Nincs is ukrán korrupció? A legmegfelelőbb helyről jött a cáfolat

A háború előtt Ukrajna Európa legkorruptabb országa volt – és az azóta eltelt időben sem javult sokat a helyzet, elsősorban a nyugati segélyek sok esetben ellenőrizhetetlen felhasználása és a konfliktus miatt felgyorsult, így könnyen kihasználható beszerzési eljárásoknak köszönhetően. Zelenszkij folyamatosan fogadkozik, hogy megoldja a korrupciós problémákat. Mást nem is tehet: a Világbank, az IMF, az Európai Unió és a NATO is előfeltételként támasztja a korrupció elleni hatékony küzdelmet a hitelek folyósításához, valamint a csatlakozásról szóló elméleti tárgyalásokhoz.  

A helyzet egyesek szerint némileg javult, mások szerint a nyugati pénzek Ukrajnába öntésével csak rosszabbodott. Nincs már olyan szegmense az államvezetésnek és a hadseregnek, ahol nem hullottak volna fejek a burjánzó korrupció miatt, a rossznyelvek szerint azonban erre minden esetben csak akkor került sor, amikor a sajtó már megszellőztette a dolgot, addig – bár mindenki tudja, hogy rendszerszinten folyik a lopás – az érintettek és a körülöttük lévők cinkosan hallgatnak. „Mindenki tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Nem áll készen a csatlakozásra, ahhoz hatalmas belső reformfolyamatokra lenne szüksége” – mondta tavaly októberben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke, szavait pedig még Brüsszelben sem követte a szokásos felháborodás, helyette csupán némi hümmögés, majd néma csend. 

Ennek ellenére az ukrán hivatalos kommunikáció vagy azt harsogja, hogy az elnök mindent megtesz a korrupció elleni küzdelemben, vagy egyszerűen letagadja azt, hogy rendszerszintű problémák lennének a területen. Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke egy olasz lapnak adott, meglehetősen ingerült hangvételű interjúban annyira elbagatellizálta a korrupciós vádakat, hogy gúnyosan visszakérdezett: „Ha annyira korruptok lennénk, hogyan tudnánk még mindig háborúzni?”. 

A tagadás visszaüt 

Daria Kaleniuk, a legnagyobb ukrán korrupcióellenes nonprofit szervezet vezetője szerint (akivel a napokban a Spiegel készített interjút) éppen az ilyen mondatoktól kellene tartózkodnia az ukrán vezetésnek. „A Zelenszkij-kormány óriási hibát követ el, amikor azt állítja, hogy nincs korrupció. A helyes válasz az lenne: igen, van korrupció, ugyanakkor Ukrajna az utóbbi időben meglehetősen jól működő eszközöket hozott létre, hogy fellépjen ellene” – mondta. 

A Korrupcióellenes Akcióközpont alapítója arra is rámutatott, hogy a korrupció legsúlyosabb formái a védelmi területen, vagyis a hadseregben és a védelmi tárcánál valósulnak meg, ezek ugyanis túllépik a közvélemény ingerküszöbét, és akár társadalmi robbanáshoz is vezethetnek. Példaként említette azt a bevett gyakorlatot, hogy kenőpénz fejében el lehet kerülni a sorozást, vagyis míg a kevésbé tehetősek kénytelenek a frontra küldeni gyerekeiket, addig a módosabbak egyszerűen vásárolnak egy papírt a korrupt hivatalnokoktól, és messzire elkerülik nemcsak a harci zónát, de magát a hadsereget is.  

A legnagyobb ilyen botrány októberben robbant ki, amikor kiderült, hogy ukrán orvosok az ügyészséggel összejátszva tömegével nyilvánítottak rokkantnak olyanokat, akik egyébként teljesen alkalmasak voltak a katonai szolgálatra. Ez nemcsak a fronttól tartotta távol a jól fizetőket, de az ukrán viszonyokhoz képest igen magas nyugdíjjogosultságot is biztosított számukra. Kaleniuk szerint a történtek a végletekig feldühítették az ukrán társadalmat, amely azt látta, hogy az állam elhagyja a valóban segítségre szoruló polgárait, miközben az igazságszolgáltatás területén dolgozók törvénytelen módon még meg is gazdagodnak ebből.  

Az elnök emberei 

„A probléma mélyen az igazságszolgáltatásban gyökerezik. Mivel az elnök vagy a parlament bármikor kirúghatja a főügyészt, annak politikai függetlensége a nullával egyenlő. Az ügyészek egy kiváltságos kaszt tagjai, akik fedezik egymást, és soha nem támadják meg a korrupt politikusokat” – mondja Kaleniuk, kiemelve, hogy bár 2014 óta több próbálkozás is történt korrupcióellenes rendszerek kialakítására, ezek a próbálkozások rendre elbuktak.  

Jelenleg éppen egy speciális ügyészség és egy bíróság egymástól elkülönülve dolgozik a korrupcióellenes vizsgálati folyamatokon úgy, hogy elméletileg függetlenek az igazságszolgáltatás más szerveitől, ám a két csoport rendszeresen összeütközésbe kerül egymással, főleg akkor, ha munkájuk során egymás felelősségi területeit keresztezik. Arra a kérdésre, hogy miért nem indít el a kormány egységes, mindent átfogó igazságügyi reformot, Kalienuk szerint egyszerű a válasz: az ukrán elnöki hivatalban akad el minden. Az az ember, aki a leginkább gátolja a folyamat elindítását, nem más, mint az elnöki hivatal vezetőhelyettese, vagyis a már idézett Andrij Jermak jobbkeze, Oleh Tatarov. 

– mondta a korrupcióellenes szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a jelek szerint Zelenszkij elnököt ez egy cseppet sem zavarja, miután teljes mértékben hagyja magát befolyásolni Andrij Jermaktól.  

Adalék: Jermak bátyja ellen is vizsgálat indult, amikor napvilágot láttak olyan felvételek, amelyeken teljesen nyíltan beszél arról, hogy hogyan osztogat jó pénzért kormányzati pozíciókat. A Jermak-testvérek mindent tagadtak, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda pedig idén áprilisban minden indoklás vagy közlemény nélkül, csendben megszüntette a vizsgálatot. Zelenszkij akkor is csak azt hajtogatta, hogy maximálisan megbízik Jermakban. 

A Zelenszkij alatt regnáló kormány egyik leghíresebb korrupciós áldozata Olekszij Reznyikov védelmi miniszter volt, akit az elnök az általa vezetett tárcánál tapasztalható súlyos és sorozatos visszaélések, túlárazások, fiktív szerződések miatt rúgott ki még tavaly. Kalienuk úgy látja, hogy az eset fordulópont volt a hadsereg körüli visszaélések elleni küzdelemben. Egyfelől létrejött egy, a fegyverbeszerzéseket felügyelő hatóság, amelynek tagjai között független személyek, sőt külföldi szakértők is helyet kaptak, másfelől társadalmi nyomásra a védelmi szektor nem fegyverekkel kapcsolatos beszerzései immár kötelező jelleggel nyilvánossá váltak.   

Van remény? 

Bár Kaleniuk meglehetősen borús képet fest az ukrán korrupcióról, állítása szerint vannak jelei annak, hogy Zelenszkij hajlandó az ígérgetéseken túl ténylegesen is tenni valamit a visszaélések kezelésére. Mint mondta, az elnöki vezetés eddig ellenségként kezelte a társadalom vele szemben kritikus szegmensét, beleértve azokat is, akik a rendszerszintű korrupciót bármilyen formában kritizálták, vagy a maguk módján, például a közvélemény tájékoztatásával hívták fel rá a figyelmet. Az ügyészség hamis rokkantsági igazolásaival kapcsolatos botrány azonban akkora volt, hogy Zelenszkij gesztusokat kezdett gyakorolni: először volt hajlandó találkozni a civilek képviselőivel, beleértve magát Kaleniukot is, igaz, a szokásos, minden alkalommal elmondott „minden felelőst megbüntetek” mondaton kívül sok újat nem hallhattak tőle.  

„Ha Ukrajna nyerni akar Oroszország ellen, akkor nincs ideje korrupt hivatalnokokra. De csupán a korrupt személyek kirúgása hosszú távon nem segít országunknak. Ukrajnának rendszerszintű reformokra van szüksége” – mondta. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Matthys

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.