Olimpiai bajnok, golyóálló mellényben – Növényi Norbert kalandos élete
2020. július 08. 07:53
Negyven éve nyert olimpiai bajnoki címet Moszkvában, de volt ő minden: kick-boxos, karosszérialakatos, agrár- és borszakértő, kidobóember, diszkótulajdonos, színész, legfőképpen pedig zseniális birkózó. Növényi Norberttel beszélgettünk.
2020. július 08. 07:53
p
0
0
6
Mentés
„A nagyapám nemesi családból származott, aztán elvett feleségül egy egyiptomi lányt. A lányt, a későbbi nagymamámat kitagadták azért, mert egy magyar férfihoz ment feleségül. Josefine Banilovernek hívták az anyai nagymamámat, aki Székelyföldön született, szintén Josefinának keresztelték. Pedig elég ritka név volt”– emlékezik a családtörténetére Növényi Norbert, aki sosem tagadta, hogy az édesapja, idősebb Növényi Norbert mindennél többet jelentett neki.
„Apám 1925-ben született. Meggyőződésem, nagyobb sportember nem akadt nála. Ifjúsági válogatott ökölvívó volt, mellette birkózott, s végül az utóbbit választotta. Kétszer volt ezüstérmes a főiskolai világbajnokságon, felnőtt világbajnokságon pedig negyedik. Jobb is lehetett volna, de megsérült. Aztán 1952-ben nem vitték ki a helsinki olimpiára. Azt mondták, túl fiatal volt, marhaság!” – dühöng Növényi, aki azt is elmesélte, az édesapja 1956-ban Molotov-koktélokkal dobálta a szovjet tankokat, de nem ezért került végül partvonalon kívülre.
Volt egy birkózóverseny a Szovjetunióban, ahol a győztesek nem vázát vagy érmet, hanem értékes ikont kaptak. Hazafelé jövet aztán a szövetség illetékes elvtársa el akarta venni tőle, hiszen értékesnek tűnt. Növényi édesapja nem adta, vita lett belőle, s végül két évre eltiltották a versenyzéstől. Egy csoda volt ezek után, hogy végül engedélyezték, hogy profi pankrátornak mehessen, egy évig Fehér Angyal néven járta a világot, s nagy sikerei voltak.
„Apám volt a legjobb barátom, a példaképem, mindenem.”
Növényi szerint apja „zseniális birkózóedző volt, de magányos ember, hiszen általában ilyen a zsenik sorsa. Volt, hogy felterjesztették mesteredzőnek, de mire kihirdették, természetesen más kapta…”
A moszkvai olimpián nem volt ott, amikor Norbert aranyérmes lett, így az első dolga volt, hogy felhívja telefonon. „Tudom, hogy nem volt boldogabb ember nála a Földön, mégis az első mondata az volt: hát, fiam, azért megborotválkozhattál volna a döntő előtt. Én neki nyertem az olimpiai aranyérmet! Érte vettem elégtételt a közegen, amely engem is legtöbbször ott nyírt, ahol csak tudott.”
A kis Növényi
hatéves korától olimpiai bajnok akart lenni,
erről egy cetli is árulkodik, amely még ma is megvan. Persze a háta mögött az apájának állandóan dumáltak, hogy nem is tehetséges a gyerek, nem lesz belőle semmi. Habár juniorként minden feltételnek megfelelt, nem vittek ki a világbajnokságra. Csak utóbb tudta meg, hogy azért, mert kellett a hely egy fő elvtárs unokaöccsének.
„Gyűlt bennem a feszültség, éjszakáztam, piáztam, apám egy ideig figyelt, aztán egy nap leültetett maga mellé. Azt mondta, fiam, te dolgod, hogy mit csinálsz, de ez a legegyszerűbb út. Úgy tudsz visszavágni, ha hozod az eredményeket, ha a legjobb leszel!”
Onnantól kezdve napi nyolc-tíz órát edzett. 1981-ben aztán elkapott egy vírust, állandóan láza volt és epegyulladása. Betegen, lázasan is szőnyegre küldték, aminek az lett a vége, hogy az egész nyarat a kórházban töltötte. Természetesen azt terjesztették el, hogy túl sokat szórakozott, azért készült ki a szervezete.
1984-ben a Los Angeles-i olimpia előtt remek formában volt,
a többi pedig ismert, Magyarország csatlakozott a szocialista olimpiai bojkotthoz. Persze nem az összes szocialista ország, a románok és a jugoszlávok ott voltak Los Angelesben.
„Mi hülyék végig elhittük a dumát, hogy ha egy szocialista ország ott lesz, akkor Magyarország is megy. Mikor bejelentették a hírt, éppen a tatai edzőtáborban voltunk. A birkózótársam Gáspár Tamás dühében kidobott egy széket az ablakon és pedig gyorsan utána egy asztalt. Ezzel le is zártuk az olimpiai felkészülést…”
Nem sokkal később megkereste az amerikai Fraser: azt mondta, sajnálja, hogy így alakult, de megköszönné, ha az ő edzéstervét felhasználhatná. Növényi segített neki, Fraser pedig nem sokkal később olimpiai bajnok lett.
Azt mondja,
sokszor keresztbe tettek neki.
Még a rendszerváltás előtt egyszer bement Buda Istvánhoz, a sport akkori pártállami mindenhatójához. Az állatorvosi egyetemre szeretett volna bejutni, azért ment, hogy Buda segítsen ebben, hiszen miden idejét lefoglalta a birkózás. „Bementem, fogadott, éppen újságot olvasott. Fel sem nézett, csak annyit mondott foghegyről: ahol állat- és emberéletről van szó, ott nem tudok segíteni. Elköszöntem, kijöttem. Utóbb kiderült, azért nem akarták, hogy állatorvos legyek, mert akkor biztosan hanyagoltam volna a birkózást.”
Olyan is megesett, hogy egy kijevi versenyen csak ő hozott érmet, bronzot. A döntőt szerinte elcsalták, de a magyar sportvezetés nem foglalkozott vele. Este aztán a liftben együtt utazott az ellenfele edzőjével, azt mondta, óvják meg a meccset nyugodtan, mert Növényi nyert. Nem óvták meg, fentről azt mondták, nem kell az újabb Növényi-ügy.
Az olimpiai bajnok birkózó később elindult a színészi pályán. Rögtön egy világsztár oldalán találta magát, ugyanis szerepet kapott a Vörös zsaru című amerikai krimiben, ahol Arnold Schwarzenegger volt a főszereplő. „A Vörös zsaru örök élmény, bár a szerepem csak annyi volt, hogy Schwarzi alaposan elvert, majd letörte a falábamat és kivette belőle a kábítószert. Miután megtudta, hogy olimpiai aranyérmes vagyok, csak bajnoknak hívott. Nagyon jó fej volt, kellemes csalódás”
Schwarzenegger menedzsere egyébként a forgatás alatt odament hozzá és
azt mondta, nagyon jó a karaktere,
el tudná képzelni egy hollywoodi karriert is. Befolyásos ember volt, megállapodtak, aztán ők mentek tovább Budapestről Bécsbe. Egy hét múlva jött a hír, hogy elvitte a szívroham. „Nagyon sajnáltam, mert remek embernek tűnt és sajnáltam, mert így elveszett ez az akkor elég reálisnak tűnő tengerentúli karrier.”
Az olimpia kényszerű kihagyása azonban tartósan rányomta a bélyegét Növényi korabeli karrierjére. „Borzasztó érzés volt, hogy elvették tőlem a lehetőséget, hogy megvédjem az olimpiai bajnoki címemet. Elkeseredett voltam, még ezüstérmet nyertem a szocialista országok ellenolimpiáján, aztán elmentem dolgozni az éjszakába” – emlékezett az időszakra Növényi. A Randevú diszkó akkoriban az egyik legmenőbb hely volt az éjszakában, ott lett kidobó.
Megesett, hogy rendet kellett tennie,
és az is, hogy lepofozott egy-egy kötözködő embert. „Például négy norvég motokrosszos fiút, akik egyik éjjel azzal szórakoztak, hogy a többi vendéget dobálták étellel. Leálltak velem verekedni, végül kórházban kötöttek ki mind a négyen, később viszont már büszkén mesélték, hogy egy olimpiai bajnok birkózó dobta ki őket a Randevúból.”
Aztán gondolt egy merészet és a Randevú mellett megnyitotta a saját diszkóját, a Hully Gully-t. „Semmi túlzás nincs benne, ha azt mondom, a legjobb diszkó volt akkoriban. A legnagyobb nevek léptek fel, itt volt először modern fénytechnika meg műhóesés.”
A vendégek odavoltak a helyért. Aztán mások is pénzt láttak benne. Védelmi pénzt akartak, megsűrűsödtek az adóellenőrzések.
„A kilencvenes évek elejének Budapestje tényleg vadnyugati hely volt”
– emlékezik vissza Növényi. „Nem egy jó ismerősömet lőtték le akkoriban. Nem tagadom, én is golyóálló mellényben jártam. Nagyon figyeltem, hogy ne találjanak rajtam fogást, egy alkalommal aztán ezer italból egy Unicumnál lejött a zárjegy. Azonnal bezáratták a diszkót. Utánamentem, mi lehetne a megoldás, végül megsúgták, nyissam ki újra a diszkót, de más néven. Soha nem ért volna véget ez a zsarolós sztori, így inkább hagytam az egészet. Utána – és ez nálam valahol jelképes – a helyiségből urnatemető lett.”
Növényinek egy új szót is köszönhetünk: a Zimmer Feri című komédiában ugyanis eltért a szövegkönyvtől: „Azt kellett volna kérdeznem a csokibarna lánytól, hogy kérsz csokit? A felvételen viszont direkt azt mondtam, hogy kérsz csocsit? Óriási sikere lett, benne hagyták a filmben is.”
MIindig is imádott filmezni. Nem felejti el megemlíteni, hogy sokat köszönhet Gór Nagy Máriának, hiszen az ő tanodáját elvégezve léphetett színpadra. Persze
ment a küzdés, hogy a színházban ne a sportolót lássák benne,
hanem azt a szerepet, amit eljátszott „Érdekes módon a kritikusok nem bántottak, s amire büszke vagyok, egyszer szegény Bujtor Pista is azt mondta az egyik szerepemre, hogy zseniális voltam benne”
Az utóbbi időben a médiában dolgozott. Két évig a Sláger FM-nél szerepelt a reggeli műsorban, de az megszűnt. A vírus előtt pedig a Sláger Tv-nél dolgozott. Mellette pedig verseket ír. Van hatszáz alkotása, és szó van róla, hogy hamarosan a verseskötete is megjelenik. Azt sem hallgatja el: felfüggesztett börtönbüntetést kapott bűnsegédként egy adócsalásos ügyben. Azt mondja, belerángatták, rossz időben volt rossz helyen. Perújrafelvételt kért, harcol az igazáért.
Tartalmas, kalandos volt Növényi Norbert eddigi 63 éve. Öt sportágban küzdött és győzött, az olimpiai aranyig jutott; emellett színész lehetett, szép helyeken járt, csodás gyerekei vannak, meseszép unokája, egészséges – a párja pedig egy fantasztikus ember, igazi társ jóban-rosszban. Kézenfekvő a kérdés, elégedett e az eddigiekkel? Tömör, s talán egy kicsit keserű választ ad. „Részben. Jó lett volna, ha az országom legalább annyira szeret, mint amennyire én szeretem az országomat.”
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Gyakorlatilag lehetetlen, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren” – vélekedett az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója.
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.