Kína reméli, hogy a franciák észhez térítik Európát

Újabb európai politikus, ezúttal Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter látogatott az elmúlt napokban Kínába. Míg az USA kissé tanácstalanul váltogatja a decoupling és a derisking kifejezéseket a pekingi kereskedelemtől való elszakadás vagy annak kockázatmentesítése kapcsán, Brüsszel igyekszik lágyabb húrokat pengetni, és kifejezetten csak az utóbbiról beszél.

Az erőlködés, hogy az EU meggyőzze Kínát arról, egyáltalán nem az a célja, hogy kiszorítsa a globális kereskedelemből és áthúzza gazdasági terjeszkedésének terveit, nem igazán győzte meg a pekingi elitet. A csúcstechnológiás chipek exportkorlátozása végül a türelem végét jelentette, Kína pedig először mutatta meg, hogy a játszmában nem csak a Nyugat kezében vannak ütőlapok.

Egyéni módszerek

Amióta Macron elnök áprilisban előállt nagy botrányt kavart terveivel, és óva intette Európát az USA és Kína közötti gazdasági-politikai konfliktusba való belesodródástól (egyben hitet tett az Egyesült Államok befolyásától függetlenedni tudó, önálló EU mellett, amely harmadik szuperhatalomként jelenhet meg a globális színtéren ahelyett, hogy „vazallussá” válna), a francia kereskedelmi és gazdasági törekvésekre mindenki kiemelten figyel. 

Le Maire látogatása éppen ebbe a törekvésbe simul bele: a franciák kissé különutas megoldásai Kínával kapcsolatban ha nem is helyezkednek szembe Brüsszel idegesen kapkodó felfogásával, mindenképpen egy attól eltérő, higgadtabb, diplomáciailag és kereskedelmileg is gyümölcsöző kapcsolatot igyekeznek kialakítani.

Le Maire ugyanis (tökéletes összhangban a magyar kormány sokszor hangoztatott álláspontjával) azonnal leszögezte Pekingben: a decoupling, vagyis a kínai kereskedelemtől való függetlenedés csupán egy ostoba kifejezés, amit jelent, az pedig annyira irreális, hogy beszélni sem érdemes róla. 

Ami a „kockázatmentesítés” kifejezést illeti, Le Maire leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy az EU kockázati tényezőként tekintene Kínára, mindössze az ellátási láncok diverzifikációjáról van szó, hiszen Európa a Covid-járvány alatt saját bőrén tapasztalhatta meg, milyen az, amikor egyetlen beszállító országtól függnek egész iparágak.

A tárt karok politikája

Le Maire látogatásának elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa Pekinget: Franciaország a decoupling helyett a kölcsönös gazdasági érdekek megerősítését, a kereskedelmi kapcsolatok még hangsúlyosabbá tételét és a befektetések kétoldalú felpörgetését kívánja elérni. Éppen ezért felszólította a kínai vállalatokat, hogy 

Le Maire meglepő húzással az elektromos autóipar új királyával, a BYD vezetőivel is leült tárgyalni, immár kifejezetten azzal a szándékkal, hogy Franciaországba csábítsa a vállalatot. A tárcavezető nyitott kapukat dönget: miután a legyártott autók számát tekintve a BYD letarolta a piacot, maga mögé utasítva a Teslát, a VW-t és a GM-et is, a vállalat nem titkolt célja az európai terjeszkedés. 

Párizs a miniszteri látogatáson tálcán kínálta ezt a lehetőséget, és bár Németország valószínűleg dührohamot fog kapni az ötlettől, Le Maire azzal nyugtatott meg mindenkit, hogy Franciaország az EU-val együtt karöltve dolgozik egy olyan támogatási rendszer kialakításán, amely nem fogja engedni, hogy az olcsó kínai járművek dömpingje hátrányosan érintse az európai autóipart. 

Párizs az én Pekingem

Peking kétszeresen elégedett lehetett a látogatás végén. Le Maire szándékai gyakorlatilag minden területen találkoztak a kínai érdekekkel, ezért a „konstruktív és rendkívül előremutató tárgyalások” kifejezés ezúttal nem csak üres lózung volt. A kínai partnereknek azonban legalább ilyen fontos volt, hogy az USA és Brüsszel, illetve egyes uniós tagállamok folyamatos fenyegetőzése és tilalmi politikára épülő kapcsolattartása után a francia politikus tárgyalási stílusában és céljaiban valóban a kétoldalúságot látták. 

Párizs óvatos és pragmatikus megközelítése új reményt adhat a kereskedelmi háború elkerüléséhez, amely a nyugati izompolitikával egyre erőszakosabbá és hatásait tekintve egyre katasztrofálisabbá válna. Peking bizakodásának adott hangot, hogy Franciaország lesz az első fecske, amely nyarat csinál Európában: He Li-feng miniszterelnök-helyettes legalábbis erősen érzékeltette, hogy 

Macron tehát azzal, hogy Le Maire-t elküldte tárgyalni, ismét tett egy lépést azon a bizonyos külön úton, amelyről egyik irányba sem akar letérni, pusztán azért, mert más érdeke azt kívánná meg.

Web: makronom.eu

Fotó: Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter és He Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes Pekingben, 2023. július 29-én. MTI/EPA/Mark R. Cristino