A Foreign Policy összegyűjtötte az idei év lehetséges félnivalóit a globális politikai és társadalmi rizikófaktorok terén. A szerzőpáros 10 folyamatot és az idei évre várható eseményt emel ki, amelyek komoly veszélyt eredményezhetnek a globális politika terén.
Szerző: Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítója
Évtizedünket a folyamatos polikrízis jellemzi, a különböző diszruptív erők együttes, egymást erősítő hatása szétszaggatja a korábbi világrendet és átformálja a globális gazdasági és geopolitikai viszonyokat.
A szerzőpáros 10 folyamatot és az idei évre várható eseményt emel ki, amelyek komoly veszélyt eredményezhetnek:
Az 1980-as évtizedet hagyományosan Afrika elvesztett évtizedének nevezik, amikor a gyarmatosítás utáni gazdasági fellendülés megtorpant, az eredmények pedig lassan elpárologtak. Most sokan attól tartanak, hogy a 2020-as évek ismét stagnálást vagy visszaesést eredményeznek. Az adósságválságot nem sikerült megoldani, a tőkeáramlás kiszáradt, a politikai instabilitás endemikus a Száhel-övezetben és Afrika közepén is.
A távolabbi jövő kedvező kilátásokat is tartogathat Afrika számára:
A kontinens nagy lehetősége a munkaerő-tartalékban rejlik. Ugyanis 2050-re a világ lakosságának a negyede afrikai lesz.
Ekkora pedig már közel 1 milliárdan lesznek a legjobb munkaképes korban (25–59 év között).
Donald Trump esélyei az év elején kifejezetten jónak tűnnek a második megválasztására. A jelölt fő témája a revans lehet, ahogy arról már az eddigi kampánybeszédeiben hallhattunk.
Trump Amerika számára a multilateralizmus helyett az izolacionizmust, a világ számára kereskedelmi háborút (az általános importvámok miatt), Európának növekvő populizmust hozhat, emellett Ukrajna pénzügyi támogatása is abbamaradhat.
Az Egyesült Álamok NATO iránti elkötelezettsége csökkenhet, és az amerikai csapatok Dél-Koreából, Japánból való kivonása is szóba kerülhet.
Ukrajna által elért apróbb területi nyereségek eltörpülnek azon veszély mellett, amit az amerikai és az európai támogatás megfogyatkozása jelentene számára. Ebben az évben várható, hogy Nyugatról fokozódik a nyomás, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a tűzszünet érdekében.
Ez a szembenállás már régóta ismert a világpolitikában, de a 2023-ban kirobbant harcok Gázában 2024-ben sem csillapodnak. Az izraeli hadsereg ugyan lerombolta a Hamász főbb katonai létesítményeit, de a lakásokban és a civil infrastruktúrában esett pusztítás a melegágya lehet új harcosok toborzásának, akár a Hamász akar megújulni, akár egy utódszervezet emelkedik fel.
A többi arab ország dühe sem csillapodik, de úgy tűnik, hogy a palesztinok felé a segítségnyújtás kimerül a humanitárius tevékenységekben, ahogy az is biztos, hogy az arab hatalmak vonakodnak a saját közvéleményük előtt látványosan az USA és Izrael oldalára állni.
A McKinsey tanácsadó cég szerint 600 milliárdos lyuk tátong a szükséges finanszírozási eszközökben 2050-ig, ami 10–18-szor annyi, mint amennyi most jut a klímacélok megvalósítására. Már csak 14 százalék esélyt adnak a kutatók arra, hogy a globális felmelegedést a kívánt 1,5 Celsius-fokos mérték alatt tartsuk, mivel az 1,1 fokot már meghaladta az átlaghőmérséklet globális emelkedése az ipari forradalom óta. A G7-államok tavaly új megújulóenergia-használati célokat tűztek ki, de az emisszió feléért még mindig a leggazdagabb országok 10 százaléka felel, míg a legszegényebb 10 százalék csupán a 12 százalékát adja a kibocsátásnak.
Amerikai szemszögből 2024-re a legijesztőbb fejlemény a kínai–orosz tengely megerősödése, egy eurázsiai antant lenne, vagy ha a fent említett középhatalmak állnának össze egy új világrend kialakítása érdekében.
Januárban Tajvanon elnökválasztást tartanak, amelyen nyerhet a Demokratikus Progresszív Párt jelöltje, Laj Csing-te. Úgy nyilatkozott, hogy folytatná elődje Kínával kapcsolatos politikáját, így nem csoda, ha Pekingben és Washingtonban is szem előtt tartják a fejleményeket.
A nagy nyelvi modellekre épülő szoftverek képességei exponenciálisan nőnek. Idén az Open AI kiadja a GPT-5-öt, és 2024-ben kiderül az is, hogy a kormányok meg tudják-e oldani a szabályozási hiányosságaikat. Az Egyesült Államoknak egyelőre nincs átfogó jogi szabályozása a mesterséges intelligenciára, az EU-nak van kidolgozott javaslata, de még azt sem fogadták el.
Egyre több nem feltétlen jó szándékú állam akar saját nukleáris arzenált: elsősorban Irán és Észak-Korea. A nagy nukleáris hatalmak, az USA, Oroszország és Kína pedig az atomfegyvereik számának növelését határozták el. A világ biztonságára különösen a kis hatótávú atomfegyverek veszélyesek, az Egyesült Államok is fejleszti ezeket, és Oroszország is ezekkel fenyegeti Ukrajnát.
Az amorális abszolutizmus vészesen terjed a világban és nehezen jósolható meg, hogy hová vezet ez a folyamat. Az előző 9 pontot Donald Rumsfeld mondásával „ismert ismeretlennek” tarthatjuk, de ez az a hozzáállás, ami a világot „minket vagy őket” -re, jóra vagy rosszra osztja. Merev, vallásoshoz hasonló hiedelmeket alakít ki, amelyek átformálják az emberi viselkedést. Ilyen a világban a putyinizmus, a keresztény nacionalizmus, a woke identitáspolitika, a radikális iszlamizmus, a szélsőjobboldali antiszemitizmus, az amerikai kivételesség kultusza és a „civilizáló misszió” etosza is.
Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
A józsefvárosi Fidesz felszólította a momentumos képviselőt, távozzon a közéletből.
A brit közszolgálati médium, minden hírújság globális példaképe egyre durvább manipulációkat enged meg magának – a napokban viszont már fejek hullottak Donald Trump beszédének meghamisítása miatt.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
A kormányfő másfél órás interjút adott Rónai Egonnak; aligha van olyan aktuális kérdés, amire ne válaszolt volna.
Kié lesz Józsefváros? Botrány, vádaskodás és széthúzás az ellenzékben az időközi választás előtt.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
