A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
A Zürichi Filmfesztiválon bemutatkozott Tilly Norwood, az első mesterséges intelligenciával (MI) létrehozott „színésznő”, a londoni Particle6 stúdió fejlesztése. A fotórealisztikus karakter megjelenése nem kis etikai vitát robbantott ki, miután a hollywoodi színészszakszervezet, a SAG-AFTRA hevesen tiltakozott a digitálisan létrehozott szereplők térnyerése ellen. A vita a filmipar jövőjét és az emberi munka értékét érinti: vajon az MI költséghatékonysága felülírja-e a kreatív szakmák emberi dimenzióját?
A digitálisan létrehozott színésznő egy paródiafilm főszereplőjeként debütált, amelyben 16 MI-alapú karakter szerepelt. A brit akcentussal beszélő és saját közösségimédia-profilt működtető Norwood a Particle6 szerint a filmkészítés új korszakát nyithatja meg. Eline van der Velden, a projekt vezetője szerint a karakter iránt hollywoodi ügynökök is érdeklődnek, és hamarosan jelentős megállapodások várhatók velük.
Az MI alkalmazása a filmiparban nem új, bár eddig főként vizuális effektekben és színészek digitális fiatalításában használták, például a Star Wars-franchise-ban. Norwood azonban teljesen MI-generált, emberi megfelelő nélkül, ami potenciálisan új lehetőségeket kínál.
A stúdiók számára mindebben az a vonzó, hogy az MI-alapú szereplők nem igényelnek fizetést, személyes logisztikát és folyton rendelkezésre állnak, így jelentősen csökkenthetők a produkciós költségek.
A SAG-AFTRA szerint az MI-alapú szereplők egész egyszerűen elfogadhatatlanok. A 160 ezer előadóművészt képviselő szakszervezet álláspontja az, hogy
a kreatív ipar alapja az emberi teljesítmény, és Norwood csupán egy algoritmus terméke, amely valós színészek munkájára épül
– ráadásul ezek a karakterek gyakran engedély és ellenszolgáltatás nélkül „dolgoznak”. Ez etikai problémát vet fel: ugyanis, ha egy mesterséges intelligencia egy (vagy akár több) színész hangját vagy mozgását használja fel, jár-e ezért jogdíj annak, akitől az MI-karakter alkotói ezeket az elemeket „kölcsönvették”, illetve „ellesték”.
A tét jelentős: a filmipar globálisan több száz milliárd dolláros üzlet (Magyarországon is jelentős bevétel és GDP-alakító erő), és a színészek bére a produkciós költségek jelentős részét teszi ki.
Igaz, hogy az MI-alapú szereplők bevezetése csökkentheti ezeket a kiadásokat, de a szakszervezet szerint ez munkahelyek tízezreit veszélyezteti.
Az emlékezetes 2023-as hollywoodi sztrájk során a SAG-AFTRA már kikényszerített szabályozásokat az MI használatára, például az előadók előzetes hozzájárulásának kötelezettségét. A Zürichi Filmfesztivál eseményei azonban azt jelzik, hogy a technológia gyors fejlődése új szabályozási kihívásokat teremt.
A mesterséges intelligencia előnyei vitathatatlanok. Egy MI-alapú szereplő létrehozása egyszeri beruházást igényel, míg egy színész gázsija, utazási költségei és egyéb kiadásai jelentős összegeket emésztenek fel. A technológia révén a stúdiók rugalmasan igazíthatják a karaktereiket a forgatókönyv igényeihez, például kor, megjelenés vagy akár az akcentus tekintetében. Ez különösen a kisebb költségvetésű produkciók számára vonzó, amelyek így versenyképesebbé válhatnak.
Ugyanakkor a technológia hosszú távú hatásai bizonytalanok. Ha ugyanis az MI kiszorítja a színészeket, az nemcsak az előadóművészekre, hanem a filmes ökoszisztéma más szereplőire – sminkesek, kaszkadőrök, ügynökök – is hatással lesz. Akkor ez nem kis bevételkiesést jelent. Emellett a nézők reakciója is kockázatot hordoz: vajon elfogadják-e az MI-alapú karaktereket, ha hiányzik belőlük a hús-vér színészek karizmája és kulturális hatása?
A filmipar nemcsak üzlet, hanem egyfajta kulturális intézmény is, ahol a sztárok személyes története és hitelessége is lényeges.
Mivel pedig – ahogy említettük – az MI-alapú karakterek létrehozása során felhasznált adatbázisok gyakran valós színészek teljesítményeire épülnek, a SAG-AFTRA szerint ez egyenlő a szellemi tulajdon ellopásával, ha a színészek nem kapnak érte ellenszolgáltatást. Az etikai vita középpontjában az áll, hogy miként biztosítható, hogy az MI ne a meglévő munkaerő kizsákmányolására szolgáljon. A szakszervezet átlátható szabályozást és méltányos díjazást sürget.
Az MI térnyerése elkerülhetetlen, de a filmipar jövője attól függ, hogyan sikerül egyensúlyt találni az innováció és az emberi munka védelme között.
A SAG-AFTRA azt javasolja, hogy minden MI-alapú karakter létrehozása előzetes hozzájárulást és díjazást igényeljen.
Emellett a nézőknek is felhívnák a figyelmét, ha az adott produkcióban szereplő karakter MI-alapú. A színészszakszervezet szerint jobb lenne, ha az MI-technológiai cégek, mint a jelenlegi botrányt okozó Particle6, olyan megoldásokat fejlesztenének, amelyek inkább kiegészítik az emberi előadókat, például a veszélyes jelenetekben vagy háttérszereplőkként.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Patrick T. Fallon / AFP
Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.
Különbséget lehet tenni az ízléses és ízléstelen, a hiteles és a hiteltelen kritikák között.
Nem gonosz, nem buta, csak nem érti, hogy vannak döntések, amik nem üzletiek, hanem erkölcsiek a világban.
Halmi István videóüzenetében kiemelte, hogy a sorkatonai szolgálattal elvettek tőle másfél évet, amikor tanulhatott, dolgozhatott vagy vállalkozhatott volna.
Kossuth Lajossal ellentétben Jókai Mór a kiegyezésben látta a nemzet megmaradásának reményét. Az elvi viták ellenére az írófejedelem megható beszédet mondott Kossuth koporsója felett.
A vezérigazgató szerint azonban az automatizált rendszer megbízható, és közben a cég is kiadott egy közleményt.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
