Térdre kényszerülhet a magyar méhészet: 40 éve nem volt ilyen, mint idén – lesben állnak az ukránok

Visszaélnek az előnyükkel.

A kereskedelmi háború és az ellátási láncok átrendeződése sem állítja meg Pekinget: Kína új piacokat hódít meg, miközben az EU vásárlási láza ellentmond saját retorikájának.
A szerző a Makronóm elemzője.
Az esztendő első felének adatai szerint Kína globális exportja változó kereskedelmi dinamikát mutatott. Míg a hagyományos kereskedelmi partnerek, mint az Egyesült Államok és az EU, továbbra is fontosak maradtak, főszereplővé az új és a feltörekvő piacok váltak Peking számára, jelezve, hogy az ázsiai nagyhatalom a lehető leggyorsabb tempóban hajtja végre diverzifikációs törekvéseit.
A Visual Capitalist infografikája egyértelműen jelzi az irányok eltolódását, különösen Észak-Afrika esetében. Az Egyesült Államokba indított kínai export, köszönhetően a kereskedelmi háborúnak és az ellátási láncok amerikai diverzifikációjának, 10,7 százalékkal esett vissza éves szinten, így 215,6 milliárd dolláron áll.
Ugyanakkor rengeteg áru érkezik Kínából Amerikába a párhuzamos kereskedelem révén, vagyis olyan országok segítségével, mint Mexikó vagy Vietnám, ahol a kínai árut „újracsomagolják”, vagy éppen ott szerelik össze kész termékké, majd úgy adják tovább a határon.
Az Egyesült Államok összességében még mindig 425 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt mutatott 2025 első negyedévében, amit nagyrészt a gépek, az ékszerek, az elektronika és a járművek exportja okozott.
Zavarba ejtő az Európai Unió felé irányuló export növekedése. Ursula von der Leyen annyit mantrázta az elmúlt esztendőkben a függetlenedés, a diverzifikáció és a kockázatmentesítés szavakat, hogy az végül 6,9 százaléknyi ugrással, 267,5 milliárd dollárnyi termékvásárlást eredményezett Kínából.
Ennél többet csak az ASEAN-országok importáltak összesen, ők 13 százalékkal és 322,5 milliárd dollárral növelték vásárlásaik értékét.
A legnagyobb növekedést azonban az afrikai országok hajtották végre: az oda irányuló kínai export 103 milliárd dollárra emelkedett, vagyis 21,4 százalékkal haladta meg a tavalyi első féléves szintet – ez egyben jól jelzi, hogy az Egyesült Államok „kivonulásával” párhuzamosan Kína mindent megtesz, hogy a dominanciáját kiterjessze a kontinensen.
***
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP