A Bloomberg elmélete még egy magyarázattal szolgál. Eszerint az elektromosok vásárlásának első nagy hulláma a technológia iránti rajongásnak, valamint a vállalati nagy flották vásárlásához nyújtott állami támogatásoknak volt köszönhető. A következő etapban azonban már a költségek miatt aggódó potenciális vevőket kell meggyőzni, valamint azokat, akik még mindig szkeptikusak a technológiával kapcsolatban. Az ár valóban sokat számít: a belső égésűeknél nagyjából 30 százalékkal drágábban lehet hozzájutni egy hasonló kaliberű elektromoshoz Európában és a tengerentúlon.
Árverseny
Az áraggódás által kiváltott lassulás költségcsökkentési versenyt indított be. Több autógyár (ebben a Tesla verhetetlen) a modellek árát kezdte el lejjebb vinni, illetve olcsó változatokkal jelent meg a piacon (Volvo, Renault, Stellantis). Azok a gyártók, amelyek nem látták így biztosítottnak a profitot, más módszerekhez folyamodtak. A dolgozói létszámcsökkentések mellett időnként drasztikus döntések is születnek: a Ford például visszarettent az F-150 Lightning gyártásának kapacitásnövelésétől..
A zöldenergia-tárolási technológiák fejlesztése azonban minden gyártónak prioritás, különös tekintettel a hatótávolság és a töltési infrastruktúra által kiváltott aggodalmakra. A BYD, a Tesla és a CATL a jelenlegi, lítium alapú technológia verhetetlen bajnokai, ám gőzerővel folyik a világon mindenhol a fentebb már említett szilárdtest-technológia kifejlesztése.
Ha abban a versenyben is Kína nyer, trónját belebetonozza a globális autópiac talapzatába.
Ennél jelen pillanatban azonban sokkal lényegesebb a támogatási rendszerek átalakulása. Az Egyesült Államokban ugyan az inflációcsökkentő törvény életbe lépése óta mintegy 55 milliárd dollárt öltek bele eddig a zöldenergia tárolói kapacitásának növelésébe, és 16 milliárdot maguknak az autógyáraknak az építésébe, a hatás mégis korlátozott volt: a legtöbb autógyártó ugyanis kénytelen a kínai technológiára hagyatkozni, emiatt pedig kiesnek a támogatási körből:
2023-ban mindössze 14 amerikai modell felelt meg a támogatási kritériumoknak, amely jelentősen elveszi a kedvét mind a befektetőknek, mind a vásárlóknak.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy az amerikai támogatási feltételek az energiatárolási alkatrészek nyersanyagainak és összetételének tekintetében az idén és 2030-tól két lépcsőben még jobban szigorodni fognak. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozza az olyan vállalatokat, mint a Ford vagy a GM, amelyek egyelőre képtelen kiépíteni saját ellátási láncukat, így továbbra is a kínai nyersanyagra, technológiára és alkatrészekre támaszkodnak.