Zseniális terv? Macron valójában a Tesla miatt támadhatja Kínát

Ursula von der Leyen az Európai Unióról szóló – hivatali ideje alatt az utolsó – értékelő beszédében jelentette be, hogy versenyszabályozási eljárást indítanak a kínai autók importja ellen. „A globális piacot elárasztották az olcsó elektromos kínai autók, amelyek árát a mögöttük megbúvó óriási állami támogatások nyomják le. Ez viszont egyértelműen piactorzító hatású az Európai Unióra nézve” – indokolta döntését az EB elnöke. 

amely hónapokig lobbizott azért, hogy VDL bejelentse a kínai gyártás mögött esetlegesen megbúvó állami támogatások miatti aggodalmát, és azt, hogy lépéseket tesz az ottani elektromos autók kiszorítása ügyében – Európa érdekében. 

A Tesla hatalmas árnyéka 

Az, hogy az Európai Bizottság saját kezdeményezésére indít vizsgálatot, lefordítva azt jelenti, hogy egyetlen európai autógyártó sem kérte erre, vagyis bajos azt mondani, hogy az ő könyörgésük vezet egy lehetséges kereskedelmi háború kirobbanásához. 

Az jogos, hogy a globális versenyben enyhén szólva is megkérdőjelezhető egy adott ország állami támogatásának más államokat piacról kifiléző használata, ám ezzel a logikával az Európai Bizottságnak már régen fel kellett volna jelentenie az Egyesült Államokat a WTO-nál, a Biden-féle támogatási törvény miatt. Hogy ezt eddig nem tette meg, az könnyen betudható a Brüsszelt ellepő washingtoni befolyás növekedésének, ám az, hogy Macron árnyéka megjelent a háttérben a szuverén Európáról alkotott, az USA vazallusává válni nem kívánó elméletével és a hirtelen Kína ellen köpködött papírgalacsinokkal együtt, több mint elgondolkodtató. 

A vizsgálat, amelyet VDL elindított, számokra és adatokra fog épülni. Csakhogy nem úgy fest, mintha a célpont valóban Peking lenne. A francia fegyver sokkal inkább a Tesla ellen irányul.  

X polgártárs és a kínai dömping 

Kína részesedése az európai elektromos járművek piacán 8 százalék, ebben azonban benne vannak a távol-keletiek által felvásárolt vállalatok termékei is, mint a Volvo vagy az MG. 2025-re ez a szám elérheti a 15 százalékot. Tény, hogy a kínai import akár 20 százalékkal is olcsóbban kínál egy elektromos gépjárművet, mint európai vetélytársai. Ez önmagában azonban nem bizonyítja a vádat, amely szerint a távol-keleti állami támogatás az autóipar valamennyi szegmensére kiterjed, ezzel tartva lent az árakat, szétcincálva az európai piacot.  

Bármennyire is jön fel Kína az elektromos piacon, ezek a megállapítások már csak azért sem állják meg a helyüket, mert a ténylegesen ott gyártott autók az összes európai eladás mintegy 5 százalékát teszik ki jelenleg. 

Hogy ki a legnagyobb autóimportőr Kínából Európa felé? Nem más, mint Elon Musk, aki a sanghaji gigagyárából ontja a Teslákat, amelyek népszerűségben messze verik az összes többi elektromos kocsit együttvéve az EU-ban. 

Elképzelhető, hogy az egész kínai vizsgálatosdi cirkusz mögött Macron zseniális ötlete áll, ám az csak másodlagos az általa sokat hangoztatott európai szuverenitás megerősítése miatt. Az igazi ok talán valami egészen más. 

Kell az a gyár Macronnak 

Kína a Teslának rendkívüli kedvezményeket biztosít azért, hogy ott gyártson. Olyanokat, amelyeket egyetlen más külföldi gyártó sem kaphat meg. Nem véletlen, hogy a Musk-birodalom kínai szeletének termékei alapból óriási előnnyel robbannak be a piacokra – még az is belefér, hogy időnként drasztikusan levigye a modellek árát, sőt: ez fér bele csak igazán. A távol-keleti országból érkező járművek vizsgálata tehát inkább tűnik egy Tesla-ellenes akciónak, semmint a valóban kínai fejlesztésű kocsik elleni hadjáratnak – mondhatnánk, azok csak beleestek a kalapba. 

Mivel a Macron által elképzelt új Európa gazdaságilag szuverén és saját lábán álló, ebből a szemszögből tűnhet úgy a mostani vizsgálat, hogy az valójában az amerikai autóipar háttérbe szorítását szorgalmazza, nagyobb esélyt adva az európai (francia) gyártóknak – ám ez csak a hagyma egyik (átlátszó) rétege lenne.  

Ennél sokkal izgalmasabb a második, láthatatlan réteg. A vizsgálat várható eredménye több mint valószínű, hogy a Kínából érkező importautókra kivetendő extravám lesz. Most mindenki azt lesi, mi lesz Peking válasza: ezért rettegnek a német gépkocsigyártók és ezért dőlnek hátra mosolyogva a franciák: előbbieknek hatalmas, utóbbiaknak csekély az érdekeltségük az ázsiai országban. 

Hogy egy ilyen lépés mit jelentene a magyar gazdaságnak, azt nem kell különösebben részletezni. Az akkugyárak mellé felhúzni az összeszerelő üzemet egy olyan hibátlan húzás lenne, amely meg is alapozná hazánk megkerülhetetlen ipari szerepét az unióban.  

Az már más kérdés, hogy a Tesla öntörvényű tulajdonosa mit szól ahhoz, ha az autóira Európa felé 15-20 százalékos extravámot vet ki Brüsszel. Ami bizonyos:  

Többször tárgyalt már a különc milliárdossal, nyáron személyesen hívta meg Párizsba, ahol minden lehető eszközt bevetett, hogy rávegye egy francia támogatással bőven megáldott építkezésre.  

Ha Musk szintén pragmatikusan gondolkodik (márpedig minden hóbortja ellenére nehezen lehet elvitatni tőle ezt a képességét), könnyen elképzelhető, hogy a kínai gyártókhoz hasonlóan cselekszik majd, vagyis a sanghaji gyárát az ázsiai piacnak hagyja meg, a berlini mellett pedig felhúz még egy üzemet Európában. 

 Feláldozhatók 

Hogy hol? A kézenfekvő megoldás Magyarország lenne, az akkumulátorgyárak helyben szolgáltatnák a nélkülözhetetlen elemeket a Teslákhoz. Macron azonban feltehetően nem erre hajt. Gondoskodott arról, hogy mindenki tudomást szerezzen befolyásoló képességéről a brüsszeli döntéshozói szinteken. Egyértelmű üzenetet küldött Musknak arról, hogy ha nem megy szép szóval, mehet erővel is, és jobb lenne újra leülni beszélgetni egy építkezésről ahelyett, hogy az Élysée-palota ismét ötletelni kezdene a Kína felől érkező hajókkal kapcsolatban.  

Meredek eszmefuttatás, de talán annyira nem is ördögtől való azt feltételezni, hogy  

Ha belegondolunk, sok vesztenivalója nincs: a Kínában működő francia autóipari érdekeltségek elenyészők. Az elnök valóban csak a kontinensünkön belül gondolkodik. A tervbe tökéletesen beleillik a szuverén gazdasággal működő Európa elmélete, amit oly régen hangoztat.  

Amennyiben viszont a szubvenciós vizsgálat és annak várható végeredménye miatt a kínai gyártók elkezdenek építkezni az EU-ban, a BYD vagy a Tesla olyan piaci előnyhöz jut, amely felboríthatja az egész tervet.  

 A Biden-kormány mindenesetre feszült figyelemmel kíséri a vizsgálatot és annak hatásait. Saját inflációcsökkentő törvénye nemcsak Kínát, de az EU-t is érzékenyen érinti. Az ázsiai beruházások bevonzása Franciaországnak legalább olyan fontos, mint Magyarországnak. Ha ezzel egy időben Macron Muskot is rá tudja venni egy gyárépítésre, azzal jelentősen megváltoztatja az ipari erőviszonyokat az EU-ban. 

 A történet nyilvánvaló vesztesei ugyanis az elektromos járművek piacán Kínában már leszakadóban lévő németek lesznek. Némi túlzással: ha Macron Brüsszelen keresztül kifejtett nyomásgyakorlása valóban a távol-keleti gyártók európai terjeszkedését eredményezik, Berlin a kínai piac után az európait is elveszítheti.  

Akkor pedig óriási újratervezésre lesz szükség. Egész Európában. 

Fotó: MTI/EPA pool/Guillaume Horcajuelo

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.