Nekem a videóbíró

Magyarország – Portugália mérkőzésen esett lesgólunkról az jut eszembe: a derék kettes asszisztens, Tarik Ongun helyesen járt el, de – a francba a videóbíróval! Hiszen hiába ordított önkívületben a Puskás Aréna majdnem 60 ezer magyar drukkerével együtt „Hajdúbé” is, be kellett látnunk: Schön Szabolcs valóban szabálytalan gólt rúgott.

Nem szabad egyből állást foglalni

De nézzük csak, miért írtuk fentebb, hogy Cüneyt Cakir segítője helyesen járt el? Ugyanis a videóbírós rendszer 2016-os bevezetése óta az a protokoll, hogy az asszisztensnek mindegyik gólveszélyes, ígéretes támadásnál ki kell várnia: miként is végződik az akció?

Ebben az esetben is ez történt.

Ongun spori – rutinos partjelzőként, hiszen februárban már a 48. életévét töltötte be – kivárt, s miután befejeződött a mieink támadása, meghozta a döntését.

A FIFA Szabályalkotó Testülete, az International Board azért is rendelkezett úgy, hogy a gólveszélyt magukban hordozó támadásoknál nem szabad egyből állást foglalnia az asszisztenseknek, mert ha véletlenül beintenék a lest, majd pár másodperc múlva kiderülne, hogy mégsem volt szabálytalan, akkor szabályos góltól fosztanák meg a vétlen csapatot.
Tehát nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés.

Az utolsó csepp a pohárban: a francia – ír pótselejtezőn történtek

Egy kis történelmi visszatekintés: miért is vezették be annak idején az illetékesek a videóbírót? A válasz végtelenül egyszerű: a futball ma már olyannyira felgyorsult, és olyan nagy iparággá fejlődött, hogy nem lehet megtenni egyetlen csapattal szemben sem, hogy ne szabályos körülmények között dőljenek el az eredmények a pályán. Az úgynevezett utolsó csepp a pohárban a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt. A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy William Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte), a svéd játékvezető, Martin Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott. Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére. Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.

Négy esetben kell közbeavatkoznia a videóbírónak

De nézzük is meg: mely konkrét esetekben kell közbeavatkoznia a videóbírónak?
A négyből az első, hogy a megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság. A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videóbíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.

Több millió magyar drukker álmát törte össze

A Magyarország – Portugália mérkőzésre visszatérve: az asszisztens, Tarik Öngun testbeszédéből egyből következtetni lehetett arra, hogy abszolút ura a helyzetnek, pontosan észlelte, hogy Schön Szabolcs leshelyzetben kapta Loic Negótól a labdát, csupán betartotta az ilyenkor szokásos protokollt.

Nyilván nem tehetett mást, ha ez a protokoll, de az utóbb érvénytelenített gól, nem csupán több millió magyar drukker álmát törte össze, de a válogatott addig tartó lélektani egységét, feszes és fegyelmezett védelmét, tartását is porrá zúzta… 

Nyitóképen: Schön Szabolcs