Az amerikai kongresszus harminchét tagja sok millió dollár értékben kereskedett a védelmi ipar részvényeivel 2024-ben. Persze, hogy támogatják Ukrajnát „ameddig csak szükséges”.
A szerző a Makronóm újságírója.
Remek évet tudhatnak maguk mögött azok a washingtoni szenátorok és kongresszusi képviselők, akik a védelmi ipar részvényeibe fektették pénzüket 2024-ben. Nem csoda: az ukrajnai és a közel-keleti háborúk hatására a hadiipari vállalatok tőzsdei mutatói fénysebességgel lőttek ki, az amerikai törvényhozók pedig kapva kaptak a lehetőségen, hogy dollármilliókkal növeljék a családi költségvetést. Utóbbi szó szerint értendő. Miután a politikusok részvényvásárlásai és/vagy -eladásai kapcsán üvölt a bennfentes kereskedelem gyanúja (ha valakik, akkor ők tudják a legjobban, mi lesz a következő washingtoni háborús, fegyverszállítási és haderőfejlesztési lépés, mely cégek kapják a legzsírosabb szerződéseket), így teljesen átlátszó módon családtagjaikat bízzák meg a tőzsdei ügyletek gyakorlati kivitelezésével.
Tavaly a kongresszus legalább 37 tagja (vagy közeli rokona) kereskedett védelmi ipari részvényekkel, nem is középiskolás fokon. A Responsible Statecraft adatalapú beszámolója szerint a törvényhozók 24 és 113 millió dollár között kereskedtek olyan hadiipari vállalatok részvényeivel, amelyek szerepelnek a Pentagon top 100-as listáján. A történet érdekességét az adja, hogy ezen politikusok tekintélyes része tagja a védelmi vagy a külügyi bizottságoknak is, vagyis olyan hírszerzési információk birtokában voltak és vannak, amelyek jelentősen megkönnyítették annak eldöntését, hogy mely vállalatokba érdemes számukra pénzt fektetni a lehető legnagyobb nyereség érdekében.
A legcsalhatatlanabb szimatú kongresszusi tőzsdeguru az ukrajnai háború végtelen folytatásának egyik kiemelkedő szószólója, Josh Gottheimer demokrata képviselő volt, aki 22 millió dollár értékben kereskedett a többek között éppen az ukrajnai háború fegyverellátásában jeleskedő vállalatok papírjaival. Jelentős csomagot szerzett be a Microsoft részvényeiből is, és nem a hasára ütött döntése meghozatalakor: a vállalat csak 2023-ban 414 millió dollárért szállított a védelmi minisztériumnak szoftvereket és felhőszolgáltatásokat, mindez pedig tavaly is folytatódott, egészen a vállalat ellen megindított trösztellenes vizsgálat bejelentéséig.
Gottheimer, aki egyszerre tagja a hírszerzési, a pénzügyi és a nemzetbiztonsági bizottságoknak, nyilván pontosan tudta, hová érdemes befektetnie. A politikus nemcsak a bennfentes kereskedelem, de a hárítás mestere is. Amikor egyre sűrűbben merült fel a gyanú, amely szerint más által nem ismert információkat használ fel gyümölcsöző befektetéseihez, Gottheimer egyszerűen azt felelte: pénzügyeinek intézésével egy erre szakosodott céget bízott meg, amelyről csak a bankszámlái alapján látja, hogy jól végzi a dolgát, egyébként „szó szerint fogalma sincs, mit csinál”.
A lista második helyezettje Zelenszkij elnök kedvenc amerikai politikusa, Nancy Pelosi, aki a kongresszus házelnöki tisztét töltötte be addig, amíg a republikánusok meg nem szerezték a többséget. Addig és azóta is az ukrajnai háború lelkes híve, ám a szokásos „Ukrajna a demokráciáért harcol” lózungok mellett anyagilag is igen jól járt a világszerte tomboló konfliktusok védelmi iparra gyakorolt hatásából.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai képviselőház demokrata képviselői eltiltanák a részvénykereskedelemtől a törvényhozókat. Csütörtökön Richard Fisher, a Dallas volt szövetségi bankelnöke bennfentes kereskedelemmel vádolta meg Nancy Pelosi házelnököt és férjét, Pault.
Pelosi kapcsán már hosszú évek óta tartja magát a bennfentes kereskedés gyanúja. Ahogy kritikusai mondják: a Wall Street közelében sincs olyan ember, akinek ennyire hibátlan szimata lenne ahhoz, mit és mikor kell eladni vagy megvásárolni. 2021-ben két héttel azelőtt csinált nagybevásárlást Microsoft-részvényekből, mielőtt a Pentagon bejelentette, hogy 22 milliárd dolláros szerződést köt a céggel. Ugyanezt fordítva is meglépte: tavaly július végén 1 millió dollár értékben adott el Microsoft-papírokat, elkerülve azt a fejfájást, amit a novemberben a vállalat ellen indított trösztellenes vizsgálat okozott a részvényeseknek. Strómanja egyébként saját férje, aki határozottan tagadja, hogy otthon a felesége olyan információkat osztana meg vele, amelyek segítségével tisztességtelen előnyhöz jutva tudná kiegészíteni évente több millió dollárral a családi kasszát.
Bár Nancy Pelosi is a legélesebben elutasítja a bennfentes kereskedés vádját, neve annyira összeforrt azzal, hogy emblematikus arca lett nemcsak az ukrajnai háború fegyverellátásának, hanem a tisztességtelen részvénykereskedelemnek is. Tavaly februárban éppen vele példálózva már egy olyan törvényjavaslatot is benyújtottak a kongresszusnak, amely megakadályozná, hogy a tagjai és házastársaik részvényekkel kereskedjenek addig, amíg tisztséget töltenek be a testületben. Indoklásként elég volt Pelosi bankszámláira mutatni: csak tavaly 38,6 millió dollárral egészítette ki politikusi fizetését olyan tőzsdei kereskedéssel, amelynek állítása szerint semmi köze ahhoz, hogy olyan információk birtokában van, amelyeket mindenki másnál hamarabb tud kihasználni részvényvásárlások vagy -eladások folyamán.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Senkinek nem jön jobban a NATO-bővítés, mint az amerikai fegyveriparnak. A háború pedig egyenesen áldás a világ öt legnagyobb fegyvergyártó cégének.
Fotó: Kamala Harris alelnök és Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti akkori elnöke zászlót nyújt át Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Capitoliumban 2022. december 21-én
(Michael Reynolds)
Az amerikai elnök reméli, hogy hamarosan végleg lezárhatják a háborút.
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Litvánia, Lettország és Észtország tett keresztbe a szlovák miniszterelnöknek.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
Dolgozni jöttek Oroszországba, de a fronton találták magukat.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
