Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
Másfél év leforgása alatt szélvészként söpörhet végig az országon az orosz hadsereg – legalábbis ezt sugallta az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.
Oroszország heves drón- és rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna merész offenzíváira, Kijev és több város is a tűzvonalban van.
Az orosz védelmi minisztérium elismerte: Ukrajna öt orosz területen hajtott végre támadást.
Ukrajna mélyre csap – stratégiai bombázók semmisülnek meg az orosz hátországban, a támadás időzítése pedig nem tűnik véletlennek: közvetlenül az isztambuli tárgyalások előtt.
„Moszkva azt szeretné, ha nemzetközi szinten határozottan elítélnék a kijevi rezsim vasutak elleni terrortámadásait” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
A Vatikán is megsürgette a békét.
A szenátus készen áll arra, hogy bővüljön az arzenál.
Ballisztikus rakétát és több mint száz drónt is bevetettek.
Képtelen váddal provokálják a szlovákokat.
