Az EU évente plusz hárommilliárd euróért vásáról fegyvert Kijevnek az orosz zárolt vagyon nyereségéből. Ukrajna erre is csak a száját húzza, mondván: kezdetnek megteszi, de az összeg nevetséges.
A szerző a Makronóm újságírója.
A háború kezdete óta folyik a parázs vita G7-en és az Európai Unión belül, hogy fel lehet-e használni a szankciós zárolt orosz állami és magánvagyonokat Ukrajna megsegítésére. Több száz milliárd dollárról van szó, amelyet az USA immár habozás nélkül elkobozna. Az Európai Unió azonban óvatosabb volt ennél: a hatalmas vagyonból ugyanis 180 milliárd euró a belga székhelyű Euroclear vagyonkezelőnél hever, így egy elkobzás jogi következményei az EU-t érintenék elsősorban.
A történet végül egy kivitelezhetőnek tűnő terv lett. Az Európai Unió nem magát az orosz vagyont, hanem az Euroclear abból szerzett nyereségét, évi 2,5-3 milliárd eurónyi összeget fordít Ukrajna fegyvervásárlására. A terv hatalmas nehézségek árán született meg, mivel a józanabbul gondolkodó európai politikusok még ezt is túl rizikósnak találták: olyan precedens nélküli gyakorlatról van szó ugyanis, amelynek hosszabb távú hatását senki nem tudta felmérni.
Ezt is ajánljuk a témában
Kidurrant a brüsszeli ígéretlufi: az orosz zárolt vagyont nem kobozzák el, hogy Ukrajnának adják. De a B-terv is csak erősen csonkolt változatban valósítható meg, így Kijevbe a milliárdok helyett csupán aprópénz érkezik.
Ha az EU-s vezetők azt várták, hogy az ukrán vezetés megköszöni az újabb, kínkeservesen összekapart segélyt, csalódniuk kellett. Ezúttal Denisz Maljuska igazságügyminiszter osztotta ki őket, aki nevetségesnek titulálta az összeget.
Hárommilliárd euró szinte semmi. Százmilliárdokra van szükségünk a háború megnyeréséhez
– mondta, engedékenyen hozzátéve, hogy „első lépésnek jó lesz ez is”, de az ukrán kormány változatlanul a teljes külföldön lévő orosz zárolt vagyon elkobzását és Kijevbe küldését követeli a nyugati országoktól.
Első pillantásra meglepő lehet a „köszönöm” szó ukrán értelmezése, valójában azonban az lenne a meghökkentő, ha Kijev egyszer az elégedettségét fejezné ki a Nyugat támogatása kapcsán. (A közelmúltban megszavazott 61 milliárd dolláros amerikai segély is „csak a kezdet” kategóriába került Ukrajnában, ahol máris közölték: nem elég.) A Pentagon egyik volt magas rangú tisztviselője még tavaly fakadt ki a folyamatos elégedetlenséget látva:
Zelenszkij úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett, nyűgös gyerek, aki mindent megkap, amit akar, de még mindig nem elég neki. A kormányban és az állampolgárok között is egyre nő azoknak a száma, akiknek elege van belőle.
Emlékezetes volt az eset, amikor a háború első évében Joe Biden telefonon tájékoztatta az ukrán elnököt egy újabb egymilliárd dolláros fegyvercsomag jóváhagyásáról. Ha az amerikai vezető azt hitte, Zelenszkij hálás lesz, nagyot tévedett. Még be sem tudta fejezni a mondandóját, amikor ukrán kollégája panaszáradatot zúdított rá azzal kapcsolatban, hogy mennyi mindenük nincs még, és amit megígértek, az sem érkezik meg időben. Több forrás is megerősítette, hogy Biden ezen a ponton teljesen kivetkőzött magából, és kiabálva hívta fel Zelenszkij figyelmét arra, hogy inkább meg kellene köszönnie a rengeteg segítséget, nem pedig kritizálnia azt.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója az ukrán elnök tavalyi, a NATO-csúcson bemutatott kommunikációs ámokfutása kapcsán már nyíltan kimondta: az USA köszönetet és nem kritikát érdemel azért a rengeteg áldozatért, amelyet Ukrajnáért vállal.
Hasonlóan fogalmazott Ben Wallace akkori brit védelmi miniszter is, aki azt mondta: „Tetszik neki vagy sem, Ukrajnának egy kis hálát kellene mutatnia”. Zelenszkij maró gúnnyal üzent vissza Wallace-nak: „Nem tudom, mire gondol a hálával kapcsolatban. Hogyan legyünk ennél jobban hálásak? Minden reggel felkelés után mondjunk hálát a brit védelmi miniszternek? Tényleg nem értem”.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Szerhij Rebrov több mint 200 millió forinttal járult hozzá Andrij Jermak óvadékához.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
