Brüsszellel ellentétben a brit kormány nem tervez szubvencióellenes vizsgálatot indítani a Kínából érkező elektromos autók gyártóival szemben. Cserébe még több luxusautót és whiskey-t tud eladni Pekingnek. Nincs kereskedelmi háború, nincs gond.
A szerző a Makronóm újságírója.
Míg az Egyesült Államok 100 százalékos büntetővámokkal sújtotta a Kínából érkező elektromos autókat (Kanada a napokban követte a példáját), az Európai Unió pedig differenciált extravámokat vetett ki a különböző kínai gyártókra 9-től 36,3 százalékig, Nagy-Britannia semmilyen korlátozó intézkedést nem tervez bevezetni.
Pedig a kínaiak már nagyon is jelen vannak az angol utcákon: Londonban békésen megfér egymás mellett a Rolls-Royce-szalon és a BYD kiállítóüzlete – a kínai csúcsgyártó a magyarországi értékesítéssel nagyjából egy időben indította el tavaly a szigetországi kereskedelmét, mindenki általános megelégedésére. A kínai elektromosok népszerűsége érthető: a fejlett szoftveres technológia megfizethető árral párosul. A BYD Dolphint például 25 ezer fontért árulják Nagy-Britanniában, amit az angol autópiaci szakértők a „lenyűgözően alacsony ár” címkével láttak el.
És éppen az alacsony ár az, ami rávilágít az extravámrendszer buktatójára. Pekingben ugyanehhez az autóhoz tízezer fontért lehet hozzájutni, vagyis a kínai gyártó 15 ezer pluszt rak rá egy autóra, mire Nagy-Britanniában az ár miatt rendkívül elégedett tulajdonos hazaviszi a járgányát. Ez azt jelenti, hogy
az Európai Unió kivethet akár 20 százalékos büntetővámot is (az alapból meglévő tízre) a BYD esetében, a gyártó még mindig nagyobb, vagy ugyanakkora profitot fog bezsebelni az eladásokból, mint amennyit Kínában.
Nagy-Britannia (mire nem jó a brexit) Brüsszeltől függetlenül szabadon dönthet az extravámok alkalmazásáról, a kormány azonban semmi jelét nem adja annak, hogy élni kívánna vele. A The Economist által közölt adatok szerint a kínai modellek az új elektromos járművek eladásainak nagyjából a 10 százalékát teszik ki – mindössze öt évvel ezelőtt ez a mutató 3-4 százalékos volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nyugati autógyártók zsinórban húznak fel gyártóüzemeket Kínában, akkor még meglepőbb adatra bukkanhatunk: a Nagy-Britanniában regisztrált elektromos járművek 22 százaléka (az összes autó 7,5 százaléka) Kínában készült.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy-egy elemzés időnként belefullad a részletekbe. Ezt a hibát nem követte el a világ egyik vezető katódgyártójának elnöke, aki pedig maga is nyakig ül a szakmai érvtengerben. Egyetlen tűpontos mondat, és minden a helyére kerül.
Természetesen mind Washington, mind Brüsszel tesz kísérleteket arra, hogy finoman meggyőzze a briteket: használják a büntetővámokat, hogy megmentsék az európai autógyártást a kínai dominanciától – igyekezetük azonban meddő marad. Pedig még a jól bevált „nemzetbiztonsági kockázat” kártyát is lecsapják az asztalra, utalva a kínai okosautók óriási mennyiségű adatgyűjtésére, amelyet előszeretettel tulajdonítanak a biztonságos vezetéshez szükséges információk elemzése helyett szenzitív adathalászatnak. A pozitívumok azonban felülírják ezeket az aggályokat – a britek szerint Washington és Brüsszel hirtelen a ló másik oldalán találta magát a túlaggódással: ha csak egyetlen kínai járműről is kiderülne, hogy a használata közben eltárolt adatait nem engedélyezett módon használják fel (például Pekingben, például a hadsereg elemzőközpontjában), az a kereskedelem azonnali végét jelentené. Ezzel pedig Kína pontosan tisztában van, vagyis esze ágában sem lenne ilyen kockázatokat vállalni, és autóit a digitális hadviselés szolgálatába állítani.
Nagy-Britannia annak tartja a kínai elektromos autókat, amik valójában: lehetőségnek az átállásra a belső égésűekről a zöldenergiás járművekre. A szén-dioxid-mentesítés a brit (egymást sűrűn követő) kormányok azonos célkitűzése, és ellentétben Brüsszellel, Washingtonnal és Kanadával, tudomásul vette a tényt, hogy Kína nélkül nem tudja teljesíteni a maga által vállalt klímacélok elérését. Óvakodik tehát bármilyen protekcionista szabály bevezetésétől:
sem a kormány nem tervez, sem a brit autógyártók nem kérnek szubvencióellenes vizsgálatot a kínai gyártókkal szemben.
A fentieken túl a legerősebb érv természetesen a kereskedelem zavartalan folytatása az ázsiai nagyhatalommal. Nagy-Britanniának esze ágában sincs belefutni egy olyan vámháborúba, amely éppen most készül eszkalálódni Kína és Brüsszel, illetve Kína és az Egyesült Államok között. Esetükben ugyanis a büntetővámok kivetése nem marad válasz nélkül: az ázsiai nagyhatalom érzékeny területekre, például az európai hús- és tejtermékek exportjára készül lecsapni hasonló extravámok kivetésével, miközben a német autógyártók folyamatosan attól rettegnek, nem kerülnek-e ők is a pekingi fegyver célkeresztjébe.
Ha valamit Nagy-Britannia nagyon nem szeretne, az egy kereskedelmi háború Kínával. Túl jól megy az üzlet ahhoz, hogy megengedje magának a kínai elektromosokkal szembeni büntetőtarifákat – pontosan tudja, hogy egy esetleges megtorlással többet veszthet, mint nyerhet. Az ázsiai ország piaca bőséges bevételt jelent a brit csúcs- és luxuskategóriás autógyáraknak: a Rolls-Royce, a Jaguar vagy a Bentley kínai eladásai számai, a skót lazac és a whiskey kínai népszerűsége (és annak megfelelő kereskedelmi mutatói) éppen elegendő érv ahhoz, hogy Londonban a kormány pókerarccal hallgassa végig a büntetővámok mellett szóló érveket – majd ne tegyen semmit. Nagy-Britannia tehát kimarad a Nyugat és Kína közötti kereskedelmi háborúból. Döntésével mindkét fél jól jár, Kínának ráadásul extra hivatkozási alapot is szolgáltat arra, hogy a büntetővámok hiábavalóságát és piactorzító hatását hangsúlyozza.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Martial Trezzini
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Hat év után először találkoznak a két ország vezetői.
A szkeptikusok szerint sokan a pozitív elbírálás reményében „adják ki magukat melegnek”.
Ian Austin brit újságíró nekiment a Hamásznak – a brit rendőrség ellene kezdett nyomozni.
Orbán Viktor összetörte a brit miniszterelnök „álmát”.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
A Btk. szerint a tiltott adatszerzés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
