Az MLSZ lesújtott az Újpest-szurkolókra: nem tudnak elbúcsúzni a kedvencektől!
A szövetség nem fogadta el az Újpest fellebbezését.
A fiatal szakember két hónapja elég furcsa körülmények között távozott Zalaegerszegről, hiszen a negyedik helyen adta át, önként az együttest. Erről is beszélgetünk, mint ahogy arról is, hosszú távra tervez új klubjánál, Pakson. Waltner azt sem tagadja: jelentős stílusváltásra készül…
Mennyit gondolkodott, amikor a Paks megkereste az ajánlattal, hogy legyen a vezetőedzőjük?
Semennyit, nagyon örültem a megkeresésnek, és reméltem, minden rendben lesz a tárgyalások során. Szerencsére így lett. A Paks mindig is szimpatikus klub volt számomra, amikor korábbi csapataimmal, akár a Kaposvárral, akár a Zalaegerszeggel ellenfélként találkoztam velük. Nagyon várom már, hogy megkezdődjön a közös munka.
Számított ara, hogy a Zalaegerszegről történő kurta-furcsa távozása után két hónappal már le is csap önre egy NB I-es klub?
Őszintén bevallom: nem gondoltam én semmire! Nem azért távoztam a ZTE-től, mert máshonnan lett volna ajánlatom. Nem is gondolkodtam azon, hogy mikor lesz legközelebb munkám. Próbáltam minél több időt a családdal tölteni, lejártam Rolf fiam edzéseire a kaposvári Bene Ferenc Labdarúgó Akadémiára, és a családdal sikerült kicsit pihennünk is: pár napot a Garda-tónál töltöttünk. Úgy voltam vele, hogy ugyan egy kapu bezárult, de hamarosan úgyis kinyílik egy másik…
Most már talán elmondható: miért is távozott oly’ hirtelen a szívéhez közel álló Zetétől?
Eddig is próbáltam úriemberként hozzáállni a történtekhez, és ez a jövőben sem változik.
Mit szól ahhoz, hogy míg önnel 25 meccsen 35 pontot szerzett a Zalaegerszeg, az utolsó nyolc játéknapon csupán 4 pont jött össze?
Nagyon boldog voltam, hogy velem annyira jól szerepelt a csapat, hogy a negyedik helyen tudtam átadni az együttest. Nagyon jó kapcsolatom volt a játékosokkal, szerettem velük dolgozni, és ők is velem. Az, hogy a vége így alakult, meglepett, de a közös múlt miatt örülök, hogy továbbra is NB I-es maradt a klub.
Térjünk vissza a jelenbe, Paksra. Elődje, Bognár György magasra állította a mércét, már ami a támadójátékot illeti, hiszen az elmúlt két idényben - történelmi rekordokat megdöntve - toronymagasan a Paks volt az NB I legeredményesebb csapata, ugyanakkor a legtöbb gólt is ők kapták. Továbbra is gólzáporra számíthatunk a Paks meccsein?
Tisztelem Bognár Gyurit, aki olyan játékrendszert alakított ki, amelyben először Hahn János, majd Ádám Martin is NB I-es gólkirály lehetett. A Paks nagyon sikeres támadófocit játszott, ám sok esetben föladva a védekezést. Korábbi csatárként én is az offenzív játék híve vagyok, de nem tagadom, szeretnék kicsit változtatni a stílusunkon.
Cél, hogy megszilárdítsam a védekezésünket, minél kevesebb gólt kapjunk, ám ez lehet, hogy kicsit a támadójátékunk rovására megy majd.
A lényeg, hogy a csapatvédekezésen kell majd változtatnunk, de még egyszer hangsúlyozom: szó sincs arról, hogy rátérünk a bunkerfocira, hiszen én is a gólokban, a látványos támadásokban hiszek.
Eddig csak olyan kluboknál dolgozott az élvonalban (Kaposvár, Zalaegerszeg), ahol játékosként is megfordult. Pakson viszont nem játszott korábban – mennyiben szokatlan ez a szituáció önnek?
Valóban nem játszottam Pakson, viszont az első pillanattól kezdve úgy érzem, hogy nem egy idegen környezetbe jöttem. S azt is tudomásul kell venni: elmúlt az az idő, amikor valaki tíz, húsz, harminc évet lehúzott egy egyesületnél, tehát a vándorélet valahol az edzői hivatás velejárója. Nem tagadom: Pakson hosszú távra tervezek, szeretnék egy huzamosabb időt eltölteni, és egyáltalán nem zavar az új kihívás. Célom, hogy sikerüljön maradandót alkotni!
Kihagyhatatlan a Paks kulcsjátékosa, a tavalyi szezonban 31 gólt szerző gólzsák, Ádám Martin helyzete. Már csak azért is, mert Kaposváron is együtt dolgoztak, tehát jól ismerik egymást.
Martin 99,9 százalék, hogy távozik, amit én nagyon sajnálok, hiszen vele valóban a régmúltra nyúlik vissza a kapcsolatunk. Kiváló támadó, és egy értékes ember, éppen ezért én szeretném a legjobban, ha maradna, és együtt tudnánk dolgozni. Ám egy ennyire extra idény után adja magát, hogy egy teljesen új környezetben is kipróbálja magát.
Mivel lenne elégedett a bajnokság végén?
Amit eddigi csapataimnál megvalósítottam, azt szeretném elérni Pakson is. Egy olyan fegyelmezett együttes kialakítása a cél, amely nagyon nagy alázattal és szenvedéllyel játszik; biztos vagyok benne, hogy ez a hozzáállás jó eredménnyel is párosul majd!
Nyitókép Waltner Róbert (balra) és Ferenczi István évek óta sikeres párost alkotnak Fotó: paksifc.hu