli, felépíti a fiatal tehetségeket, majd nagy haszonnal továbbadja őket a tehetősebb csapatoknak. Hosszú ideje ezt az irányt követi például a holland Ajax vagy a horvát Dinamo Zagreb, ezeknél a kluboknál a költségvetés fontos és tekintélyes részét teszi ki ezeknek a futballistáknak az eladásából szerzett bevétel.

Az FTC egyértelműen nem a fentebb vázolt utat járja, de Lisztes Krisztián a szabályt erősítő kivétel. A támadó középpályásként és csatárként is bevethető játékos még 2017-ben, 12 éves korában került a zöld-fehérekhez. Első profi szerződését 2021 nyarán írta alá, az NB I-ben 2022 májusában mutatkozott be, látványos és gólerős játékának köszönhetően felfigyelt rá az Eintracht Frankfurt, amely 2023 szeptemberében jelentette be a szerződtetését.

Az elmúlt évekből még Nagy Ádám az, aki legalább részben a Fradi saját nevelésének tekinthető, és komolyabb összegért sikerült értékesíteni. A 84-szeres válogatott szűrő középpályás 18 évesen került a Fradihoz, első teljes felnőtt szezonjában, a 2015/16-os idényben stabil pontja volt a bajnoki aranyérmet nyerő csapatnak, 2016 nyarán innen vitte el az olasz élvonalbeli Bologna 1,8 millió euróért.

A Pécsett nevelkedő Nagy Dominik 2013-ban ingyen került a fővárosi gárdához, ahol fokozatosan egyre több lehetőséget kapott, 2017 januárjában már bajnokként és háromszoros kupagyőztesként igazolt Lengyelországba, a Lech Poznańnak 1 millió eurót ért meg.

Aprópénzért megszerzett, jó pénzért továbbadott légiósok

Muhamed Besic 2012 nyarán érkezett a zöldekhez teljesen ingyen, majd két kiváló idény után az Everton szerződtette a csupaszív, fáradhatatlanul robotoló bosnyák középpályást, akiért 4,8 millió eurót szurkoltak le a liverpooliak. A brazil Somáliát egy éves eredményes kölcsönjáték után 2012 nyarán szerezte meg végleg az FTC 300 ezer euró ellenében, majd 2015 nyarán 2,4 millióért passzolták el a francia Toulouse-nak. Fernando Gorriarán játékjogán közel kétmillió euró hasznot realizáltak a zöldek, az uruguayi középpályást a montevideói River Plate-től hozták el 600 ezer euróért még 2017-ben, két évvel később már 2,5 milliót csengetett ki érte a mexikói Santos Laguna. Myrto Uzuniért 1,8 milliót utalt át az FTC 2020 nyarán a horvát NK Lokomotiva Zagrebnek, az albán gólvágót másfél év múlva ennek az összegnek több mint a duplájáért, kereken 4 millió euróért vitte el az akkor még élvonalbeli, most másodosztályú spanyol Granada.

Az elmúlt évek egyik legjobb Fradi-légiósa, Aissa Laidouni 2020 augusztusában tette át a székhelyét Romániából a IX. kerületbe. A tunéziai válogatottal későbbi a katari vb-n is pályára lépő futballistáért akkor 600 ezret utalt át a Ferencváros a Voluntari számlájára, hogy aztán 2023 januárjában 2,6 millióért csapjon le rá az Union Berlin. Fél évvel később, 2023 nyarán Ryan Mmaee-n is tekintélyes haszonnal tudtak túladni. A marokkói támadó még 2021-ben 700 euróért vette az FTC, két esztendőre rá az angol Stoke City 4 millió eurót sem sajnált érte.

Gazdaságilag is sikeres volt az idei nyár

Idén nyáron a már említett Lisztes mellett Marquinhos eladásával is kiváló üzletet csinált a zöld-fehér alakulat. A technikás brazil szélső 2022 februárjában érkezett az Atletico Mineirótól 1,65 millió euróért, most augusztus elején 5 millió euró ellenében csábította át a moszkvai Szpartakhoz Dejan Sztankovics vezetőedző, aki nem sokkal korábban szintén a Fradit hagyta ott az oroszok kedvéért. Ugyancsak Sztankovics mestert követte augusztus közepén Myenty Abena, aki tavaly januárban a pozsonyi Slovan mezét cserélte a Ferencvároséra. Akkor 400 ezer eurót adott érte a magyar együttes, amely a védő távozásakor 1,2 euróval lett gazdagabb.

Érdekes eset Cristian Ramírezé, akinek eladásán előbb szépen keresett, majd a visszavásárlásán bukott a magyar rekordbajnok. Az uruguayi balhátvédért 2015 nyarán 360 ezer eurót fizettek ki a Fortuna Düsseldorfnak, aztán másfél évvel később 1,5 millióért adták el a Krasznodarnak. Ramírez azóta egyébként újra a Ferencváros játékosa, tavaly 2 millió euró ellenében tért vissza korábbi kenyéradójához.

Mint a mellékelt ábra mutatja, ez is egy abszolút működőképes rendszer, ahhoz azonban, hogy még inkább fenntartható és eredményes legyen a klub gazdálkodása, jobban kellene törekedni a fiatal hazai tehetségek megtalálására, majd felépítésére, több magyar, pláne saját nevelésű futballista szerepeltetése ráadásul marketingszempontból kiváló húzás lenne.