Mire az Európai Unió bevezeti a védővámokat a Tesla ellen, India már el is engedi azokat. Így lesz egy igazi gyára. Modi miniszterelnök és Elon Musk nagy játszmája a végéhez közeledik. Brüsszelnek nagyon kellene figyelnie rájuk.
A Tesla hajlandó akár 2 milliárd dollárt is befektetni egy Indiában épülő gyárába, amennyiben az ország kormánya a jelenlegi 100-ról valóban 15 százalékra csökkenti az importautókat sújtó vámokat – és beenged a külföldi Teslákból néhány tízezret. Musk eredetileg nem tervezett Indiában építkezni, de Modi elnök új, elektromos járművekre vonatkozó politikája túl kecsegtető ahhoz, hogy elszalassza a lehetőséget.
Nemcsak a Teslát, de a globális autógyártás többi szereplőjét is elriasztja az indiai piac jelenleg még életben lévő importszabályozása: a 40 ezer dolláron felüli kocsikra 100, az az alattiakra 70 százalék a védővám. A Tesla Y-ja 47 ezer dollár felett van az Egyesült Államokban (extrák nélkül), így Musknak elég kemény diót jelent a világ harmadik legnagyobb autópiacára betörni.
Az új irány azonban mindent megváltoztat: a kormány hajlandó lenne 15 százalékra csökkenteni az importvámokat azon gyártók esetében, akik vállalják, hogy helyben is beindítják a gyártást.
Vagyis Musknak egy Tesla-gyárat kell felhúznia Indiában ahhoz, hogy érvényes legyen az importautóira a kedvezmény.
Amennyiben véglegesedik a tervezet, az drasztikusan csökkentené a külföldi elektromos járművek költségeit – és éppen ez az, amit a helyi autógyárak, mint a Tata Motors, mindennél jobban szerettek volna elkerülni. A 15 százalékos importvám (a százzal összehasonlítva) van annyira kecsegtető, hogy a globális gyártók is rámozduljanak az indiai piacra – ahol az elektromos eladások még mindig csak a 2-3 százalékát teszik ki a teljes forgalomnak, de ez a legvonzóbb lehetőség minden külföldi gyártó számára: szinte szűz területen tarolhatnak, fej fej mellett a konkurenciával.
Az alacsonyabb importadók végre lehetőséget adnak a Teslának, hogy (a helyben gyártottat is beleértve) a teljes modellválasztékát elkezdje futtatni Indiában – ugyanakkor Modi kormánya (bármennyire is szeretné már a Teslát kapukon belül látni) nem kapkodja el a részletek kidolgozását, hogy időt hagyjon a belföldi gyártóknak az alkalmazkodáshoz.
A Tesla először 2021-ben vetette fel az indiai kormánynak, hogy csökkentenie kellene az importvámokat, különben sem ő, sem más globális szereplők nem fognak nagy érdeklődést mutatni az ország iránt. Modi azonnal kész volt a válasszal: csökkenti a vámokat, amennyiben a milliárdos felhúz náluk egy üzemet.
Ezen a ponton meg is szakadt a beszélgetés (Musk nem kedveli, ha megmondják neki, mit kellene tennie) egészen idén nyárig, amikor a Tesla tette meg a kezdőlépést. Belebegtette, hogy gyárat épít Indiában, amely akár 2030-ban meg is kezdheti működését. A felmelegített feltételek szerint azonban az, hogy az üzemnek milyen komoly kapacitása lesz, a kormány hozzáállásán múlik:
Musk 500 millió dollárt hajlandó befektetni, ha India jóváhagyja a vámcsökkentést 12 ezer külföldről érkező Tesla-modellre, de akár 2 milliárdot is rááldoz, ha ugyanez a koncesszió 30 ezer járműre vonatkozik.
Jelenleg az alkudozás folyik: India kicsit soknak találja a Musk által bevinni akart autók számát, ám miután Modinak a kezdetektől ez volt a terve – és igen türelmesen játszott –, gyakorlatilag borítékolható egy win-win szituáció, sok-sok külföldön és Indiában gyártott Teslával.
Hogy miért érdekes ez a történet annyira Európa számára? Mert megmutatja a nyomásgyakorlásnak azt a fajtáját, amit a vesztes jobb esetben nem is érzékel. Mire egyezségre kerül sor, már annyira közel állnak egymáshoz az álláspontok, hogy csak biccenteni kell a feleknek. Brüsszel ezt a folyamatot még csak most kezdi tanulni – türelem és óvatosság nélkül.
Nincs sok ország a világon, amely saját Tesla-gyárral büszkélkedhet. Az Egyesült Államokon kívül Musknak Kínában (a világon a legnagyobb), illetve Berlinben van egy-egy üzeme. Jelenleg a mexikói építése zajlik, az olcsó munkaerőre, a tág piacra és az USA–Mexikó szabadkereskedelmi megállapodásra építve a Tesla-főnök nem is bökhetett volna biztonságosabb pontra a térképen. India lehet az új terület, az ázsiai piac pedig bőven elbírja majd a pluszkapacitást.
De mi a helyzet Európával? Igen, Európa is akar még egy Tesla-gyárat, ehhez pedig ugyanazt az eszközt veti be, amit Modi is alkalmazott Indiában, csak éppen kihagyva belőle a win-win érzést.
Ursula von der Leyen a lehető legerősebb francia nyomásra szeptemberben jelentette be, hogy versenyszabályozási eljárást indítanak a kínai autók importja ellen, amelynek során azt vizsgálják,
kapnak-e állami támogatást a Kínában működő autógyártók, és ha igen, az összefüggésben állhat-e az Európai Unió piacán bevezetett alacsony eladási áraikkal.
A több hónapig elhúzódó nyomozás eredménye valószínűleg extravámok kivetése lesz az ázsiai országból érkező járművekre, vagyis a bizottság mesterséges áremelésre készteti a gyártókat, amelyek épp az árcsökkentés miatt tudnak hatalmas tételekben eladni.
Mi ezzel a probléma? Az, hogy a vizsgálat nyilván nem a BYD és a többi tősgyökeres kínai gyártó ellen irányul, hiszen azok eddig évente pár ezer darabot adtak el Európában a saját márkáikból (még csak most készülnek meghódítani a piacot), így VDL szavai az EU-t elárasztó kínai autódömpingről értelmezhetetlenek. Hacsak eleve nem a Tesla ellen irányul az egész vizsgálat, amely a német gyáron kívül a kínaiból kikerülő modelljeivel is szépen megszórja az uniós országokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs alapja Ursula von der Leyen kijelentésének a kínai elektromos autók dömpingjével kapcsolatban: a pekingi import miatt bejelentett vizsgálat valójában Musk ellen indulhat. És mit akar Franciaország a Teslától?
De miért kell ezért megbüntetni a Teslát? Mert Macron elnök mindent elkövet, hogy Musk nála építse fel a második európai gyárát. Ezért tárgyalt a nyáron a cégvezérrel, ezért lobbizott annyit, majd – látva az eredménytelenséget – ezért kezdett el az Európai Bizottság háta mögé bújva kényszerítő eszközöket alkalmazni az importvámok fenyegetésével.
Hogy valóban ez áll a kínai gyártók elleni vizsgálat mögött, arra ékes bizonyíték, hogy az EB által vizsgálatra kiválasztott vállalatok között (BYD, SAIC, Geely) nem szerepel a legnagyobb exportőrként számontartott Tesla. Musk heves tiltakozásba kezdett, amiért Ursula von der Leyen a céget nem tette nagyító alá. Az ügyvédcsapata azonnal levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben rávilágítanak, hogy miután a vállalat lényegesen több autót küld Kínából Európába, mint a mintavételre kiválasztott másik három gyártó, a bizottság döntése példátlan, észszerűtlen és teljességgel elfogadhatatlan.
Ezúttal teljesen jogos a felháborodás.
Az egyetlen módja annak, hogy a Teslát is extravámokkal sújtsa az Európai Bizottság, éppen az, amit most tesz: nem engedi be a vizsgálandó gyártók csoportjába. Az EB ügyesen kizárólag a három kínai gyártó ellen indított el nyomozást. Amennyiben azonban kiderül, hogy állami pénz áll mögöttük, óriási büntetést fog kivetni a Kínából érkező valamennyi autóra, ugyanis egy átlagösszegű többletvámot fog kiróni az összes importra, egyáltalán nem foglalkozva azzal, hogy melyik vállalat kap állami támogatást és melyik nem.
Itt a lényeg: a Tesla tehát úgy kerül bele egy büntetendő csoportba, hogy közben már most tudja mindenki – függetlenül a vizsgálat eredményétől –, hogy Musk vállalata biztosan nem csinált semmi olyat, ami miatt extravámot kellene kivetni az autóira. Macron tehát egyértelmű üzenetet küldött Musknak arról, hogy ha nem megy szép szóval, mehet erővel is, és jobb lenne újra leülni beszélgetni egy építkezésről, ahelyett, hogy az Élysée-palota ismét ötletelni kezdene a Kína felől érkező hajókkal kapcsolatban. Magyarán: Musk helyezze át az EU-ban árusított Model 3 gyártását Kínából Európába.
A vizsgálat eredményére még várni kell, de szinte borítékolható: extravámok jönnek a Teslákra is, ami nem egészen illeszkedik bele Musk üzleti terveibe. A történet forgatókönyve kísértetiesen hasonlít az indiaira, az Európai Bizottság gyakorlatilag egy az egyben másolja Modi tervét.
De még a legelején tart. Indiában a büntetővámok 100 százalékra emelése is tíz évvel ezelőtt történt. Modi sokkal előrébb jár, mint Macron vagy Ursula von der Leyen: vámot csökkent, hogy legyen egy Tesla-gyára. Nagyjából 15 százalékra. Az EU most kezd vámot kivetni, hogy legyen egy Tesla-gyára. Nagyjából 15 százalékot.
Mindkét módszer a nyomásgyakorlásra épít. Az első mégis elegánsan hatásosabb.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Elon Musk azért rágott be, mert az Európai Bizottság nem indított a Tesla ellen vizsgálatot. Ez első hangzásra értelmetlennek tűnik, pedig nagyon is van benne logika. Brüsszel valójában nem a kínai autókra akar extravámokat kivetni, hanem kifejezetten a Teslákra. De miért?
Az X-en csaptak össze a multimilliárdosok.
A tőzsdei robbanás azért különös, mert Trump győzelme miatt a Tesla részvényárainak elméletileg esnie kellett volna. Mi történt?
Vámtarifák, pofon a német és a francia gazdaságnak, nem tapsolnak most arrafelé.
Látván a nemzetközi fejleményeket, illetve az amerikai elnökválasztás egyértelmű eredményét a miniszterelnöknek ismét igaza lett.
„Németországban a gyárakat bezárják, nálunk meg kinyitják” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
