Az Egyesült Királyság nettó zéró vállalása gazdasági kudarcba fulladt: a brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek öt év alatt, a háztartások pedig a nyugati világ legmagasabb tarifáit fizetik. A választók elégedetlenségepolitikai fordulatot hozott, egyre többen ismerik fel, hogy az olcsó energiára kellene összpontosítani.
Az Egyesült Királyság immár lassan hét éve, 2019-ben foglalta törvénybe a nettó zéró kibocsátási célt 2050-re, amit akkor merész vállalásként ünnepeltek. Az eredmény azonban gazdasági károkat okozott.
A brit ipari villamosenergia-árak 124 százalékkal emelkedtek 2019 és 2024 között,
ami mintegy négyszerese az amerikainak. Az ottani háztartások ma 26,6 pennyt, mintegy 117 forintot fizetnek kilowattóránként, ami a nyugati világ legmagasabb tarifája.
Különösen aggasztó, hogy egy parlamenti meghallgatáson az egyik energiaipari vezető azt nyilatkozta: még ha a nagykereskedelmi árak nullára csökkennének is, a fogyasztók ugyanannyit fizetnének a zöldenergia szabályozásából eredő költségek miatt. Ráadásul a munkáspárti kormány megújuló energiára összpontosító tervei csak tovább növelik a költségeket.
Még a Tony Blair Intézet is – amely nem éppen klímaszkepticizmusáról ismert – a gázra kivetett karbonkvótadíjak felfüggesztését szorgalmazza, hogy csökkentsék az energiaárakat 2030-ig.
A brit üzenet egyértelmű:
az olcsó energiát kell előtérbe helyezni a kibocsátáscsökkentéssel szemben, ahogy azt az Egyesült Államok és részben Kína is teszi.
A választók elégedetlensége és türelmetlensége politikai változásokat indított el. A Reform UK, amely vezeti a brit közvélemény-kutatásokat, egyenesen a nettó zéró célok megszüntetését követeli. A konzervatívok, akik jelen állás szerint elbuknának a választásokon, immár a klímaváltozási törvény visszavonását ígérik. Keir Starmer miniszterelnök állítólag késleltetné vagy felvizezné a zöldkötelezettségeket, hogy megfékezze a választók elégedetlenségét.
Ez a jelenség nem brit sajátosság. Ausztráliában a konzervatív Liberális Párt feladta a 2050-es nettó zéró ígéretet, helyette az alacsonyabb energiaárakra koncentrál. Németországban az AfD, amely a CDU/CSU-val fej fej mellett vezeti a közvélemény-kutatásokat, az „elitista” zöldterhek ellen kampányol és a dekarbonizáció megállítását ígéri. Japán új miniszterelnöke, Takaicsi Szanae pedig a nukleáris energia újjáélesztését helyezi előtérbe az agresszív megújulófejlesztéssel szemben.
Még az Európai Unió is visszavonja a környezetvédelmi törvényeket és felhígítja a fenntartható finanszírozási szabályokat a gazdatüntetések és deregulációs törekvések közepette.
A 2040-es klímaígéreteket már lazították is, melyek tovább enyhíthetők, ha negatív hatásuk lenne az EU gazdaságára.
Pedig az Európai Bizottság tavaly júliusban eredetileg szigorúbb 2040-es célt javasolt, de a miniszterek novemberre már elfogadták a 90 százalékos számot, amelyből 5 százalék karbonkreditekkel kiváltható – így effektíve 85 százalék lehet. Az Európai Parlament azóta további rugalmasságot kért, hangsúlyozva a gazdasági terheket. Magyarország és Lengyelország is megfogalmazta az aggodalmait a karboncélok GDP-re gyakorolt hatásai miatt.
Emellett ott van
a belső égésű motorok 2035-re tervezett teljes betiltása, amelynek ügyében Brüsszel szintén részben visszavonulót kell fújjon, különben a saját autóiparát teszi tönkre.
A szabályok lazítása el is kezdődött, így szinte bizonyos, hogy 2035 után is forgalomba lehet hozni új benzines autókat – legfeljebb kisebb arányban és/vagy szigorúbb kibocsátási normák mellett.
Lomborg anyagára visszatérve: e szerint a klímamodellek azt mutatják, hogy még
ha minden gazdag ország elérné a nettó zéró kibocsátási szintet 2050-re, az a 21. század végére várhatóan kevesebb mint 0,1 Celsius-fokkal mérsékelné a globális felmelegedést.
Ehhez képest a GDP 8–18 százalékos csökkenésével kell számolni 2050-ig – a nettó zéró költsége viszont százezermilliárd dollárba kerül.
A vállalati szektor is kihátrál: a Wells Fargo 2024 márciusában, a BlackRock januárban hagyta el a Net Zero Alliance-t az ESG-befektetések elleni politikai ellenállásra hivatkozva.
A klímatudós emlékeztet arra is, hogy a zöldátállás egyik nagy támogatója, Bill Gates a tavaly őszi brazil COP30 csúcs előtt három kemény igazságot fogalmazott meg: a klímaváltozás komoly kihívás, de nem vezet az emberiség pusztulásához, az átlaghőmérséklet nem a legjobb mérőszám a klímahatások kimutatására, továbbá, hogy a legjobb védekezés a klímaváltozás hatásai ellen az egészség és a jólét.
Lomborg szerint a megoldás nem a mai rendszerekkel termelt drágább zöldenergia, hanem az innováció. Azaz befektetés az atomenergiába, a szén-dioxid-megkötésbe, a geomérnöki megoldásokba és a mainál sokkal hatékonyabb zöldenergia-tárolásba. A nettó zéró korszak leáldozóban van – tette hozzá.
Kapcsolódó:
A Tisza javaslata értelmében romokban van a jogállam és a demokrácia nemcsak az Egyesült Királyságban, de Ausztriában és Németországban, meg Spanyolországban és még Svédországban is – állapította meg a Fidesz EP-képviselője.
Az orosz gép olyan közel repült a brit géphez, hogy aktiválta annak vészhelyzeti rendszereit, többek között kikapcsolta az autopilotot is.
Kiderült, hogy az engedély május 20-án lépett életbe, határozatlan időre szól, de bármikor visszavonható vagy felfüggeszthető.
Mélyülnek a törésvonalak az Európai Unióban.
Több választást is tartottak az Egyesült Királyságban a múlt héten, és az eredmények messze túlmutatnak az ország partjain. Rajcsányi Gellért írása.
Súlyos kérdéseket vet fel a brit rendőrség eljárása abban az ügyben, amelyben egy brit egyetemistát késeltek meg, majd a hatóságok a sérült áldozatot állították elő.
Főként Ausztriából, Németországból és Svájcból vannak megrendeléseik.
Ismert, a színész mentális és fizika állapotára hivatkozva nemrég bejelentette: távozik a készülő Emberek, helyek és dolgok című előadás próbafolyamatából.
