A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
2024. december 07. 12:00
5 p
0
0
5
Mentés
A szerző a Makronóm újságírója.
A globális kereskedelem összértéke 1995 óta megötszöröződött. A világpiac árucseréjében leginkább érintett tíz ország importja mára meghaladta a 12,4 ezermillió dollárt, ami a globális mennyiség felét teszi ki.
A Visual Capitalistábráján a Kereskedelmi Világszervezet adatai alapján kapott helyet az a harminc ország, amely a legnagyobb importot bonyolította le 2023-ban. (A 2024-es adatokat jövőre lehet majd csokorba gyűjteni, igazán figyelemre méltó azonban a 2026-os statisztika lesz, Donald Trump elnöksége ugyanis valószínűleg alapjaiban fogja átformálni a világkereskedelmet.)
A listán nagy meglepetés egyelőre nem található. Az Egyesült Államok 3,2 ezermilliárd dollárnyi behozatalával a világ legnagyobb importőre: a nagy gazdaság nagy fogyasztást eredményez, leginkább autók, elektronikai cikkek, ipari berendezések és gyógyszerek árasztják el a tengerentúli amerikai piacot. Míg Mexikóból alapvetően ezek az áruk érkeznek, Kanada energiahordozókkal látja el az Államokat – mindkét ország helyzete azért érdekes, mert bár az USA szabadkereskedelmi megállapodást kötött velük, Donald Trump máris azzal fenyegeti őket, hogy minden termékükre 25 százalékos extravámot vet ki, amennyiben nem kezdenek el sürgősen statisztikát javítani a határokon átáramló illegális migránsok és a kábítószer területén.
Kínának ezúttal a második hely jutott. Az ázsiai nagyhatalom a világ legnagyobb energiaimportőreeneketlen étvágyát elsősorban Szaúd-Arábiából, Oroszországból és Irakból érkező szállítmányokkal csillapítja. Ugyanakkor – az Egyesült Államokkal ellentétben – óriási kereskedelmi többlete van. Mint a világ legnagyobb exportőre, a kivitele 1300 milliárd dollárral haladja meg az importösszegét. Ez elsősorban az alacsony termelési és munkaerőköltségeknek, valamint a csúcsra pörgetett kapacitásnövelésnek köszönhető.
A listán a harmadik helyet Németország foglalja el, és vele véget is ér az „ezermilliárdosok klubja”. Az utána következő pozíciókat az import nagyságának függvényében Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, India, Hongkong és Dél-Korea foglalja el a tízes listán.
A globális kereskedelmi számok annak ellenére alakultak így, hogy a tavalyi évre még erősen rányomta bélyegét az ellátási láncok zavara, és már érződött a gyengébb kereslet. A 30 legnagyobb importőr közül huszonhétben csökkent a behozatali érték, a legnagyobb zuhanás Tajvanon és Brazíliában volt, méghozzá 18 és 14 százalékos.
***
Kapcsolódó:
Fotó: PxHere
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gebsi1
2024. december 07. 14:59
Olyan szánalmasak ezek az adatok, mivel az egész adathalmaz magától összeomlik nagyon rövid időn belül, amint a kritikus ásványok megcsappannak "elfogynak" (értsd: kitermelésük gazdaságtalanná válik).
Ráadásul ez a statisztika teljesen felesleges, értelmetlen, mivel az egészet a monetáris rendszer generálja, tartja fenn.
Beszédesek ezek az adatok a fogyasztói társadalomról.
A 334 millió lakosú USA négyszer annyit importál, mint a milliárdos lakosú India.
Az is érdekes lenne, hogy mennyivel segíti a fejlődést ez a világbajnok import? Mekkora része köt ki 2-3 év múlva a szeméttelepen, mert már nem divatos.
És az ász.
Globálisan a dollár a világkereskedelem pénze túlnyomóan, még. Milyen lesz a vásárlóereje akkor, ha reális lesz a megítélése és súlya?
Szóval lehet, hogy ami előnynek látszik, az valójában olyan hátrány, ami könnyen agyaglábnak bizonyulhat.