Akad olyan német portál, amely arra panaszkodik, hogy nem jön ki a matek az Eb-kapcsán. Például a városok pluszbevételét csökkenti, hogy a foci iránt nem érdeklődő turisták pár hétig elkerülik az események helyszíneit. Ugyanakkor a hosszabb távú ismertség növekedése és a nemzeti büszkeség is nagyon fontos, bár ezeket nehéz számszerűsíteni.
A labdarúgó-Eb a futballrajongóknak közös meccsnézést, szurkolói zónákat és örömünnepet jelent, ám nem mondunk újat, ha jelezzük: bizony ez hatalmas üzletet is. A kérdés csak az, mekkorát, illetve, hogy ki nyer a végén. Megéri például a rendező országnak a sok beruházás, amit egy ilyen rendezés magával hoz? Ennek járunk most utána.
Szinte közhely, hogy a foci már régóta pénzgyár. Az Eb-k rendezője,
az UEFA csak ebből a tornából több mint egymilliárd eurós nyereséget vár.
Ez elég ok arra, hogy feltegyük a kérdést: Mennyibe is kerül egy futball-Eb megrendezése? És ki fizeti mindezt? Továbbá van-e haszna a rendező országnak ebből? Ilyen kérdésekkel foglalkozik az első meccseket követően német mdr.de elemző cikke. (A Mitteldeutscher Rundfunk [magyarul Középnémet Rádió és Televízió] Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartomány regionális közszolgálati médiuma, amelynek a székhelye éppen az egyik rendező városban, Lipcsében van.)
Egy ilyen futballtorna megrendezéséhez az államnak pénzt kell befektetni, közel sem csak a stadionokba, hanem a szurkolói zónák kialakításába is. Tehát infrastruktúrát kell finanszírozni, kitalálni azok további hasznosítását, a terrorveszély miatt pedig biztonsági terveket kidolgozni és a rendőrséget fizetni.
Lipcse polgármestere, Burkard Jung például ennek kapcsán azt nyilatkozta: „az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gazdasági megtérülés sokszorta magasabb, mert olyan emberek érkeznek a városba turistakén, akik bevételt hoznak már most, egy részük pedig később is visszatérhet akár többször is látogatóként”.
Ezt is ajánljuk a témában
A németek közel fele terrortámadástól tart a foci-Eb ideje alatt. Ezeknek a félelmeknek van valóságalapja és történelmi előzménye is (például az 1972-es müncheni olimpia túszdrámája és tragédiája), de a hatóságok mindent megtesznek, hogy ne történjen tragédia.
Lipcse városa körülbelül mindössze 15 millió eurós költséggel számol az Eb kapcsán. Ez többek között a stadion előtti tér kialakításából (435 ezer euró), új ivókutak létesítéséből (130 ezer) és az Abtnaundorfer Straße felújításából (790 ezer) áll össze. Ehhez jönnek a szurkolói fesztiválok megrendezésének költségei, amelyek körülbelül hétmillió eurót tesznek ki. Egy további jelentős tétel pedig a rendőrség felkészülésére és extra készenlétére költött összeg, továbbá más, biztonsággal összefüggő kiadások.
A serpenyőnek mindig két oldala van: a kiadások könnyen számszerűsíthetők, egyes, különösen a közvetett bevételek viszont jóval kevésbé. A labdarúgó Eb tehát nem csak az azonnali gazdasági hatásai miatt fontos, hanem a hosszú távú, közvetett pozitív hatásokat is érdemes számításba venni.
Az Eb idején megnövekedett nemzetközi figyelem növeli a városok ismertségét és vonzerejét, azaz egyfajta „soft powert" jelent, amikor például újabb rendezvények, működőtőke-befektetés és hasonlók kapcsán a következő években fontos üzleti és társadalmi-kulturális döntések születnek.
A rendező városok számára ez tehát egy kiváló lehetőség a globális színpadon való bemutatkozásra, ami később is megtérülhet. Azok a turisták, akik az Eb alatt látogatnak el egy városba, később is visszatérhetnek, ha megtetszik nekik a hely. Mindig vannak olyan többlet tényezők, mint a nemzetközi kapcsolatok erősödése és a helyi közösségek büszkesége, amelyek szintén hozzájárulnak a pozitív hatásokhoz.
A többi város magasabb költségekkel kalkulál. Dortmund például 24 millió euróra, Berlin pedig körülbelül 55 millióra számít. Összességében a tíz település, amely Eb-mérkőzést rendez Németországban, mintegy 260 millió eurót fog elkölteni.
Természetesen az UEFA előírásainak megfelelően a stadionokat is fel kellett újítani a kontinenstorna előtt, ami további 165 millió eurós kiadást jelentett. Emellett a mérkőzések biztonsági költségei is jelentős tételt képviselnek, hiszen a sok szurkoló miatt extra rendőri jelenlét szükséges. Ezeket a költségeket részben a tartományok és a szövetségi kormány állja: becslések szerint 200 millió eurót. Összességében tehát
az Európa-bajnokság megrendezése legalább 625 millió eurós költséget jelent, amit végső soron az adófizetők viselnek
– állapítja meg az mdr.de anyaga.
Ezt is ajánljuk a témában
Szeretne olcsón kijutni a németországi foci-Európa-bajnokságra és élőben nézni a mérkőzéseket? Összeszedtünk néhány nem feltétlen magától értetődő tippet. Ezek segíthetnek abban, hogy kijussunk az Eb-re kis költségvetéssel is.
Lipcse városvezetése az mdr.de portálnak azt nyilatkozta, hogy 59,4 millió eurós extra bevételt várnak a meccsek kapcsán. A turisták és szurkolók természetesen költenek az éttermekben, a bárokban, a hotelekben és vásárolnak szurkolói termékeket.
A németek országos szinten 650 ezer európai vendéget várnak, akik körülbelül 250 millió euró bevételt hoznak.
A fentiekből következő regionális gazdasági hatások rövid távon is kimutathatók lesznek. De vajon ezek hosszú távon is fenntartható gazdasági hatást gyakorolnak, ahogyan azt a sportvezetők, a politikusok és a városok hangsúlyozzák? Pontosan ezt kutatja Oliver Holtemöller makroökonómus, aki jelenleg egy tanulmányt készít a témában, és az alábbi következtetésre jutott: „Egy ilyen nagy sportesemény nem lendíti fel a gazdaságot. Rövid távon, egy-két hétre kis fellendülést okozhat, ami valóban feldobja az embereket. Ezt hívják »jóérzéshatásnak«, ami növeli a jó hangulatot. Az ilyen hatás regionálisan, iparágak szintjén és rövid távon kedvező lehet, de hosszú távú, lényeges gazdasági hatások nem várhatók” – fejti ki.
A fő szervező UEFA 2,4 milliárd eurós bevételre számít az Európa-bajnokságból, és körülbelül 1,1 milliárdos nyereségre. Részt vesz az UEFA a költségek viselésében? Ez volt a ZDF és a Spiegel közös produkciója, a Fußball.Macht.Geld című film témája. A Spiegel újságírója, Michael Fröhlingsdorf kollégáival együtt kutatott a témában. Elmondása szerint az UEFA például kötelezi a rendező városokat a költséges szurkolói fesztiválok és zónák megszervezésére az Eb alatt, a költségekhez viszont nem járul hozzá. Dacára annak, hogy a nemzetközi szövetség egy teljes követeléslistával érkezik a rendező városokhoz. Aki nem hajlandó ezeket elfogadni – mint például Bréma –, az egyszerűen nem kapja meg a rendezési jogot.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
Hosszabbítanának vele.
Meg fog lepődni! Drágult ugyan a Horváth Ilona szakácskönyv legendás bejglije, csakhogy a fizetések is nőttek.
Kapcsolódó cikkek a Foci Eb 2024 aktában.
Minden város előrukkolt specialitásokkal, amelyek népszerűnek bizonyultak a torna során.
A világ legnagyobb üzlete, ekkora profitrátával senki sem dolgozik.
Csányi Sándor a sportnapilapnak adott interjújában őszintén fogalmazott az Eb-n nyújtott teljesítménnyel kapcsolatban.
