Magyaros Eb-történelem
Az Eb-re ötödször, zsinórban pedig harmadszor jutott ki hazánk válogatottja, amellyel nyolcadikak vagyunk a vonatkozó örökranglistán. Először 1960-ban rendezték meg a tornát (akkor még Európai Nemzetek Kupája néven), a következőn, 1964-ben pedig már mi is ott voltunk, sőt, történetünk legjobb eredményére, egy bronzéremre is büszkék lehetünk. Akkor még csak négy csapat jutott ki a döntő szakaszba, a házigazda spanyoloktól hosszabbítás után kaptunk ki Madridban,
a bronzmérkőzésen pedig szintén hosszabbításban 3–1-re vertük a dánokat – ezzel a harmadik hellyel egyből megszereztük eddigi legjobb Eb-helyezésünket!
A két meccsen Bene Ferenc és Novák Dezső is két gólig jutott, így csatlakozott az Eb-győztes spanyol Peredához, hárman zártak két találattal a gólkirályi címért folytatott versenyben.
Nyolc évvel később, 1972-ben is odaértünk a végső szakaszba, az Eb még ekkor is négycsapatos volt, de ezúttal nem jött ki a lépés. Sem a szovjetek elleni elődöntőben, sem a házigazda belgák elleni bronzmérkőzésen nem tudtuk megvalósítani az elképzeléseket, így maradt a negyedik hely. Az egyetlen magyar gólt Kű Lajos lőtte büntetőből.