Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben a „kínai dömping” miatt szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai importautót gyártó vállalatok ellen, igaz, a történet a mai napig úgy fest, hogy valójában a Tesla áll a célkeresztben, nem az eredeti ázsiai vállalatok.
Az Egyesült Államok egyelőre védettebb helyzetben van: a Biden-féle inflációcsökkentő törvény részeként adandó zöld adó- és fogyasztói árcsökkentések kizárják a kínai autókat a kedvezményezetti körből, ráadásul az európai 10 százalék helyett alapból 25 százalékos importvámmal sújtják azokat. Biden ráadásul éppen a napokban jelentette be, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatot indít a kínai járműimport kapcsán, mégpedig a hálózatba kötött technológia miatt, amelyet akár kémkedésre is lehet használni. Megmosolyogtató ötlet, de ha bejön, az a kínai autókkal szembeni példátlan szigor kezdetét jelentheti.
Csökkenési pánik
Az elektromosok továbbra is tarolnak, csak éppen csökkenő ütemben. A Bloomberg idézett elemzése szerint a teljesen elektromos járművek, valamint a hibridek eladása 2021-ben több mint kétszeresére, 2022-ben pedig 62 százalékkal nőtt. Aztán történt egy roppanás, és tavaly az ugrási arány már csak 31 százalék volt. Az előrejelzések szerint a tendencia folytatódik, az idei növekedés pedig 21 százalékra lassul.
A csökkenés okait sokan sokféleképpen magyarázzák, az összképben valószínűleg mindenkinek van részigazsága. Az egyik legfontosabb tényező a növekedés motorjának, Kínának a lassulása: a kitűzött értékesítési célok tavaly túlnőttek a valóságon, ez pedig mélyen befolyásolja a világpiaci kereskedelmet. Ennél is nagyobb problémát okoz az európai és amerikai hitelkonstrukciók és támogatási rendszerek változása: míg előbbi esetében a központi bankok kamatemelései miatt nőttek a hitelfelvételi költségek, a fogyasztásra ösztönző eszközök volumenét a helyi gyártási kapacitástól teszik függővé, vagyis a „vásárolj hazait” elv alapján erősen korlátozzák a vásárlók választási lehetőségét. Ehhez járul hozzá a (főként az Egyesült Államokban) tomboló „távolságpánik”, amely a tárolókapacitás hatótávja, illetve a töltési infrastruktúra vélt vagy valós hiányosságai miatt rettentik el a fogyasztókat a vásárlástól.