A vagyont gyarapítók listáján csak úgy hemzsegnek azok a nevek, amelyek egyébként a szankciós dokumentumokban is szerepelnek. Vagit Alekperov, a Lukoil főrészvényese és korábbi elnöke 186 milliárd rubellel vezeti a névsort – bár őt egyelőre sem Brüsszel, sem Washington nem szankcionálja, „csupán” a brit és ausztrál tiltó rendelkezések vonatkoznak rá.
Vagy ott van a személyesen is agyonszankcionált Alekszej Mordasov, Oroszország háború előtti leggazdagabb embere, aki 2022 vége felé még arról panaszkodott, hogy az acélgyártásban utazó Szeversztal vállalat mennyi pénzt bukott a vagyonbefagyasztások miatt – most azonban 148 milliárd rubelt tudott nyereségként kivenni a cégből. Vlagyimir Liszin acélbáró, az NLMK vezére sem panaszkodhat: 121 milliárd rubeles osztalékot hagyathatott jóvá a részvényesekkel.
Igen, de akkor is működni fognak!
A hírt természetesen azonnal pró és kontra kommentálták az üzleti elemzőcégek. A Bloomberg által megszólaltatott Macro-Advisory tanácsadó vállalat vezére, Chris Weafer szerint elismerésre méltó a nyereség, ám rögtön hozzátette, hogy „ettől függetlenül az év második felében, de legkésőbb jövőre az orosz gazdaság súlyos problémákkal nézhet szembe, amelyek adóemelésekhez fognak vezetni”. Szerinte az osztalékokat nem azért fizették ki, mert megtehették a gazdasági növekedés miatt, hanem azért, mert biztosabbnak vélték most saját zsebbe rakni, mielőtt elmenne a megemelt adókra.
Az orosz pénzügyi tárca a múlt hónapban a GDP 1,1 százalékára emelte a 2024-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését, a jegybank pedig vasmarokkal igyekszik kezelni a helyzetet: jelenleg 16 százalékos az irányadó kamat, ez azonban nem kőbe vésett érték, és ha kell, tovább emeli azt a 4 százalékos inflációs cél elérése érdekében.
Weafer szerint (figyelmen kívül hagyva a nem nyugati lehetőségeket) az is problémát okoz, hogy a kifizetett osztalékot a gazdasági szereplők a hazai piacon kívül nem nagyon tudják befektetni. Sőt: a magánbefektetők egyetlen reménye az orosz részvények vásárlása. Ennek köszönhetően
csak májusban 116,3 milliárd rubellel pörgött fel a moszkvai tőzsde, az orosz iparágakba beöntött pénz pedig éves szinten 14,5 százalékkal ugrott meg az első negyedévben, és elérte a hatezer milliárd rubeles rekordot.
Az elemző szerint az otthon parkoltatott összegek arra utalnak, hogy „túl sok a bizonytalanság jelentős beruházások végrehajtására, a legtöbb iparmágnás így egyszerűen kivár”.