Sokkoló: az egyik legnépszerűbb ropogtatni való is szerepel a legártalmasabb ételeink listáján
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A KSH jelentése szerint 2023 februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A kiskereskedelem februárban a vártnál is jóval nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal esett vissza. A visszaesést egyrészt a fegyverpénz és az szja-visszatérítés okozta magas bázis, másrészt pedig a reálbérek csökkenése okozta.
Ezen kívül az üzemanyag-forgalom jelentősebb, 14,5 százalékos visszaesésében az üzemanyagok ársapkájának eltörlése is szerepet játszott.
Az élelmiszerüzletek forgalma 8,6 százalékkal csökkent éves alapon, amelyet a magas, 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is magyaráz. Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes termékeknél (sajt, vaj) megjelenő árcsökkentések nem tudták mérsékelni ezen bolttípus forgalmának visszaesését. A mérséklődésben ugyanakkor a ténylegesen alacsonyabb mennyiségű fogyasztás mellett jelentős szerepe lehetett a lefelé vásárlásnak is: a fogyasztók az alacsonyabb rendelkezésre álló jövedelem miatt inkább keresik a rosszabb minőségű, olcsóbb termékeket.
A nem-élelmiszer üzletek forgalma szintén számottevően, 9,8 százalékkal esett vissza. Ezen belül is jelentősen, közel ötödével esett vissza a bútorok és az iparcikkek forgalma, azaz jelen helyzetben a háztartások halasztják a halasztható vásárlásaikat.
Alig esett vissza ugyanakkor a gyógyszertárak forgalma – tehát az alapvető szükségletekre van a háztartásoknak pénze. Érdekesség, hogy a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikkek forgalma szintén csak kismértékben, 3,5 százalékkal csökkent, pedig ezek szintén nem alapvető cikkek.
A mai adatok alapján a fogyasztás alakulása a GDP-t az első negyedévben jelentősen visszafogja, mely így éves alapon nagyon nagy valószínűséggel visszaesést hoz, ennek mértéke a korábban vártnál nagyobb lehet.
A kedvezőtlen kiskereskedelmi adat ugyanakkor két pozitív externáliával is jár: egyrészt a kereslet visszaesése nyomán a boltok rákényszerülnek az árcsökkentésekre, amint azt az előző időszakban láttuk is. Ezt alátámasztja a Makronóm múlt heti elemzése is, amely során hat üzletben vizsgáltuk meg az alapvető élelmiszerek árát. Másrészt pedig csökken az import volumene, és ennek nyomán javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege – amint ezt a mai külkereskedelmi adatban szintén láttuk.
A következő hónapokban a kiskereskedelem alakulása a mostanihoz hasonlóan kedvezőtlen képet mutathat: a bázis az egy évvel ezelőtti kormányzati transzferek nyomán továbbra is extrém magas, de a nagymértékű infláció is visszafogja a forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom növekedésére csak az infláció letörése után lehet számítani.
Címlapfotó:123rf.com