A legnagyobb orosz állami vagyont kezelő értéktár, a belga Euroclear reményét fejezte ki, hogy a döntéshozók racionálisan gondolkodnak, és nem ugranak fejest a kisajátítási tervbe. Ha mégis, az teljesen alááshatja az euróba és általában Európába vetett bizalmat.
Vakmerő tervvel álltak elő washingtoni kezdeményezésre a szankcionált, befagyasztott orosz állami vagyon kapcsán Ukrajna szövetségesei. A moszkvai központi bank kint lévő összegei mintegy 260 milliárd dollárt tesznek ki, ennek a pénznek pedig a legnagyobb szeletét, 191 milliárd eurót a belga székhelyű Euroclear értéktárban helyezték el.
Miután az ukrán segélyek erősen apadni kezdtek, újra előtérbe került az az ötlet, amely a befagyasztott vagyon teljes felhasználását célozza, vagyis az orosz állam pénzét használná fel Ukrajna újjáépítésére vagy a háború életben tartására.
Az eddigi tervek szerint az óriási alapösszeghez senki nem nyúlt volna (összhangban a nemzetközi jog zárolt vagyonokra érvényes pontjaival, amely éppen abból indul ki, hogy a szankcionált és kényszerítő jelleggel befagyasztott összeget a szankció okának megszűnése után vissza kell szolgáltatni a tulajdonosának),
a legéletképesebb ötlet az volt, hogy az Euroclear saját nyereségét sújtották volna 100 százalékos extraprofitadóval, és az ebből befolyó pénzt kapná meg Ukrajna.
Az új terv azonban a teljes fagyasztott pénzösszegben gondolkodik, mégpedig fedezetként. Az ötlet szerint az ukrajnai újjáépítési összegek hiteleinek fedezeteként szolgálna: amennyiben Oroszország nem lesz hajlandó kifizetni, a saját állami elkobzott vagyonából oldják majd meg azt.
A Financial Timesnak adott interjújában Lieve Mostrey, az Euroclear vezérigazgatója pontosan arra hívta fel a figyelmet, amire az Európai Központi Bank is az ötletrohamok kezdete óta: a G7 terve óriási pénzügyi stabilitási kockázatot rejt magában. „A más állam tulajdonát képező eszközök fedezetként való felhasználása nagyon közel áll a lefoglaláshoz, és pontosan ugyanolyan hatása lehet a piacokra is” – mondta Mostrey, hozzátéve, hogy egy ilyen akció valószínűleg az Eurocleart is perek tucatjaival fogja szembesíteni. Mint mondta, Moszkva a nemzetközi és szokásjogra hivatkozva természetesen soha nem fogad el egy ilyen akciót az állami vagyona ellen, ahogyan azt sem, hogy annak őrzőjéről egyszer csak kijelentik: már nincs kötelezettsége Oroszország felé.
Az ötletet nemcsak az Euroclear és az EKB, de Németország, Franciaország és Olaszország is ellenezte, rámutatva, hogy a szuverén vagyon a nemzetközi jog értelmében mentességet élvez, a lépés pedig a kockázat miatt alááshatja az EU-s valutát.
A vezérigazgató egy korábbi ötletet, vagyis az Euroclearnél tárolt összeg nyereségének ukrán alapba elkülönítését a mostaninál kivitelezhetőbbnek tartja, bár a rizikó esélye ebben az esetben is fennáll. Tavaly 4,4 milliárd euró folyt így be a különkasszába, az idén pedig hasonló nagyságrendű pénzre számítanak. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ezek a bevételek csak a szankciók miatt léteznek” – mondta Mostrey, rámutatva, hogy az ilyen pénz felhasználása még mindig alacsonyabb kockázattal járna, mint a teljes összeget fedezetként betolni hitelfelvételekbe.
„Bízom benne, hogy körültekintő, racionális döntés fog születni. Ha ugyanis eljutunk az eszközök lefoglalásáig, akkor az Euroclearbe, az európai tőkepiacokba és magába az euróba vetett bizalom is súlyosan megrendülhet” – hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
Zelenszkij szerint „észszerűbb”, ha a külföldre menekültek segélyeit Kijevnek utalják, ott pedig majd eldöntik, hogy kinek milyen formában és mennyit folyósítanak vissza ugyanoda, ahonnan a pénz érkezett. Korrupció vagy zsarolás?
Nem csak Európában aggódnak a washingtoni ötlet nyomán elindult folyamat végkifejlete miatt. A szenátus előtt hever az ukrán újjáépítéséről (REPO) szóló törvénytervezet, amely felhatalmazást adna az elnöknek arra, hogy elkobozza Oroszország befagyasztott szuverén vagyonát az Egyesült Államokban, és Ukrajnának adja át az újjáépítése céljából.
Rand Paul republikánus szenátor egy friss írásában stratégiai baklövésnek és gazdasági háborús bűncselekménynek minősíti a tervezetet. Mint írja:
a REPO esetleges végrehajtása csak távolabb tolja a békekötés lehetőségét, hiszen megerősíti a moszkvai keményvonalasok azon nézetét, miszerint Moszkva valóban az USA-val, és nem Ukrajnával háborúzik.
„Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatainak stabilizálásába vagy javításába vetett remények kivétel nélkül megsemmisülnek” – figyelmeztet, hozzátéve, hogy az elkobzás csak megerősítené Moszkvát abban a hitében, hogy tárgyalásos úton nem lehet rendezni a konfliktust.
Paul arra is felhívta a figyelmet, hogy Washington ötlete lehet, hogy segít Ukrajnán, de kifejezetten árt az Egyesült Államoknak. Moszkva ugyanis máris jelezte, hogy amennyiben hozzá mernek nyúlni a jegybanki összegekhez nyugaton, a Kreml pontosan ugyanazt fogja tenni a nála heverő 288 milliárd dollárnyi nyugati vagyonnal. Ez pedig semmiképpen nem nevezhető diadalnak az USA szemszögéből.
Rand Paul – tengerentúli verzióban – osztja az EKB aggodalmát is. Mint írja, Oroszország vagyonának elkobzása minden bizonnyal más országokat is végérvényesen meggyőz – elsősorban Kínát –, hogy az Egyesült Államok végleg megszűnt világgazdasági garanciaként létezni. „Igyekeznek még gyorsabban szakítani a dollárral, és a tartalékaikat más valutában tartani. Ez a dollármentesítési folyamat hatalmas katasztrófa lesz az Egyesült Államok pénzügyi erejére nézve.”
A szenátor azt is kiemeli: a törvényjavaslat újabb eszközt ad az oroszoknak az Egyesült Államok elleni harag fokozására. „Az amerikai vezetők szabályokon alapuló nemzetközi rendről beszélnek, pedig éppen most készülnek elkobozni egy olyan állam vagyonát, amellyel nem is állnak háborúban. Ahelyett, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartására kényszerítenénk ellenfeleinket, éppen mi mutatjuk meg nekik, hogy figyelmen kívül lehet hagyni azt. Követeljük, hogy mások tartsák be a szabályokat, mi azonban akkor szegjük meg azokat, amikor csak jónak látjuk” – mondja, rámutatva a legnagyobb veszélyre:
egy többpólusú világban Washington már nem számíthat arra, hogy bármit büntetlenül megússzon, különösen, ha egy atomhatalommal áll szemben.
„Washington külpolitikai rendszere súlyosan összetört. A helyreállításának jó kiindulópontja lehet az, ha elutasítjuk ezt a katasztrofális törvényjavaslatot” – írja a szenátor.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke
MTI/EPA/Makszim Sipenkov
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
Reagáltak arra, hogy Washington bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen állnak egy ilyen forgatókönyvre.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
