Belebukhat az észt miniszterelnök az orosz kapcsolatba

Kevés olyan kormányfő van az Európai Unióban, aki annyira háborúpárti lenne, mint Kaja Kallas. A balti országok legendás oroszellenessége köztudott, de az észt miniszterelnök még a véresszájúak közül is kiemelkedik, ha az Oroszország elleni szankciókról, az erőltetett fegyverkezésről vagy az Ukrajnának utalt összegek drasztikus emeléséről van szó.

Nem osztják ingyen

A brüsszeli randevúkon Kallas mindig, minden alkalommal igyekezett főszerepet játszani, drasztikus szigorításokat követelve Moszkva ellen, még több fegyvert és pénzt sürgetve Ukrajnának, NATO-bővítést követelve Oroszország miatt, sőt egy alkalommal az észt kormány még arról is kioktatta a katonai szövetséget, hogy a védelmi költségvetést a GDP 2 százaléka helyett minimum 2,5 százalékban kell megállapítani, ami egy kicsit megmosolyogtató egy olyan ország esetében, amely még a saját légtérvédelmét sem tudja ellátni.

Nem ver bottal

Derült égből villámcsapásként érhette a harcias miniszterelnököt az észt közszolgálati sajtó múlt heti leleplezése, amelyből kiderült: Kallas férje, Arvo Hallik a háború kezdete óta vígan üzletel az oroszokkal, miután részesedéssel bír a Stark Logistics nevű cégben, amely a mai napig különböző (egyébként nem szankcionált) alkatrészeket szállít Oroszországba. 

Nem eseti megbízásokról van szó, a szállítások heti rendszerességgel folynak. A történet fényét pedig csak emeli, hogy Kallas a közelmúltban 350 ezer eurót adott kölcsön férje egyik vállalkozásának, a Novaria Consultnak, amelynek Hallik az egyedüli tulajdonosa, és amely 24,8 százalékos részesedéssel rendelkezik a Moszkvával bőszen üzletelő vállalkozásban.

A történetben nem lehet félreértés, a Stark Logistics vezérigazgatója maga ismerte el, hogy kereskedelmi tevékenységet folytatnak Oroszországgal, ráadásul a háború kitörése óta folyamatosan.

Azt nem kell ecsetelni, hogy mit jelent hitelesség tekintetében ez a hihetetlenül kínos botrány a folyamatosan Moszkva ellen uszító, a nyugati cégek oroszországi jelenlétének megszüntetését másfél éve kiabálva követelő észt miniszterelnök, az észt kormány és természetesen egész Észtország számára. 

Alar Karis észt elnök úgy fogalmazott: 

 Az elnök a hitelességi válság kifejezést is használta, ami nagyon finom megfogalmazása annak a ténynek, hogy innentől kezdve azt is nagyon nehéz lesz elhinni Kallasnak, ha kérdez valamit. 

Semmi sem igaz, de az is csak félig

Kaja Kallas természetesen mindent tagad. A férje bejelentette, hogy megvilágosodásában gyorsan eladja részesedését a társaságban, ő maga pedig lemond igazgatótanácsi tagságáról, de ezek már csak kétségbeesett tűzoltási kísérletek. A baj megtörtént, a sajtó gyakorlatilag egyöntetűen a miniszterelnök lemondását követeli, a két nagy közvéleménykutató pedig 57 és 69 százalékra hozta ki azon állampolgárok arányát, akik szerint a kormányfőnek haladéktalanul távoznia kell. 

Nagy kérdés, mi lesz az észt miniszterelnök sorsa. Amennyiben komolyan venné a saját maga által hangoztatott elveket, valószínűleg habozás nélkül lemondana. Egyelőre erre utaló jelek nincsenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az észt politikai elit és/vagy a közvélemény nem tud olyan erős nyomást gyakorolni rá, hogy végül megtegye. 

Jelzésértékű mindenesetre, hogy a ma, azaz augusztus 29-én tartandó korrupcióellenes és költségvetési ellenőrző parlamenti bizottság Kallas ügyét tűzte ki napirendi pontként, a miniszterelnök azonban nem fog részt venni az ülésen.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.