Veszélyfaktorok 2024-ben a globális politikában

Évtizedünket a folyamatos polikrízis jellemzi, a különböző diszruptív erők együttes, egymást erősítő hatása szétszaggatja a korábbi világrendet és átformálja a globális gazdasági és geopolitikai viszonyokat.  

A szerzőpáros 10 folyamatot és az idei évre várható eseményt emel ki, amelyek komoly veszélyt eredményezhetnek:  

1. Afrika elveszteget még egy évtizedet? 

Az 1980-as évtizedet hagyományosan Afrika elvesztett évtizedének nevezik, amikor a gyarmatosítás utáni gazdasági fellendülés megtorpant, az eredmények pedig lassan elpárologtak. Most sokan attól tartanak, hogy a 2020-as évek ismét stagnálást vagy visszaesést eredményeznek. Az adósságválságot nem sikerült megoldani, a tőkeáramlás kiszáradt, a politikai instabilitás endemikus a Száhel-övezetben és Afrika közepén is.  

A távolabbi jövő kedvező kilátásokat is tartogathat Afrika számára: 

Ekkora pedig már közel 1 milliárdan lesznek a legjobb munkaképes korban (25–59 év között). 

2. Trump 2.0 

Donald Trump esélyei az év elején kifejezetten jónak tűnnek a második megválasztására. A jelölt fő témája a revans lehet, ahogy arról már az eddigi kampánybeszédeiben hallhattunk. 

 Az Egyesült Álamok NATO iránti elkötelezettsége csökkenhet, és az amerikai csapatok Dél-Koreából, Japánból való kivonása is szóba kerülhet.  

3. Ukrajna megrekedt 

Ukrajna által elért apróbb területi nyereségek eltörpülnek azon veszély mellett, amit az amerikai és az európai támogatás megfogyatkozása jelentene számára. Ebben az évben várható, hogy Nyugatról fokozódik a nyomás, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a tűzszünet érdekében.  

4. Folytatódó izraeli–palesztin konfliktus 

Ez a szembenállás már régóta ismert a világpolitikában, de a 2023-ban kirobbant harcok Gázában 2024-ben sem csillapodnak. Az izraeli hadsereg ugyan lerombolta a Hamász főbb katonai létesítményeit, de a lakásokban és a civil infrastruktúrában esett pusztítás a melegágya lehet új harcosok toborzásának, akár a Hamász akar megújulni, akár egy utódszervezet emelkedik fel.  

A többi arab ország dühe sem csillapodik, de úgy tűnik, hogy a palesztinok felé a segítségnyújtás kimerül a humanitárius tevékenységekben, ahogy az is biztos, hogy az arab hatalmak vonakodnak a saját közvéleményük előtt látványosan az USA és Izrael oldalára állni. 

5. Elérhetetlenné válik a klímacélok teljesítése  

A McKinsey tanácsadó cég szerint 600 milliárdos lyuk tátong a szükséges finanszírozási eszközökben 2050-ig, ami 10–18-szor annyi, mint amennyi most jut a klímacélok megvalósítására. Már csak 14 százalék esélyt adnak a kutatók arra, hogy a globális felmelegedést a kívánt 1,5 Celsius-fokos mérték alatt tartsuk, mivel az 1,1 fokot már meghaladta az átlaghőmérséklet globális emelkedése az ipari forradalom óta. A G7-államok tavaly új megújulóenergia-használati célokat tűztek ki, de az emisszió feléért még mindig a leggazdagabb országok 10 százaléka felel, míg a legszegényebb 10 százalék csupán a 12 százalékát adja a kibocsátásnak.  

6. Eurázsiai antant  

Amerikai szemszögből 2024-re a legijesztőbb fejlemény a kínai–orosz tengely megerősödése, egy eurázsiai antant lenne, vagy ha a fent említett középhatalmak állnának össze egy új világrend kialakítása érdekében.  

7. A tajvani választások alakulása 

Januárban Tajvanon elnökválasztást tartanak, amelyen nyerhet a Demokratikus Progresszív Párt jelöltje, Laj Csing-te. Úgy nyilatkozott, hogy folytatná elődje Kínával kapcsolatos politikáját, így nem csoda, ha Pekingben és Washingtonban is szem előtt tartják a fejleményeket.  

8. Szabályozhatatlan MI  

A nagy nyelvi modellekre épülő szoftverek képességei exponenciálisan nőnek. Idén az Open AI kiadja a GPT-5-öt, és 2024-ben kiderül az is, hogy a kormányok meg tudják-e oldani a szabályozási hiányosságaikat. Az Egyesült Államoknak egyelőre nincs átfogó jogi szabályozása a mesterséges intelligenciára, az EU-nak van kidolgozott javaslata, de még azt sem fogadták el.  

9. A következő nukleáris korszak  

Egyre több nem feltétlen jó szándékú állam akar saját nukleáris arzenált: elsősorban Irán és Észak-Korea. A nagy nukleáris hatalmak, az USA, Oroszország és Kína pedig az atomfegyvereik számának növelését határozták el. A világ biztonságára különösen a kis hatótávú atomfegyverek veszélyesek, az Egyesült Államok is fejleszti ezeket, és Oroszország is ezekkel fenyegeti Ukrajnát.  

10. Morális abszolutizmus  

Az amorális abszolutizmus vészesen terjed a világban és nehezen jósolható meg, hogy hová vezet ez a folyamat. Az előző 9 pontot Donald Rumsfeld mondásával „ismert ismeretlennek” tarthatjuk, de ez az a hozzáállás, ami a világot „minket vagy őket” -re, jóra vagy rosszra osztja. Merev, vallásoshoz hasonló hiedelmeket alakít ki, amelyek átformálják az emberi viselkedést. Ilyen a világban a putyinizmus, a keresztény nacionalizmus, a woke identitáspolitika, a radikális iszlamizmus, a szélsőjobboldali antiszemitizmus, az amerikai kivételesség kultusza és a „civilizáló misszió” etosza is.

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.