A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A háború kezdete óta megy a tanakodás, miként lehetne az orosz zárolt állami vagyont Ukrajna újjáépítésére vagy fegyverzésére fordítani. Miután minden ötlet elakadt a nemzetközi jog labirintusában, a G7-ek visszatértek a kályhához, és elölről kezdték a tépelődést, miközben már az Egyesült Államok és Brüsszel is összevissza beszélt az ügyben.
Míg az USA az egész zárolt összeget, mintegy 200 milliárd dollárt átjátszaná Ukrajnának, az Európai Unió óvatosabb eljárást javasolt. Igaza van, a hatalmas vagyonból ugyanis 180 milliárd euró a belga székhelyű Euroclear vagyonkezelőnél hever, így egy esetleges elkobzás jogi következményei az EU-t érintenék elsősorban.
A történet végül egy új, pár hete még viszonylag kivitelezhetőnek tűnő terv lett. Az Európai Unió az Euroclear orosz pénzből szerzett nyereségére vetett volna ki (konszenzusos, gyakorlatilag százszázalékos) adót, és ezt a 4–5 milliárd eurónyi összeget utalta volna át Ukrajnának, illetve fordította volna fegyvervásárlásra. A végén azonban ebből sem lett semmi. Az Euroclear az utolsó pillanatban jelezte, hogy súlyos kifogásai vannak a tervvel kapcsolatban, amely – ha ilyen formában megvalósul –, a bizalomvesztés miatt akár az intézmény végét is jelentheti, nem beszélve az euróra, mint biztonságos valutára mért csapásról.