Az Újpest olimpiai bajnok legendája, Nagy László a Mandinernek: Az ember már frászt kap, ki megy el a következő héten!
2022. augusztus 12. 16:11
Egészen vészjósló napok járnak az újpesti futballkedvelőkre: röpke egy hónap alatt három legendától is búcsúznak, hiszen Törőcsik András és Kardos József után a két világbajnokságot is megjárt, 56-szoros válogatott balhátvéd, Tóth József csütörtökön hunyt el.
2022. augusztus 12. 16:11
p
9
0
9
Mentés
A szurkolóknak is nehéz ezeket a veszteségeket feldolgozni, de vajon mit élhet át, aki mindhárom klasszissal együtt játszott, és jó barátságot is ápolt velük? A mindig vidám Nagy Lászlót is láthatóan lesújtották ezek a tragédiák.
- A temető lassan megtelik újpesti klasszisokkal, hiszen Göröcs Jánost sem rég vesztettük el (az újpesti aranycsapat klasszisa két és fél éve, 2020 februárjában hunyt el – a szerk.), komolyan mondom, az ember már frászt kap, hogy ki megy el a következő héten. Potyogunk rendesen…
- Kérem, segítse felidézni játékostársai klasszisát, személyiségét, hiszen mindhármukkal együtt játszott. Törőcsik András akár világklasszis is lehetett volna. Vele nem csak az Újpestben, hanem a válogatottban is együtt futballozott, egyaránt részt vettek az 1978-as világbajnokságon.
- Sokan, sokszor elmondták már, de
Törő tényleg fantasztikus futballista volt, egy ösztönös zseni. Alkalmazkodott a csapatjátékhoz, de ő akkora egyéniség volt, hogy inkább nekünk kellett felnőnünk, és alkalmazkodnunk hozzá.
Azért is végig maximálisan koncentrálnunk kellett mellette, mert teljesen kiszámíthatatlan volt a játéka, nem csak az ellenfelek, gyakran mi sem tudtuk, hogy a következő pillanatban milyen váratlan dolgot húz meg éppen. A riválisok védelmét valósággal megbolondította, nem véletlenül imádta őt a közönség, jó pár ezer ember kizárólag miatta járt ki a mérkőzésekre. A nem túl szép emlékű argentínai világbajnokságra együtt jutottunk ki, sosem felejtem el, hogy az ő klasszisának köszönhetem, hogy a Bolívia elleni pótselejtezőn – csereként beállva - gólt szerezhettem. Egy előreívelést mellel, zseniálisan lekészített, nekem pedig csak a kaput kellett eltalálnom. Sajnos az argentinok elleni vb-nyitómeccsen 87 percig ütötték, vágták őt, nem véletlen, hogy elszakadt nála a cérna, és kiállították. Ez nem egy szép emlék, de Törővel azért volt élmény együtt játszani, mert melyik futballista nem szeret nyerni? S mivel ő állandó, potenciális gólveszélyt jelentett az ellenfél kapujára, több védő figyelmét is lekötötte, gyakran szerepeltünk együtt, győztes csapatban.
- Kardos József is egy kiváló képességekkel megáldott labdarúgó volt…
- Ő rá azért is gondolok különös szeretettel, mert nem csak csapattársam, hanem játékosom is volt 1985-1987 között, amikor Göröcs Titivel együtt irányítottuk az NB I-es csapatot. „Kard” hihetetlenül jó futballista volt, nem véletlenül nevezte el Szendrei Józsi Hierrónak, hiszen nagyon hasonlított a játékstílusa a spanyol világsztáréhoz.
Számos alkalommal előfordult, hogy a saját kapuja előtt megszerezte a labdát, és hihetetlen fizikumának, labdabiztonságának és cselezőkészségének köszönhetően az ellenfél ötöséig menetelt vele.
Az Újpestben és a válogatottban is rendszeresen a védelem előtt játszott, ma úgy mondanánk, hogy szűrőként, hiszen tényleg mindent tudott a futballról; ha a labda a közelében volt, egyszerűen nem tudott elfáradni! A nyolcvanas évek elején Temesvári Miklós volt a vezetőedző, és gyakran a salakon edzettünk. Egyszer az volt a feladat, hogy a támadások során a labda nem juthatott be a 16-oson belülre.”Kard” mentalitására tökéletesen jellemző volt, hogy inkább annyiszor becsúszott, hogy leégette magáról a melegítőt, minthogy ne teljesítse mindannyiszor a feladatot. Más kérdés, hogy edzésen sosem szerette a fizikai felkészítést, de hát melyik futballista kedveli a labda nélküli sok futást? Sajnálom, hogy az élete végére egyedül maradt, jobban kellett volna vigyáznunk rá. Hiszen nem azt érdemelte, hogy a lakásában – miután rosszul lett, és elcsúszott a fürdőszobában – csak több nap után találjanak rá…
- Az újpesti futball harmadik korszakos egyéniségét, Tóth Józsefet a napokban veszítettük el…
- Jokka egy igazi őserő volt, végigszáguldozta a meccset a bal szélen, éppen ezért nem csak a védekezésből, hanem rengeteg támadásból is kivette a részét. Egészen kiváló fizikai állapotára jellemző, hogy miután egyszer,
40 évesen hazalátogatott a finnországi légióskodásból, beállt hozzánk egy edzésre, akkor éppen az újpesti ifiket edzettem. A tízkörös fizikai felkészítés első hét-nyolc körében kedélyesen elbeszélgetett a fiatalokkal, majd a táv utolsó harmadában két kört vert rájuk. Ha nem látom, nem hiszem el!
Játéktudására és fizikai felkészültségére jellemző, hogy a finnek még jóval 40 fölött is honosítani akarták, hiszen azt szerették volna, hogy az ő válogatottjukban is szerepeljen! Nem tudom, hogy alakul az élete, ha nem tér haza, és kinn marad, de tény: az utolsó éveiben sok keserűség érte ezt a tündéri embert…
Nyitókép Nagy Lászlót lesújtották a játékostársak tragédiái Fotó: Facebook/Nagy László
Van ennél lejjebb? A 2017-ben még az élvonalban aranyérmet nyerő Budapest Honvéd megalázó vereség után kiesett a Magyar Kupából, majd az NB II utolsó helyére csúszott vissza – Kovács Kálmán teljesen besokallt...
Az újpestiek 75 éves legendája azon kevesek egyike, aki irányította a miniszterelnököt, és a döntéseit, utasításait, olykor intrikáit zokszó nélkül elfogadta a politikus.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
p
1
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hyazinth
2024. január 20. 09:28
Kolár Endre 64 esztendősen, 2014-ben hunyt el a Fülöp-szigeteken, méltatlan körülmények között. Ő is a nagy Újpesti Dózsa kiválósága volt, és a válogatottban is számítottak rá néhányszor.
"...a következő pillanatban milyen váratlan dolgot húz meg éppen."
Sajnos, az istenáldotta tehetségű Kesénél (mint ahogy a Honvéd Kocsis Lajosánál) sem lehetett tudni, melyik üveget húzza meg váratlanul: a borosat vagy a söröset. Mekkora talentumokat hagytak félig-meddig vagy teljesen veszendőbe menni az egykori futballgórék. Nyilván a játékosok felelőssége sem vitatható, mert azért például Fazekas László vagy Nyilasi elég korrekt pályát futott be, és külföldi klubjaikban ma is jó szívvel emlegetik őket.
"Az ember már frászt kap, ki megy el a következő héten!" Laci kb. a korosztályom, nagy bulik voltak a Népstadion (nekem örökre az marad) beli kettősmeccsek Én sajnos a volt gimista osztálytársaimmal vagyok így.