Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjának második rendezvényén tartott előadást. Mint mondta, az egyik legnehezebb válságon vagyunk túl, a gazdaság alapszövetei nem sérültek, már a fordulathoz érkeztünk, de további 10 lépésre lesz szükség.
A jelenlegi válságot a tárcavezető ikerdeficites helyzettel, magas kamatkörnyezettel és csökkenő reálbérekkel jellemezte, amilyennel régóta nem szembesült a magyar gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy átvészeltük a helyzetet anélkül, hogy a gazdaság alapszövetei sérültek volna, i vagy a válság tartós károkat okozott volna. Ez a 2010-ben választott gazdaságstratégiának is köszönhető – tette hozzá Nagy Márton.
A miniszterelőadásában 10 pontban sorolta fel azokat az elemeket, amelyek biztosítják a magyar gazdaság erejét, válságállóságát. Elsőként a politikai stabilitást jelölte meg, majd mellé vette a családokra való fókuszálást, a munkaalapú társadalmat, a magas beruházási rátát, a magas beáramló külföldi tőkét, a magas exportot, a komplex exportszerkezetet, a jó infrastruktúrát, a magas önfinanszírozást, amelyben nagy arányban van lakossági kézben a magyar államadósság. Úgy vélte, ezek az elemek együttesen tartják meg a gazdaságot és adják meg a lehetőséget a kilábalásra.
A pontok bővebb jellemzésében a gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy a térségünkben is ritka politikai stabilitás konzisztens gazdasági stratégiák alkalmazását teszi lehetővé, ami gazdasági stabilitást is ad az országnak. A családalapú rendszer kapcsán kiemelte, hogy a demográfiai folyamatok a későbbiekben fogják meghatározni a munkaerőpiaci helyzetet. Az, hogy ma Magyarország költ a legtöbbet a családokra, az nemcsak értékválasztás, hanem gazdasági kérdés is.
A munkaalapú társadalom apropóján hozzátette, hogy az nem a segélyeken alapszik, hanem azon, hogy mindenkinek legyen lehetősége munkát vállalni. Ennek eredményeként Magyarországon a 4 százalékos munkanélküliség az unióban az egyik legalacsonyabb, és mellette a foglalkoztatási ráta az egyik legmagasabb. Elmondható, hogy nálunk lényegében teljes a foglalkoztatottság. Igaz, hogy néhány EU-tagországban magas a munkanélküliségi ráta, de az már az adott nemzet segélyezéséről és a fiatalok munkavállalási kedvéről szól. Nagy Márton szerint a jelenlegi válság egyik furcsasága, hogy a gazdasági lassulás ellenére a munkaerőpiaci helyzet nem lazul, a vállalatok átmenetinek vélik a krízist, így igyekeznek megtartani a munkaerőt.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországé a legmagasabb beruházási ráta az unióban, amit nem csak a beáramló külföldi tőke generál. Kiemelte, hogy a beruházási kedv most sem esett 26 százalék alá, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdaság beruházás által vezérelt. Az export kapcsán árnyalta azt a statisztikai adatot, miszerint a magyar export zöme az EU-ba irányulna, ugyanis ennek jelentős része reexport, az áruk valóságban az ázsiai piacok felé tartanak. A gazdaságunk exportorientált, a kivitel részaránya folyamatosan nő, és ebben nem volt törés az elmúlt időszakban sem.
Szerinte ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években általában 2 százalékponttal erősebb növekedést mutatott fel az EU-s átlagnál.
Nagy Márton tíz pontban foglalta össze, mi kell ahhoz, hogy a hazai gazdaság továbbfejlődjön. Ehhez demográfiai fordulatot kell elérni, szükség van másfélszer több és zöldebb energiára és 500 ezer új munkaerőre. Fejleszteni kell ezen túl a szállítmányozást és raktározást is. Emellett el kell érni a digitális átállást, kiépíteni a high-tech gazdaságot. A külföldi beruházások esetén el szükséges mozdulni a horizontális felől a vertikális hasznosítás felé. Javítani kell a profitegyenleget, amihez növekednie kell a kifektetéseknek, tehát egyre több „nemzeti bajnokra”, azaz erős, innovatív magyar vállalatra van szükség. Utolsó pontként pedig a csökkenő adósságpályát jelölte meg.
A demográfiai fordulat kapcsán elmondta, hogy a termékenységi rátánk egyelőre csak 1,6-os, ami messze van a 2,1-es ideális értéktől, tehát ennek emelése hosszabb távú program. Az energiapolitika esetén felvázolta az ország szükségletét, ami 2030-ra várhatóan a jelenlegi érték 1,55-szerese lesz, sőt, 2050-re több mint kétszer annyi energiára lesz szükségünk, mint ma. Ennek biztosításában nagy szerepe lesz a Paks II. projektnek, illetve a napenergiának. Az 500 ezer főnyi új munkaerő kapcsán pedig kiemelte, hogy ezt elsősorban magyar munkaerővel kell megoldani, ugyanis a foglalkoztatottságban még látnak tartalékokat.
A logisztika területét tartja a tárcavezető az egyik legfontosabbnak, ahol összetett a feladat: fejleszteni kell a vasutat, az autópályákat, a légi, a vízi szállítmányozást, illetve bővíteni szükséges a logisztikai parkokat. Elmondta azt is, hogy az ukrán háború miatt nagyon megnövekedett az országon keresztül történő szállítmányozás, mivel tőlünk északabbra a határok nehezen átjárhatók a keletről érkező áruk számára. Szerinte ez a forgalom nem lesz kevesebb a háború után sem, így van értelme beruházni ebbe az ágazatba.
A digitalizáció területén lemaradásról számolt be Nagy Márton, szeretné, ha rövid időn belül minden vállalatnak saját honlapja lenne, ami az első lépés a digitális átállás felé.
A high-tech gazdaság kapcsán kiemelte a technológiai ökoszisztémák kialakítását. Az egyik ilyen az autógyártás, amibe belefoglalta nemcsak a gépkocsik előállítását, de az akkumulátoripart is. Lényegesnek tartja, hogy az autóipari ökoszisztéma minél több eleme jelen legyen Magyarországon, mert ez a jövőbeni siker záloga. Másik ökoszisztémaként a védelmi ipart jelölte meg. Nagy Márton szerint a külföldi befektetések tekintetében finomhangolást kell végrehajtani. Az extenzív növekedésről át kell térni az intenzívre. A külföldi beruházóktól azt kérik, hogy működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal. Már nem önmagában a teljes foglalkoztatás a cél, hanem a magas munkatermelékenység, nem csak a magas beruházási ráta, hanem az okos- és zöldberuházások növekedése, nem a gépesítés és automatizálás, hanem a digitalizáció és a robotizáció, és fontos cél maradt a magas hazai hozzáadott érték, tehát a hazai beszállítók erősítése is.
Magyarországon 98 milliárd eurónyi a külföldi tőke állománya, ami 8,7 milliárdos profitot termel, tehát a profitrátájuk 8,9 százalék. Ezzel szemben a külföldön beruházott magyar tőke állománya 39 milliárd euró, amelynek a profitrátája alacsonyabb, 6,7 százalék, tehát a megtermelt profit 2,6 milliárd euró. Ezen kellene javítani, itt lenne szükséges bővíteni azon vállalatok körét, amelyek képesek kifektetni. A tárcavezető felhívta erre a jelen lévő nagyvállalkozók figyelmét, felajánlva hozzá a minisztérium segítségét is.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Két hét múlva a kormány kemény eszközökkel fog beavatkozni, ha az üzemanyag-kereskedők nem térnek vissza a régiós átlagárhoz – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.
Az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a magyar kormány viszonya.
Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányzati beavatkozást fog kérni az üzemanyagárakba.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: „nem fél attól, hogy az intézkedés ellátási problémákat okozhat”.
Beigazolódott a gyanú a magyarországi üzemanyagárakról, tényleg drágább, mint kellene, és az is kiderült, hogy a MOL nem tartja be a vállalását.
Az optimizmus és a konjunktúraérzet is be fog indulni és az emberek is érezni fogják, hogy a gazdaság újraindul. Interjú.
A Randstad nemzetközi HR szolgáltató díjazta a vállalatot.
Új ügyvezetők, felszívódott cégek, kirámolt irodák – az elmúlt évek legnagyobb baloldali korrupciós botrányáról rántja le a leplet az Akta.
