Pelosi kapcsán már hosszú évek óta tartja magát a bennfentes kereskedés gyanúja. Ahogy kritikusai mondják: a Wall Street közelében sincs olyan ember, akinek ennyire hibátlan szimata lenne ahhoz, mit és mikor kell eladni vagy megvásárolni. 2021-ben két héttel azelőtt csinált nagybevásárlást Microsoft-részvényekből, mielőtt a Pentagon bejelentette, hogy 22 milliárd dolláros szerződést köt a céggel. Ugyanezt fordítva is meglépte: tavaly július végén 1 millió dollár értékben adott el Microsoft-papírokat, elkerülve azt a fejfájást, amit a novemberben a vállalat ellen indított trösztellenes vizsgálat okozott a részvényeseknek. Strómanja egyébként saját férje, aki határozottan tagadja, hogy otthon a felesége olyan információkat osztana meg vele, amelyek segítségével tisztességtelen előnyhöz jutva tudná kiegészíteni évente több millió dollárral a családi kasszát.
Bár Nancy Pelosi is a legélesebben elutasítja a bennfentes kereskedés vádját, neve annyira összeforrt azzal, hogy emblematikus arca lett nemcsak az ukrajnai háború fegyverellátásának, hanem a tisztességtelen részvénykereskedelemnek is. Tavaly februárban éppen vele példálózva már egy olyan törvényjavaslatot is benyújtottak a kongresszusnak, amely megakadályozná, hogy a tagjai és házastársaik részvényekkel kereskedjenek addig, amíg tisztséget töltenek be a testületben. Indoklásként elég volt Pelosi bankszámláira mutatni: csak tavaly 38,6 millió dollárral egészítette ki politikusi fizetését olyan tőzsdei kereskedéssel, amelynek állítása szerint semmi köze ahhoz, hogy olyan információk birtokában van, amelyeket mindenki másnál hamarabb tud kihasználni részvényvásárlások vagy -eladások folyamán.