A BBC és az Economist beszámolója szerint Eva Högl – egyébként Scholz-párti, szociáldemokrata – német képviselő, a fegyveres erőkkel foglalkozó parlamenti biztos éles kritikával illette a német kormányt, amiért az ország hadseregének erősítését célzó, nagy hangon beharangozott tervekből semmit nem valósított meg egy év alatt.
A háború kitörése után pár nappal Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy
a német kormány 100 milliárd eurós alapot hoz létre a Bundeswehr ütőképessé tétele érdekében,
nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy Németország újra Európa vezető katonai hatalmává váljon – ki nem mondva pedig azért is, hogy az EU némileg függetlenedni tudjon a NATO-n belüli USA-dominanciától.
A ráncfelvarrás nagyon is ráfért volna az ijesztő állapotban lévő német hadseregre. A Bundeswehr legendásan talán a legelhanyagoltabb európai haderő, amely a mindenkori költségvetését a hosszú évtizedeken át tartó pacifista külpolitikának megfelelően egyre csak nyirbálták és csökkentették. Az óriási összeg valóban nagyot lendíthetne nem csak Németország, hanem egész Európa védelmi képességén, a jelek szerint azonban az álom rózsaszín köde mögé kukkantva szó szerint csak a nagy semmi következik.
A közelmúltban már felröppentek hírek arról, hogy Scholz nagy bejelentése után nem nagyon történt előrelépés, a 100 milliárd euróhoz pedig a német kormány csak igen óvatosan nyúlt hozzá. Eva Högl ezeket az információkat annyiban cáfolta, hogy tájékoztatása szerint
a kormány egyetlen centet sem költött egy év alatt arra, hogy a hadsereg kritikán aluli körülményein javítsanak.
„Rosszabb a hadsereg helyzete, mint a háború előtt” – mondta, rámutatva, hogy a laktanyák szánalmasak, némelyikben még a WC-k sem működnek, a konyhák, a raktárak, a beltéri egységek állapota pedig a katonák felszereléséhez hasonlóan katasztrofális.
Németország a jelek szerint tovább játssza azt a politikát, amelyet Scholz már-már tökélyre fejleszt: mindenhol ígér valami nagyot, azután némán kitáncol az egészből. Hogy miért nem kezd bele a valós haderőfejlesztésbe és miért ingadozik a GDP 2 százalékára emelni a védelmi költségvetést, arról megoszlanak a vélemények. Az új védelmi miniszter, Boris Pistorius hiába veri az asztalt a GDP-s összegért, a hírek szerint a fejlesztések kerékkötője maga a Szociáldemokrata Párt, amely azokat az összegeket inkább szociális programjának megvalósítására költené fegyvervásárlás és a hadsereg körülményeinek javítása helyet.