Ekler Luca paralimpiai bajnok: Nagyon fontos, hogy minél több helyre eljuttassuk a parasportot

Önnek mit jelent a Magyar Parasport Napja?

Nekem ez annyiban jelent plusz élményt, hogy én abban az évben kapcsolódtam be a parasportba hazai és nemzetközi szinten, amikor először rendezték a Magyar Parasport Napját – mondta a Mandinernek a 23 éves Ekler Luca, aki 2018-ban kezdett parasporttal foglalkozni, miután 2009 októberében stroke-ot kapott, és lebénult a bal oldala, majd a kezelések révén javult az állapota, ám a bal kezében maradtak tünetek. – Nekem mindez kicsit összefonódik, hiszen akkor volt az első ilyen rendezvény, és nekem is akkor voltak az első lépéseim, az első versenyeim világszinten is, akkor ismerkedtem meg a parasport világával. Azért is áll közel a szívemhez ez a nap, mert szinte egy véletlen folytán ismertem meg ezt a világot, és tudtam csatlakozni a parasporthoz.

Mi volt az említett véletlen, ami miatt belecsöppent a parasportba?

Még Szombathelyen edzettem Lengyák Gyuri bácsinál (Lengyák György Ekler Luca nevelőedzője – a szerk.), amikor 2017-ben rendezték az atlétikai világbajnokságot Londonban, atlétaként ezt követtem a tévében, és nagyon szurkoltam. Miután befejeződött a vb, anyukámmal kapcsolgattunk a tévécsatornák között, és azt láttuk, hogy megint atlétika ment a tévében, épp magyar lányok futottak, akik a Biacsi-ikrek voltak (Biacsi Bernadett a londoni paraatlétikai vb-n lett világbajnok, míg ikertestvére a paralimpiai ezüst- és bronzérmes Biacsi Ilona a 2017-es vb-n bronzérmet szerzett, azóta már háromszoros vb-bronzérmes – a szerk.). Így rájöttünk, hogy a paraatlétikai vb-t néztük, ami az épek világbajnoksága után következett.

Innen jött az ötlet, megkérdeztem anyát, hogy én is versenyezhetnék-e itt. Az akkori edzőm, Lengyák Gyuri bácsi segítségével jutottunk el a Magyar Paralimpiai Bizottsághoz, és elkezdődött a kategorizálási folyamatom, ez 2018-ban zárult le, megkaptam a kategóriám, és indulhattam nemzetközi versenyeken.

Milyen gyakran történik meg a kategorizálás?

Általában évente egyszer-kétszer van kategorizálás. Először fél évet kellett várnom arra, hogy a hazai bevizsgálás megtörténjen. Ez alapján a itthoni szakemberek adtak nekem egy kategóriát, ezzel hazai viadalokon vehettem részt. Majd el kellett utaznom egy nemzetközi versenyre, ott ortopédiai vizsgálatokat végeztek, illetve megnézték, hogy a versenyszámaimban hogyan tudok teljesíteni a fogyatékosságommal együtt, hogyan tudom ezt átvinni a sportmozgásba. Ez alapján megkaptam ugyanazt a kategóriát, amit Magyarországon is adtak. Ettől kezdve nemzetközi tornákon is indulhatok. Ez hosszú folyamat volt, nagyon sok papírmunkával és előzetes kommunikációval járt.

Hosszadalmas volt, de megérte várni.

Valóban megérte, hiszen már 2018-ban az első nemzetközi versenyén, a Rietiben rendezett világkupán a központi idegrendszeri sérüléssel élő parasportolókat egybegyűjtő T38-as kategóriában aranyérmet nyert 100 és 200 méteres síkfutásban, valamint távolugrásban.

Elég gyorsan belecsöppentem a közepébe. A világkupa után jött az Európa-bajnokság, a következő évben a világbajnokságon versenyeztem, majd 2021-ben a paralimpián vettem részt.

Gyorsan berobbant az élmezőnybe is. Síkfutásban több érmet szerzett a vb-n és a két Eb-n. Míg távolugrásban Európa-bajnok lett 2018-ban és 2021-ben, világbajnoki címet szerzett 2019-ben, Tokióban paralimpiai bajnok lett világcsúccsal 2021-ben. Sőt, a záróünnepségen Ön vitte a magyar zászlót. Mióta álmodozott a paralimpiai sikerről?

Egy nagy álom valósult meg a paralimpiai bajnoki címmel. Az olimpiai részvétel régóta szerepel az álmaim között, még teniszezőként álmodoztam róla (Ekler Luca versenyszerűen teniszezett gyermekkorában, ám ezt abba kellett hagynia a bénulása miatt – a szerk.). Amikor elkezdődött a kategorizálási folyamat, akkor azt mondtam magamnak, hogy

Ez sikerült is. Ráadásul a tokiói paralimpia döntőjében már az első ugrásra 560 centimétert ért el, kilenc centiméterrel megdöntve saját világcsúcsát, ezzel hatalmas előnyre tett szert a versenyben. A harmadik ugrásával újabb világrekordot állított fel, ez 563 centiméter. Megnyugtatta a sikeres első kísérlet?

A sikeres első próbálkozásom adott egy szabadságot és egy kezdő löketet, pedig biztonsági ugrásra készültem. Az volt az eredeti célom, hogy egy közepesen jó első kísérlet után egy jót tudjak majd ugrani. Azonban kiváló formában voltam, remekül sikerült a formaidőzítés, és az első kísérlet után már nyugodtan és magabiztosan tudtam tovább versenyezni. Ez nagyon sokat számított.

És az is számított, hogy a távolugrás a második versenyszáma volt az első paralimpiáján, és a bemutatkozó száma, a 100 méteres síkfutás után már nem izgult annyira a továbbiakban?

Igen, számított. A 100 méteres síkfutás első futama előtt még kicsit izgultam, viszont a szám döntőjére már jobban megszoktam az időjárást, – nagyon párás meleg volt Tokióban –, valamint a hangulatot is.

Nem tudom semmihez se hasonlítani ezt az érzést, még úgy se, hogy nem voltak nézők.

Hiányoztak a szurkolók?

Saját magammal versenyzek mindig. Persze sokat jelentett volna, ha vannak nézők, mégis a hiányuk minimálisan befolyásolta a teljesítményemet, bár könnyen lehet, hogy jobban teljesítettem volna, ha ülnek drukkerek a lelátón, mert nagyon szeretek szurkolók előtt versenyezni. De függetleníteni tudom magam ettől.

Eredetileg a 100 méteres síkfutásban és a távolugrásban szerzett kvótát a 2020-as tokiói paralimpiára. Azonban elhalasztották a játékokat egy évvel, így 2021-ben 400 méteren is kivívta az indulási jogot. Ennek fényében hogyan élte meg a halasztást?

A halasztás minimális változást hozott az életemben olyan szempontból, hogy ugyanúgy készen álltam volna 2020-ban is, mint 2021-ben. Talán a 400 miatt jól alakult, hogy halasztottak, hiszen így plusz egy versenyszámban tudtam indulni.

Világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes 100 méteres síkfutásban, 400-on pedig a 2021-ben Bydgoszczban rendezett kontinenstornán új világcsúccsal (1:00:27) aranyérmet nyert. Majd Tokióban 100-on negyedik helyen végzett, 400-on ötödik lett. Akad némi hiányérzete a két szám kapcsán?

Nincs hiányérzetem a 100 méter miatt, megközelítettem az egyéni csúcsom, mindent kiadtam magamból, reális eredmény született. A 400 miatt van pici hiányérzetem, de ezt se emelném ki, hiszen nyolc nap alatt öt versenynapom volt, előtte sosem versenyeztem ennyit ennyit idő alatt. Már elfáradtam a végére, így

Akadtak kisebb bökkenők is. Ott tudtuk meg, hogy rendeznek előfutamokat 400-on, pedig eredetileg úgy volt, hogy ezek nem lesznek a tokiói paralimpián. A futam előtt megváltoztatták a pályám a 100 és a 400 döntőjében. Ez sokat számított, más taktikát kellett alkalmaznom, mint amit elterveztünk. Már tudom, hogyan készüljek legközelebb a hasonló helyzetekre.

A 2024-es párizsi paralimpián a síkfutásban már az éremszerzés lesz a célja?

Ilyen célokat nem fogalmazok meg magamban. Magamhoz képest szeretnék a lehető legjobban teljesíteni, és a saját teljesítményemen szeretnék javítani. Még nem tudom, hogy hány versenyszámban indulhatok majd Párizsban. A kvalifikáció leginkább a paralimpia előtti évben megrendezett világbajnokságon fog eldőlni.

Viszont már szerzett paralimpiai rutint, mentálisan és fizikálisan is tudja, hogyan lehet felkészülni. Hogyan készült az első paralimpiájára?

A budapesti Testnevelési Egyetemen kezdte meg tanulmányait 2017 szeptemberében, és ekkor a TFSE csapatába igazolt, ott vette át Szalma László a felkészítését. A szakember a magyar atlétika ikonikus alakja, magyar csúcstartó távolugró, az 1983-as világbajnokság negyedik helyezettje, az 1988-as szöuli olimpiai hatodikja, és kétszeres fedett pályás atlétikai Európa-bajnok. Láthatóan kiváló összhang alakult ki a tapasztalt edzővel.

Jól megtaláltuk az összhangot, össze tudtunk szokni, megértjük egymást a pályán és azon kívül is. Nemcsak kiváló edző-tanítvány kapcsolat alakult ki, hanem amúgy is remekül összehangolódtunk. A közös munka során érzi, hogy például mikor van rossz napom, mikor van olyan kedvem, amikor jobban kell motiválni, illetve mikor lehet jobban terhelni. Az elmúlt öt év jól összehozott kettőnket. Szeretek az irányítása alatt edzeni és versenyezni. A tanulmányaimban is nagyon sok segítséget kapok tőle szakmailag is akár sportolóként, akár leendő edzőként – mesterképzésre járok a Testnevelés Egyetem atlétikaedzői szakán, ez az utolsó félévem, nyáron végzek.

A paralimpia után a múlt hétvégén versenyzett először, egy fedettpályás viadalon tette ezt az épek között. Várta már?

A fedettpályás verseny nem annyira fontos, abban se voltunk biztosak, hogy elindulok rajta, mivel a paralimpia miatt későn kezdtük el az alapozást és a felkészülési szezont. Ráadásul karácsony előtt átestem a koronavírus-fertőzésen, nem voltak tüneteim, azonban ezután fokozatosan kellett visszatérnem a sportba, és emiatt fontos időszak maradt ki a felkészülésemben. De végül szerencsére egész jól be tudtuk hozni a lemaradást, így hatvan méteren elindultam, és két századra pontosan ugyanolyan futást produkáltam, és a tizedik helyen végeztem az épek között.

Emiatt ezt egy kicsit jobban várom. Kíváncsi vagyok, mennyire állt össze a formám, hol tartok most, így mindenképp egy jó visszajelzés lesz számomra. Még egy megméretésünk lesz március közepén, ekkor a paraatlétikai országos bajnokságon indulok majd. Nagyon vártam már, hogy újra rajthoz állhassak a paralimpia után, és azt is, hogy ugorhassak majd a hétvégén. De még jobban várom a nyári szezont, az lesz hangsúlyos, sok világkupán és nemzetközi viadalon tudok majd bizonyítani. Sajnos idén a világbajnokság megrendezése bizonytalanná vált, lehet, hogy elhalasztják vagy törlik majd. Így kérdéses, hogy az év fő versenyét megtartják-e, azonban szerencsére hazai viadalokon tudok majd indulni.

Nyitókép: A győztes Ekler Luca a távolugrás T38-as kategóriájának döntője után a tokiói paralimpián az Olimpiai Stadionban 2021. augusztus 31-én. A magyar versenyző saját világcsúcsát kétszer is megjavítva aranyérmet nyert. MTI/Koszticsák Szilárd