A világ legnagyobb üzlete, ekkora profitrátával senki sem dolgozik.
Nyitókép: Alexander Hassenstein / Getty Images
A labdarúgó Európa-bajnokság a gazdaság számos területére komoly hatással van. Ezeket alapvetően két csoportra, közvetlen és közvetett hatásokra szokás osztani, illetve számolni lehet az indukált hatásokkal is. A résztvevők (nézők, sportolók és kíséret, szervezők, média) költéseinek közvetlen gazdasági hatásai mellett jelentős többletbevételeket eredményezhet a résztvevők költéséhez szükséges javak előállítása mint közvetett gazdasági hatás. Egy példával hadd mondjam közérthetőbben. Ha
Kölnben Európa-bajnokság nélkül június 15-én sok év távlatában 100 egységnyi sör fogy – tudjuk, ez nagyon sok hektoliter… – ez a mennyiség idén a Svájc–Magyarország mérkőzés napján 100 + X egység fogyasztás lesz, ahol az X a kifejezetten az Eb mérkőzésre érkező magyar és svájci, esetleg más országból érkező vagy nem kölni német szurkolók által megivott sör.
Ezt a többletfogyasztásból származó bevételt könyveljük a közvetlen gazdasági hatások sorra. Az X többletmennyiségű sör előállításához több komló, maláta, élesztő víz, na meg energia, munkaerő kell, aminek az eladott sörben kifizetett költségeit – a sörgyártóknak bevételt –, már közvetett hatásoknak tekintünk. Aztán a sörgyártók, kiskereskedők, vendéglátósok elköltik az X többlet sörfogyasztásból származó bevételeiket erre-arra, így más ágazatokba is „lecsorog” a magyar és svájci szurkolók sörpénze, ez az indukált hatás.
Jellemző, hogy alig találni adatot arra vonatkozóan, hogy Németországnak mibe kerül az Európa-bajnokság megrendezése. Ha a három nagy rendezési költségcsoportot vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nagy sportberuházásokra nem volt szükség, hiszen a német stadionok mindennapos használatban is teltházas meccsekkel mennek karbantartottak, funkcionálisak. A legnagyobb projekt a stuttgarti MHPArena renoválása volt, mintegy 140 millió euró értékben. A többi sportinfrastruktúrán igazából csak „szépészeti” és karbantartási munkákat kellett végezni, mint például Volksparkstadionban mintegy 33 millió euró költséggel. Ezen költségek nem számottevőek egy akkora gazdaság számára, mint a német.
A másik nagy költségcsoport, a nem sportjellegű infrastruktúra beruházások terén sem történtek nagy beruházások, hiszen a BVB Stadion Dortmund kéthetente vendégül lát és kiszolgál 80.000 szurkolót, most legfeljebb olaszok, franciák, lengyelek vagy törökök adták össze ezt a nézőszámot.
A rendező városok amúgy is ismert és forgalmas üzleti központok, turisztikai desztinációk, megasportesemények rendszeres helyszínei, minden infrastruktúra rendelkezésre áll. A szervezési költségek abszolút értékben nem számottevőek, ráadásul Németország rutinos rendező ország nagy tapasztalattal, ami költségcsökkentő tétel,
az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) támogatása meg fedezi is a költségek nagy részét.
Ami szervezési költségeken belül minden bizonnyal kiemelt sor, azok a biztonsági-biztosítási költségek, mint hírlik, jelentős a biztonsági készültség az országban – nagyon helyesen, teszem hozzá.
A várakozások szerint körülbelül 3 millió szurkoló látogatott el az Eb tíz rendező városába, ahol étkezésre, italra, valamint szállásra költöttek. Ezek közül a becslések szerint 650.000-en érkeztek Németországon kívülről. Az elemzők szerint jönnének többen is, de a magas szállodai árak riasztóak. Ráadásul, a rossz gazdasági klíma miatt arra számítottak a hozzáértők, hogy visszafogottabb lesz a költés, például a kocsmák helyett többen az otthoni televíziót választják az Eb-mérkőzések megtekintésére.
Összességében szkeptikusak a szakértők az Eb gazdasági hatásait illetőleg, ahogy mondják, nem egy tűzijáték a német gazdaság számára.
Persze, a korábban említett többletbevételeket begyűjtik, de a köhögő gazdaságon mindez csak kevéssé segít. München júniusban amúgy is tele van, most éppen szurkolókkal, máskor másokkal. Ugyanez mondható el a nem pénzben kifejezhető hatásokról is, hiszen, ha már München, szerintem egy átlag magyarnak is előbb jut eszébe a városról a Bayern München vagy az Oktoberfest, mint hogy itt játszanak 25-én dánok a szerbekkel; vagy megfordítva, nem a dán-szerb meccs miatt fogunk utazni legközelebb (sem) Bajorországba. A nálunk oly sokat emlegetett országimázs-hatás is csak korlátozott, még ha nem is lebecsülendő.
Egy ilyen sportesemény nyilván a reklámokról is szól. Az eseménynek két kategóriába sorolt szponzorai vannak, a kettő között a megjelenésben és márkahasználati jogosultságban vannak különbségek, értelemszerűen a szponzori díjak is ehhez mértek. Az Eb globális szponzorai: adidas, AliExpress, Alipay, Atos, Betano, Booking.com, BYD, Coca-Cola, Engelbert Strauss, Hisense, Lidl, Unilever Nutrition/Unilever Personal Care, Visit Qatar/Qatar Airways és a Vivo. Ezt a névsort látva megerősítve látom azt a korábban több helyen kifejtett nézetemet, miszerint
új futballvilágrend van kialakulóban. Nem lehet nem észre venni az ázsiai szponzorok erőteljes jelenlétét az esemény környezetében, ami azt jelenti, hogy azon a földrészen is komoly érdeklődés van a labdarúgás iránt. Márpedig az álmoskönyvek szerint a futball iránti kereslet előbb-utóbb megteremti a kínálatát is.
Kérdés, hogy helyben, például egy izgalmas kínai bajnoksággal vagy globálisan, például ázsiai klubok által is létrehozott világligával – csakhogy két lehetséges kimentet említsek. A szponzorok másik csoportja a helyi, német szponzorok: Bitburger, Deutsche Bahn, Deutsche Telekom, ERGO Group és Wiesenhof.
Nagyon fontos, hogy az Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség rendezvénye, így minden kereskedelmi jog tulajdonosa az UEFA, gyakorlatilag minden bevétel a nemzetközi szervezethez folyik be, az szerződik például az előbb tárgyalt szponzorokkal is. A rendezvény összes bevételét 2,4 milliárd euróra becsüli az UEFA, amiből a legnagyobb tétel a közvetítő televíziós társaságok és platformok által kifizetett, 1,44 milliárd euró, ami az összes bevétel 59,8%-a. A második legnagyobb bevételi forrás a kereskedelmi jogok értékesítéséből befolyó 568 millió euró (23,5%). A jegyekből és a hospitalityból szármató bevételek együtt 400 ezer eurót tesznek be a kasszába (1,7%).
A versenyszervezésre – beleértve a helyi szervezők támogatását is – összesen 645,5 millió eurót költ az UEFA, így a nyeresége 1,76 milliárd euró. A világ legnagyobb üzlete, ekkora profitrátával senki sem dolgozik!
Persze ezt a nyereséget nem magának tartja meg a szervezet. Az összes bevétel 13,7%-át a részt vevő szövetségek kapják meg, az európai labdarúgás általános fejlesztésére 1,19 milliárd euró fog jutni. A számok szerint a legtöbb pénzt az UEFA kereste az Eb-n, de igazából mindenki nyer. Nyertesek a német vendéglátók, a résztvevő országok vendéglátósai és utazási irodái, a nemzeti labdarúgó szövetségek és összességében a futballklubok is, a jól játszó futballisták, és nyer az európai futball. A végső győztes azonban a szurkoló, hiszen az Eb a futball ünnepe.
Szöllősi György szerint a Puskás Aréna a magyar futball újjáépítésének szimbóluma, a budapesti BL-döntő pedig történelmi sportdiplomáciai siker. Stadionépítés, politikai támadások, sportújságírói konfliktusok, UEFA-kapcsolatok, telt házas válogatott meccsek és a világ futballjának fókuszában lévő Budapest.
A jobboldali formáció teljesen nevetségessé tette a kereszténydemokraták kommunikációs trükkjét.
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.
Merz pártja intenzív kampányba kezdtek a felmérésekben szárnyaló párttal szemben.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
A magyar szurkolók számára elérhetetlen szinten mozognak a jegyárak.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
Kapcsolódó cikkek a Foci Eb 2024 aktában.
Minden város előrukkolt specialitásokkal, amelyek népszerűnek bizonyultak a torna során.
Csányi Sándor a sportnapilapnak adott interjújában őszintén fogalmazott az Eb-n nyújtott teljesítménnyel kapcsolatban.
Az UEFA összegyűjtötte a kontinensviadalon született 10 legjobb találatot. Íme!
