Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Az Európai Unió legoroszellenesebb miniszterelnökéről kiderült, hogy férje lelkesen üzletel az oroszokkal. Kaja Kallas ráadásul 350 ezer eurót tolt a vállalkozásba. Bukik vagy sem a harcias észt?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Kevés olyan kormányfő van az Európai Unióban, aki annyira háborúpárti lenne, mint Kaja Kallas. A balti országok legendás oroszellenessége köztudott, de az észt miniszterelnök még a véresszájúak közül is kiemelkedik, ha az Oroszország elleni szankciókról, az erőltetett fegyverkezésről vagy az Ukrajnának utalt összegek drasztikus emeléséről van szó.
A brüsszeli randevúkon Kallas mindig, minden alkalommal igyekezett főszerepet játszani, drasztikus szigorításokat követelve Moszkva ellen, még több fegyvert és pénzt sürgetve Ukrajnának, NATO-bővítést követelve Oroszország miatt, sőt egy alkalommal az észt kormány még arról is kioktatta a katonai szövetséget, hogy a védelmi költségvetést a GDP 2 százaléka helyett minimum 2,5 százalékban kell megállapítani, ami egy kicsit megmosolyogtató egy olyan ország esetében, amely még a saját légtérvédelmét sem tudja ellátni.
Apró, de egyáltalán nem vicces adalék: Kallas akkor húzta ki először a gyufát, amikor napvilágot látott, hogy az Európai Békekeret összegeiből 134 millió eurót hívott le azért, hogy az Ukrajnának elküldött ócskavasnak beillő haditechnikai eszközök helyett a legmodernebbeket szerezze be Észtországnak, vagyis az uniós adófizetők pénzéből hajtja végre a haderőfejlesztést.
Nem ver bottal
Derült égből villámcsapásként érhette a harcias miniszterelnököt az észt közszolgálati sajtó múlt heti leleplezése, amelyből kiderült: Kallas férje, Arvo Hallik a háború kezdete óta vígan üzletel az oroszokkal, miután részesedéssel bír a Stark Logistics nevű cégben, amely a mai napig különböző (egyébként nem szankcionált) alkatrészeket szállít Oroszországba.
Nem eseti megbízásokról van szó, a szállítások heti rendszerességgel folynak. A történet fényét pedig csak emeli, hogy Kallas a közelmúltban 350 ezer eurót adott kölcsön férje egyik vállalkozásának, a Novaria Consultnak, amelynek Hallik az egyedüli tulajdonosa, és amely 24,8 százalékos részesedéssel rendelkezik a Moszkvával bőszen üzletelő vállalkozásban.
Ez pedig nem mást jelent, mint hogy az észt miniszterelnök – ha közvetve is – a saját pénzéből fektetett be oroszországi üzletekbe.
A történetben nem lehet félreértés, a Stark Logistics vezérigazgatója maga ismerte el, hogy kereskedelmi tevékenységet folytatnak Oroszországgal, ráadásul a háború kitörése óta folyamatosan.
Azt nem kell ecsetelni, hogy mit jelent hitelesség tekintetében ez a hihetetlenül kínos botrány a folyamatosan Moszkva ellen uszító, a nyugati cégek oroszországi jelenlétének megszüntetését másfél éve kiabálva követelő észt miniszterelnök, az észt kormány és természetesen egész Észtország számára.
Alar Karis észt elnök úgy fogalmazott:
Kaja Kallas miniszterelnök családtagjának Oroszországgal fennálló üzleti tevékenysége sok kérdést vetett fel a médiában és a társadalomban, reflektorfénybe helyezte a kormányfőt és azokat az értékeket, amelyeket Észtországnak követnie kell”.
Az elnök a hitelességi válság kifejezést is használta, ami nagyon finom megfogalmazása annak a ténynek, hogy innentől kezdve azt is nagyon nehéz lesz elhinni Kallasnak, ha kérdez valamit.
Kaja Kallas természetesen mindent tagad. A férje bejelentette, hogy megvilágosodásában gyorsan eladja részesedését a társaságban, ő maga pedig lemond igazgatótanácsi tagságáról, de ezek már csak kétségbeesett tűzoltási kísérletek. A baj megtörtént, a sajtó gyakorlatilag egyöntetűen a miniszterelnök lemondását követeli, a két nagy közvéleménykutató pedig 57 és 69 százalékra hozta ki azon állampolgárok arányát, akik szerint a kormányfőnek haladéktalanul távoznia kell.
Kallas maga változatlanul ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy semmit nem tud férje üzleti ügyeiről (ennek nem kis mértékben mond ellent a 350 ezer eurós kölcsön), és kitart az Oroszország-ellenes intézkedések mellett, bár azt rendkívül sajnálja, ha bárkinek csalódást okozott a most kipattant titokkal.
Nagy kérdés, mi lesz az észt miniszterelnök sorsa. Amennyiben komolyan venné a saját maga által hangoztatott elveket, valószínűleg habozás nélkül lemondana. Egyelőre erre utaló jelek nincsenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az észt politikai elit és/vagy a közvélemény nem tud olyan erős nyomást gyakorolni rá, hogy végül megtegye.
Jelzésértékű mindenesetre, hogy a ma, azaz augusztus 29-én tartandó korrupcióellenes és költségvetési ellenőrző parlamenti bizottság Kallas ügyét tűzte ki napirendi pontként, a miniszterelnök azonban nem fog részt venni az ülésen.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.