Trump ilyen, nagyokat mond, egy showman
Aki a szavakat elemezgeti, rosszul teszi, az embert kell megérteni, aki mondja.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
A szerző a Makronóm újságírója.
A globális kereskedelem összértéke 1995 óta megötszöröződött. A világpiac árucseréjében leginkább érintett tíz ország importja mára meghaladta a 12,4 ezermillió dollárt, ami a globális mennyiség felét teszi ki.
A Visual Capitalist ábráján a Kereskedelmi Világszervezet adatai alapján kapott helyet az a harminc ország, amely a legnagyobb importot bonyolította le 2023-ban. (A 2024-es adatokat jövőre lehet majd csokorba gyűjteni, igazán figyelemre méltó azonban a 2026-os statisztika lesz, Donald Trump elnöksége ugyanis valószínűleg alapjaiban fogja átformálni a világkereskedelmet.)
A listán nagy meglepetés egyelőre nem található. Az Egyesült Államok 3,2 ezermilliárd dollárnyi behozatalával a világ legnagyobb importőre: a nagy gazdaság nagy fogyasztást eredményez, leginkább autók, elektronikai cikkek, ipari berendezések és gyógyszerek árasztják el a tengerentúli amerikai piacot. Míg Mexikóból alapvetően ezek az áruk érkeznek, Kanada energiahordozókkal látja el az Államokat – mindkét ország helyzete azért érdekes, mert bár az USA szabadkereskedelmi megállapodást kötött velük, Donald Trump máris azzal fenyegeti őket, hogy minden termékükre 25 százalékos extravámot vet ki, amennyiben nem kezdenek el sürgősen statisztikát javítani a határokon átáramló illegális migránsok és a kábítószer területén.
Kínának ezúttal a második hely jutott. Az ázsiai nagyhatalom a világ legnagyobb energiaimportőreeneketlen étvágyát elsősorban Szaúd-Arábiából, Oroszországból és Irakból érkező szállítmányokkal csillapítja. Ugyanakkor – az Egyesült Államokkal ellentétben – óriási kereskedelmi többlete van. Mint a világ legnagyobb exportőre, a kivitele 1300 milliárd dollárral haladja meg az importösszegét. Ez elsősorban az alacsony termelési és munkaerőköltségeknek, valamint a csúcsra pörgetett kapacitásnövelésnek köszönhető.
A listán a harmadik helyet Németország foglalja el, és vele véget is ér az „ezermilliárdosok klubja”. Az utána következő pozíciókat az import nagyságának függvényében Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, India, Hongkong és Dél-Korea foglalja el a tízes listán.
A globális kereskedelmi számok annak ellenére alakultak így, hogy a tavalyi évre még erősen rányomta bélyegét az ellátási láncok zavara, és már érződött a gyengébb kereslet. A 30 legnagyobb importőr közül huszonhétben csökkent a behozatali érték, a legnagyobb zuhanás Tajvanon és Brazíliában volt, méghozzá 18 és 14 százalékos.
***
Kapcsolódó:
Fotó: PxHere
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.