A puha, hajlékony elektródahálók segítségével a kutatók képesek voltak megfigyelni az agyi fejlődés közbeni változásokat béka-, axolotl- és egérembriók esetében.
A szerző a Makronóm újságírója.
Tudósok olyan kiborgembriókat (azaz olyan lényeket, amelyekben elektronika is van) hoztak létre, amelyeknek az agyába elektródahálókat ültettek. A kísérletek béka- és egérembriókkal, valamint szalamandrafajokkal, például axolotlokkal zajlottak. Bár az emberi embriókba való beültetést a kutatók etikai okokból kizárják, a technológiájuk a jövőben segíthet a gyermekkori neurofejlődési rendellenességek vizsgálatában és kezelésében. Az elektródahálók rugalmas anyaga ugyanis lehetővé teszi, hogy a berendezés alkalmazkodjon a növekvő agy szerkezetéhez.
Jia Liu, a Harvard Egyetem biomérnöki tanszékének adjunktusa szerint az ilyen fejlesztések segíthetnek megérteni, miként alakul át az agy egyszerű szövetdarabból komplex „számítógéppé”. Rámutatott: ez a technológia ezért is érdekes, mivel a legtöbb neurális technológiát felnőtt agyakra fejlesztették, holott a fejlődő agy működésével kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés.
Agytevékenységet más technológiák is képesek mérni, de azok korlátozott idő- és térbeli felbontással dolgoznak, mint például az fMRI. A korábbi, elektródaalapú vizsgálatok pedig bár magasabb felbontásúak voltak, nem tudták követni a fejlődő agy gyors változásait.
Liu csapata 2015-ben már kidolgozott hajlékony, minimálinvazív agyimplantátumokat. Ezek inspirálták arra, hogy megnézzék, vajon a hajlékony elektronika képes-e alkalmazkodni az embriók dinamikusan fejlődő agyához. A beültetés azonban komoly kihívást jelent, mivel egy apró rossz mozdulat is mechanikai károsodást okozhat.
A kutatók ezt a problémát úgy hidalták át, hogy akkor ültették be az elektródahálót, amikor az agy még egy kétdimenziós sejtréteg volt. Ahogy ezek a sejtlapok fejlődtek és 3D-s szerkezetekké alakultak, az elektródák is velük együtt hajlottak, beágyazódva az agy különböző részeibe. Ezt nevezték el kiborgembriónak. A vizsgálatról szóló tanulmányt nemrégiben publikálták a Nature online felületén.
A kísérletek nem voltak zökkenőmentesek, ugyanis az első teszteknél még túl merev elektródákat alkalmaztak, amelyek elvágták az embriós szöveteket. Az új, hajlékonyabb eszközök vastagsága azonban kevesebb mint egy mikrométer.
A béka- és szalamandraembriókban az új elektródák stabilan és folyamatosan mérték az agy elektromos aktivitását, milliszekundumos felbontással. A szövetek vizsgálata és a stresszhez köthető gének aktivitása szerint ezek az eszközök nem befolyásolták negatívan az agyfejlődést, ahogy a viselkedési tesztek sem mutattak eltérést: a békák ugyanúgy elkerülték a tárgyakat, mint a kontrollcsoport tagjai. Az emlősökön végzett előzetes kísérletek is ígéretesek voltak: egérembriók és újszülött patkányok esetén sikeresen mérték az idegi aktivitást.
A cikk folytatását a makronom.eu oldalán olvashatják:
Címlapfotó: MTI/Oláh Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A francia katonatiszt szerint Európa képtelen önállóan „megállni a saját lábán”, ezért az uniós vezetők Trumpnál sürgetnek komoly és hiteles biztonsági garanciákat Ukrajna és a kontinens számára.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Megérkezett az Alien: Föld, vele együtt pedig a legjobb dolog, ami évek óta történt az Alien-univerzummal. Évadnyitó-kritika a Disney+ új sorozatáról.
A kvantumfizika forradalmi áttörést hozhat ezen a területen.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
Magyarország is bekapcsolódhat a nemzetközi ellátási láncba.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
Az ingatlanforgalom is erősödött.
