Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere az Euronewsnak azt mondta: a békekötésre irányuló diplomáciai törekvések közepette a jelenlegi „döntéshozatali tempó” mellett „nem várnak jó idők Európára.”
Kuleba szerint az európai szövetségesek nem tudnak „válaszokat adni a legfontosabb kérdésekre”.
„Nem kínos, hogy közel négy évvel a háború kitörése után az európai vezetők még mindig egyik ötletről a másikra ugrálnak, a békefenntartó erők küldésétől az ukrán hadsereg megerősítéséig?” – tette fel a kérdést az ukrán politikus.
Hozzászólásai akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai erőfeszítések a békemegállapodás megkötésére felgyorsultak. A Trump-adminisztráció bemutatta Ukrajnának az amerikai és orosz küldöttek által kidolgozott béketervet, ami diplomáciai küzdelmet indított a megállapodás feltételeinek újragondolására.
Bár két magas rangú EU-s tisztviselő a hét elején Genfben tárgyalt az ukrán és amerikai delegációkkal, az európai vezetők nagyrészt kimaradtak a tárgyalásokból.
Kedden Franciaország és az Egyesült Királyság megerősítette elkötelezettségét az Ukrajna számára nyújtott „sziklaszilárd” biztonsági garanciák mellett az Ukrajna szövetségeseit tömörítő „hajlandók koalíciója” tagjaiként, és bejelentettek egy új közös munkacsoportot, amelynek feladata ezen garanciák kialakítása az Egyesült Államok részvételével.
A 33 tagú koalíció azonban még nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat a bevetendő csapatok létszámát illetően.
„Nagyra értékelem Ukrajna támogatására tett minden erőfeszítést” – magyarázta Kuleba –, „de amikor ezekről a nagy kérdésekről van szó, a hajlandók koalíciója inkább a márkaépítésről és a keretezésről szól, mintsem a legfontosabb kérdésekre adott tényleges válaszokról.”
Arra a kérdésre, hogy megbízhatók-e az amerikai tárgyalók, Kuleba így válaszolt: „Nem igazán, de nincs másik Amerikánk”.
„Tehát együtt kell működni velük, annak a megértésével, hogy nem lehet teljesen rájuk támaszkodni”
– tette hozzá.
„De annyi olyan kérdés van, ahol Amerika pótolhatatlan, hogy nem mondhatod csak úgy: nem akarunk veled semmit, mert túl gyakran beszélsz az oroszokkal és az ő ötleteiket teszed le a sajátodként az asztalra.”
Hozzátette, hogy a békemegállapodás megkötésére irányuló jelenlegi törekvés már szétesett „Washington agresszív és kiszámíthatatlan 28 pontos tervének kezelése”, valamint az amerikai és orosz tisztviselők közötti hívások kiszivárogtatása okozta károk miatt.
„De mindenképpen lesz valami új” – folytatta Kuleba. „Tehát látni fogjuk, hogy ez az erőfeszítés egy másik erőfeszítéssé alakul. A probléma az, hogy nem lesz sokban más. Lehet, hogy másképp lesz megfogalmazva, lehet, hogy 15, 30 vagy 35 pont lesz, de a tartalom ugyanaz lesz.” Végül kijelentette: „a kérdés az, hogy mit kell tennünk a javaslat lényegének megváltoztatása érdekében?”
Nyitókép: AFP/dpa Picture-Alliance via AFP/Kay Nietfeld
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
