Második félidei meggyőző játékával megérdemelten győzte le a Zalaegerszeg a lilákat, akiknél tavasszal lehet, hogy új korszak köszönt be, de ezzel együtt az NB I-es tagság megőrzése sem lesz egyszerű feladat.
Mindenesetre azt már a ZTE – Újpest találkozó előtt tudni lehetett, hogy hazai győzelem esetén az egerszegiek az ötödik helyen zárhatják az őszi idényt (ezt a pozíciót ezt megelőzően egyetlenegyszer, a 10. fordulót követően töltötték be Kosztáék), míg ha lilák vereséget szenvednek, újra a kiesőjelöltek közé csúsznak. A hazaiak szakvezetőjének, Waltner Róbertnek – az eredményességen túl – azért is lehetett különleges ez a találkozó, mert az 1999-2000-es szezonban, 13 mérkőzésen szerepelt Megyeren, és ez idő alatt három gólt is szerzett.
A találkozó első izgalmas jelenete Demjén Patrik és Yohan Croizet teljesen vétlen ütközése volt. Egy előre ívelés után a ZTE kapusa és az Újpest támadója rajtolt a labdáért, a hazaiak 1-ese a 16-oson kívülre futva elfejelte a labdát, a lilák légiósa is a játékszert figyelte, így nem észlelte, hogy mennyire közel van az ellenfele. Az ütközést követően Bognár játékvezető helyesen kifelé ítélt szabadrúgást; azért nem büntető következett, mert Demjén teljesen szabályosan játszotta meg a labdát, míg Croizet-nak esélye sem volt erre, viszont bármennyire is vétlenül, de szabálytalanul ütközött a kapussal. Hosszas ápolást követően szerencsére nem történt komoly baj, a legnagyobb veszteség az volt, hogy a belga légiósnak eleredt az orra vére, mellyel összepiszkította a mezét, így azt le kellett cserélnie…
A mérkőzés első nagy helyzete, a lilák házi gólkirálya, Giorgi Beridze előtt adódott, aki a már teljesen egészséges Croizet kitűnő beadását tiszta helyzetből hagyta ki.
Ezzel magyarázatot adva arra is: miként lehet manapság valaki öt találattal házi gólkirály Újpesten?
Zimonyi erőtlen próbálkozása után ismét a rendkívül agilis belga következett, akinek egyéni akciója végén a lövést védte Demjén, és bár a játékrész végén feltámadtak a zalaiak, igazán veszélyes helyzetet nem tudtak kialakítani a sérült Banait helyettesítő Filip Pajovics kapuja előtt. Külön érdekesség, hogy az első félidőben mindössze négy szabálytalanság történt.
Szünet után először Csongvai Áron szabadrúgása akadt be kis híján a léc alá, majd ahogy a nagykönyvben meg van írva: a sok kihagyott vendéghelyzet után a Zete első valamire való akciója góllal végződött:Kastrati addig, addig forgolódott a középpályán, míg Skribek elvette előle a labdát, remekül indította Emir Halilovicot, aki kilőtte a hosszú sarkot. S ezért (is) érdekes a futball: egyértelműen jobb volt az Újpest, de a ZTE-találat eddig láthatatlan energiákat szabadított fel a hazai játékosokban,
hamar jött is a második találat, amely mint később kiderült, kegyelemdöfés volt a lilák számára.
Úgy tűnik, a Zalaegerszeg légiósa, Meshack Ubochioma számára annyira megtetszett a góllövés (első NB I-es találatát két hete, ugyancsak hazai környezetben, a Debrecen ellen szerezte), hogy az Újpest ellen is meg szerette volna örvendeztetni a hazai publikumot. Erre a 67. percben nyílt lehetősége: Tajti-Bedi összjáték után utóbbi beadása nem találta tisztán őt, ám az újpesti védők addig bénáztak, amíg a nigériai fiúhoz került a labda, amelyet még volt ideje felpörgetni, majd a hálóba bombázni. S a légiós sporttörténelmet is írt: ez volt a Zalaegerszegi TE 1700. NB I-es gólja!
Ez a találat meg is fogta az Újpestet, akik erőtlenül, nem nagy meggyőződéssel próbálkoztak ugyan, de igazából ők sem hitték el, hogy ezen a mérkőzésen akár még a döntetlenre is lenne esélyük.
A Zalaegerszeg sokkal többet nyert három pontnál, hiszen emlékezhetünk rá: a Paks ellen elszenvedett, hazai 5-2-es vereség után, szeptember vége felé már Waltner Róbert utódjáról tárgyaltak a zalai vezetők, a hírek szerint rendkívül közel volt a megegyezés Aczél Zoltánnal, de a Fradi elleni mérkőzést még a régi vezetőedző kapta meg. Kimondva, kimondatlanul azért, mert ez a mérkőzés már úgy sem osztott, szorzott a szakember sorsát illetően.
Waltner azonban belekapaszkodott az utolsó szalmaszálba,
előbb siker a Gyirmót ellen, majd győzelem az Üllői úton (!) is, s bár érték őket váratlan pofonok még ősszel (a Vidi elleni 0-3-at csak a Kisvárdán összeszedett 0-5 múlta felül), ám a végére kiegyenesedett a csapat, és elsősorban a kiváló hazai teljesítménynek köszönhetően (az utolsó öt meccs mérlege négy győzelem, egy döntetlen) nyugodtan készülhetnek a tavaszra.
Ami pedig az Újpestet illeti: bár az ősz második felében akadtak fellángolások, ezt az őszt úgy, ahogy van, el kell felejteni, és az egy hónapos téli szünetben kitalálni valamit. Az új befektető lehet, hogy egy másik, ráadásul magyar szakmai stábot hoz a negyedik kerületbe, mindenesetre, amíg Michael Oenning vezetőedzőnek a zalai vereség után az a szakmai okfejtése, hogy „amíg nem lövünk gólt, nem tudunk eredményesek lenni”, addig nem is lehet nagy csodára számítani a Megyeri úton…
Nyitókép: Vakarhatja a fejét Michael Oenning... Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Van ennél lejjebb? A 2017-ben még az élvonalban aranyérmet nyerő Budapest Honvéd megalázó vereség után kiesett a Magyar Kupából, majd az NB II utolsó helyére csúszott vissza – Kovács Kálmán teljesen besokallt...
Máris megvan az NB I egyik kiesője?
Remek mérkőzésen 2–2-es döntetlent játszottak a csapatok.
A szögletzászló mellől talált a kapuba a Győrben vendégeskedő Nyíregyháza.
Kondás Elemért kérdeztük!
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
