Elon Musk azért rágott be, mert az Európai Bizottság nem indított a Tesla ellen vizsgálatot. Ez első hangzásra értelmetlennek tűnik, pedig nagyon is van benne logika. Brüsszel valójában nem a kínai autókra akar extravámokat kivetni, hanem kifejezetten a Teslákra. De miért?
Az erős francia lobbi hatására Ursula von der Leyen szeptemberben jelentette be, hogy az Európai Bizottság versenyszabályozási vizsgálatot indít a kínai autóimportok ügyében. Mint mondta: „A globális piacot elárasztották az olcsó elektromos kínai autók, amelyek árát a mögöttük megbúvó óriási állami támogatások nyomják le. Ez viszont egyértelműen piactorzító hatású az Európai Unióra nézve”.
Az eljárás alatt azt vizsgálják, kapnak-e állami támogatást a Kínában működő autógyártók, és ha igen, az összefüggésben állhat-e az Európai Unió piacán bevezetett alacsony eladási áraikkal. A több hónapig elhúzódó nyomozás eredménye valószínűleg extravámok kivetése lesz az ázsiai országból érkező járművekre, vagyis a bizottság mesterséges áremelésre készteti a gyártókat, amelyek épp az árcsökkentés miatt tudnak hatalmas tételekben eladni.
Az Európai Bizottság november 10-én nyilvánosságra hozta, hogy (mintegy szúrópróbaszerűen) mely vállalatok ellen indítanak vizsgálatot. A BYD, a SAIC és a Geely került bele a kalapba, ami azt jelenti, hogy épp az egyik legnagyobb exportőr, a Tesla nem szerepel a listán.
Ez önmagában furcsa. Kína részesedése az európai elektromos járművek piacán 8 százalék, ebben azonban benne vannak a távol-keletiek által felvásárolt vállalatok termékei is, mint a Volvo vagy az MG.
Bármennyire is jön fel Kína az elektromos piacon, a ténylegesen ott gyártott autók az összes európai eladás mintegy 5 százalékát teszik ki jelenleg. A valóban ízig-vérig kínai márkák, mint a BYD, még csak készülődnek a nagy európai piacra: eddig kevesebb mint 3000 autót adtak el évente, ami az összes európai gépkocsieladás 0,03 százaléka.
Hogy ki a legnagyobb autókereskedő Kínából Európa felé? Nem más, mint Elon Musk, aki a sanghaji gigagyárából ontja a Teslákat, amelyek népszerűségben messze verik az összes többi elektromos kocsit együttvéve az EU-ban.
A Tesla első pillantásra érthetetlen módon heves tiltakozásba kezdett, amiért Ursula von der Leyen a céget nem tette nagyító alá. Ügyvédcsapata azonnal levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben rávilágítanak, hogy miután a Tesla lényegesen több autót küld Kínából Európába, mint a mintavételre kiválasztott másik három gyártó, a bizottság döntése példátlan, észszerűtlen és teljességgel elfogadhatatlan.
Elon Musk háborgása ezúttal teljesen jogos és érthető. A Tesla ugyanis azért szeretne vizsgálatot maga ellen, mert esetében nyilvánvalóan kiderülne, hogy nem kap kínai állami támogatást, így mentesülnie kellene az extravámok alól is.
Mi az egyetlen módja annak, hogy a Teslát is extravámokkal sújtsa az Európai Bizottság? Pontosan az, amit most tesznek: nem engedik be a vizsgálandó gyártók csoportjába. Az EB ügyesen (de átlátszó módon) kizárólag a három kínai gyártó ellen indít nyomozást. Amennyiben kiderül, hogy állami pénz áll mögöttük,
óriási vámot fog kivetni a Kínából érkező valamennyi autóra. A három gyártó miatt ugyanis egy átlagösszegű többletvámot fog büntetésként kiróni az összes importra, egyáltalán nem foglalkozva azzal, hogy melyik vállalat kap állami támogatást és melyik nem.
A Tesla tehát úgy kerül bele egy büntetendő csoportba, hogy közben már most tudja mindenki – függetlenül a vizsgálat eredményétől, hogy Musk vállalata biztosan nem csinált semmi olyat, ami miatt extravámot kellene kivetni az autóira.
Így már egészen érthető, hogy miért szeretne a Tesla önmaga ellen vizsgálatot kérni. Az azonban még mindig nem tiszta, miért akar az Európai Bizottság (francia nyomásra) szándékosan kárt okozni Elon Musk cégének.
A válasz egyszerű: szimpla nyomásgyakorlás miatt. A vállalat az egyetlen európai gyárában, a Berlin mellettiben csak a Model Y-t gyártja. A szintén piactaroló Model 3 típust azonban kizárólag Kínában. A brüsszeli vizsgálat elindítása mögött egyáltalán nem titkoltan Franciaország, vagyis maga Macron elnök áll, akiről tudjuk, hogy a fél karját odaadná egy országában épülő Tesla-gyárért. Tárgyalt vele, mosolygott, kért és könyörgött, ám a különc milliárdos érdemben nem válaszolt.
Macron így egyértelmű üzenetet küldött Musknak arról, hogy ha nem megy szép szóval, mehet erővel is, és jobb lenne újra leülni beszélgetni egy építkezésről ahelyett, hogy az Élysée-palota ismét ötletelni kezdene a Kína felől érkező hajókkal kapcsolatban. A helyzet most már világos: Macron hajlandó befolyásolni az egész EU-s kereskedelmi politikát annak érdekében, hogy a francia autóipart kezdje el felfuttatni.
Ahogy egy Politicónak nyilatkozó autóipari elemző fogalmazott: „Ez egy erőteljes üzenet a Teslának, hogy helyezze át az EU-ban árusított Model 3 gyártását Kínából Európába”.
Macron győzelmi esélyei tehát fokozódnak. Egyetlen apró kavics azonban sziklaomlást is előidézhet. Musk agya egy számológép, nagyon is könnyen elképzelhető, hogy az extravám okozta veszteségek miatt valóban belecsap egy új európai gyár építésébe.
Csakhogy…
Abban az esetben hogyan fog reagálni a francia elnök, ha a világ leggazdagabb embere Franciaország helyett gyors, de jól átgondolt ötlettől vezérelve egy másik tagállamot választ helyszínnek, például egy olyat, amelynek a kormányával egyfelől világnézeti síkon is közös a gondolkodása, másfelől minden lehetőség eleve adott a terjeszkedésre, ráadásul a nagy rivális kínai gyártó éppen ott kezdi el első európai üzemének építését?
Miért ne?
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs alapja Ursula von der Leyen kijelentésének a kínai elektromos autók dömpingjével kapcsolatban: a pekingi import miatt bejelentett vizsgálat valójában Musk ellen indulhat. És mit akar Franciaország a Teslától?
***
Fotó: MTI/EPA pool/Tolga Akmen
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Az SZDSZ ártó szelleme itt jár közöttünk.
A honosított rövidpályás gyorskorcsolyázó háromszoros olimpiai érmes, de nem makulátlan az előélete...
