A puha, hajlékony elektródahálók segítségével a kutatók képesek voltak megfigyelni az agyi fejlődés közbeni változásokat béka-, axolotl- és egérembriók esetében.
A szerző a Makronóm újságírója.
Tudósok olyan kiborgembriókat (azaz olyan lényeket, amelyekben elektronika is van) hoztak létre, amelyeknek az agyába elektródahálókat ültettek. A kísérletek béka- és egérembriókkal, valamint szalamandrafajokkal, például axolotlokkal zajlottak. Bár az emberi embriókba való beültetést a kutatók etikai okokból kizárják, a technológiájuk a jövőben segíthet a gyermekkori neurofejlődési rendellenességek vizsgálatában és kezelésében. Az elektródahálók rugalmas anyaga ugyanis lehetővé teszi, hogy a berendezés alkalmazkodjon a növekvő agy szerkezetéhez.
Jia Liu, a Harvard Egyetem biomérnöki tanszékének adjunktusa szerint az ilyen fejlesztések segíthetnek megérteni, miként alakul át az agy egyszerű szövetdarabból komplex „számítógéppé”. Rámutatott: ez a technológia ezért is érdekes, mivel a legtöbb neurális technológiát felnőtt agyakra fejlesztették, holott a fejlődő agy működésével kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés.
Agytevékenységet más technológiák is képesek mérni, de azok korlátozott idő- és térbeli felbontással dolgoznak, mint például az fMRI. A korábbi, elektródaalapú vizsgálatok pedig bár magasabb felbontásúak voltak, nem tudták követni a fejlődő agy gyors változásait.
Liu csapata 2015-ben már kidolgozott hajlékony, minimálinvazív agyimplantátumokat. Ezek inspirálták arra, hogy megnézzék, vajon a hajlékony elektronika képes-e alkalmazkodni az embriók dinamikusan fejlődő agyához. A beültetés azonban komoly kihívást jelent, mivel egy apró rossz mozdulat is mechanikai károsodást okozhat.
A kutatók ezt a problémát úgy hidalták át, hogy akkor ültették be az elektródahálót, amikor az agy még egy kétdimenziós sejtréteg volt. Ahogy ezek a sejtlapok fejlődtek és 3D-s szerkezetekké alakultak, az elektródák is velük együtt hajlottak, beágyazódva az agy különböző részeibe. Ezt nevezték el kiborgembriónak. A vizsgálatról szóló tanulmányt nemrégiben publikálták a Nature online felületén.
A kísérletek nem voltak zökkenőmentesek, ugyanis az első teszteknél még túl merev elektródákat alkalmaztak, amelyek elvágták az embriós szöveteket. Az új, hajlékonyabb eszközök vastagsága azonban kevesebb mint egy mikrométer.
A béka- és szalamandraembriókban az új elektródák stabilan és folyamatosan mérték az agy elektromos aktivitását, milliszekundumos felbontással. A szövetek vizsgálata és a stresszhez köthető gének aktivitása szerint ezek az eszközök nem befolyásolták negatívan az agyfejlődést, ahogy a viselkedési tesztek sem mutattak eltérést: a békák ugyanúgy elkerülték a tárgyakat, mint a kontrollcsoport tagjai. Az emlősökön végzett előzetes kísérletek is ígéretesek voltak: egérembriók és újszülött patkányok esetén sikeresen mérték az idegi aktivitást.
A cikk folytatását a makronom.eu oldalán olvashatják:
Címlapfotó: MTI/Oláh Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy friss, a mesterséges intelligencia által fejlesztett okosóra EKG-jelekből 88 százalékos sikerrel azonosítja a szív rendellenességeit. Bár nem váltja ki a szívultrahangot, kiegészítő szűrőként életeket menthet, főleg, ahol hiányoznak a korszerű diagnosztikai megoldások.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A zaj, a zene és a csend: mindennapjaink kísérői – mégis ritkán tudatosítjuk, milyen mélyen formálnak bennünket.
A felejtés nem hiba, hanem az agy egyik legfontosabb funkciója: segít rendszerezni, tanulni és érzelmileg egyensúlyban maradni.
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Rudolf Péter szerint Kálloy Molnár Péter „intézmény” volt, „a legnagyobb bohóc, aki filozofikus”.
Amíg a nagyok Moszkvában tárgyalnak, ő is pozitív eredményt próbál felmutatni.
