Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetőjének szakmai kommentárja:
Mai ülésén tehát a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon, az alapkamat továbbra is 13 százalék, míg az effektív kamat, azaz az egynapos betéti kamat 18 százalék.
A mai döntés kapcsán a jegybank vegyes üzeneteket küldött a piac felé. A döntés várható volt, a jelenlegi gazdasági környezet sem további szigorítást nem kényszerített ki, sem lazítást nem tett még lehetővé.
A szigorítás alapvetően azért nem volt szükséges, mert a forint árfolyama az energiaárak csökkenésének eredményeként októberi mélypontjához képest érdemben erősödött.
A lazításhoz ugyanakkor érdemes megvárni, amíg az infláció ténylegesen, nemcsak a várakozások szintjén kezd el mérséklődni, illetve amíg az európai uniós források elkezdenek ténylegesen is megérkezni, és így hazánk kockázati megítélése is javul.
A lazítás ellen szólt a vártnál kedvezőtlenebb januári inflációs adat is. A túl korai lazítás továbbá nagyobb árfolyamgyengülést is eredményezne, ami az infláció elleni harcot veszélyeztetné. Bár nemzetközi szinten az inflációs mutatók már javulásnak indultak, a világ nagy jegybankjai még a szigorításnál tartanak, ami szintén a magyar lazítás ellen hat – még akkor is, ha az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusát késve kezdte meg.
Természetesen a nemzetközi szinten is magas kamatkondíciók nehezítik a vállalkozások forráshoz jutását, ami némileg lassíthatja a gazdasági teljesítmény javulását. Ennek kivédésére szolgálnak a kormányzat által indított különböző kedvezményes hitelprogramok. (Legutóbb például a Baross Gábor hitelprogram – a szerk.)
Bár az elmúlt havi ülésén a jegybank további szigorításokat jelentett be, például a kötelező tartalékráta emelésével, ennek egyaránt vannak szigorító (alacsonyabb piaci likviditás), illetve lazító (az egynapos betéti kamat 18 százaléka helyett a 13 százalékos alapkamatot fizetik utána) vonatkozásai.
Összességében az intézkedések inkább a jegybank szigorítás iránti elkötelezettségét mutatják. A mai döntésben szigorítást jelent az, hogy áprilistól a 10 százalékos kötelező tartalék feletti tartalék részre az alapkamat 13 százalékos kamata helyett 18 százalékot fizet a jegybank, ezzel növelve a tartósan lekötött likviditást.
Ugyanakkor némi lazítást jelent, hogy a tartalékalap 2,5 százaléka után nem fizet kamatot. Az energiaimporthoz kapcsolódó devizalikviditási igény további biztosítása a jövőben is stabilan tudja tartani, illetve erősíteni tudja a forintárfolyamot.
Lazításra várakozásaink szerint legkorábban a második negyedévben, a júniusi ülésen kerülhet sor, ha az infláció már jól láthatóan tetőzött, és ha ezt a piaci hangulat is lehetővé teszi.
Ez először is az egynapos betéti kamat mérséklődését jelentheti.
Amennyiben az infláció a várakozásoknak megfelelően dinamikusan csökkenni kezd, akkor a lazítás is gyors ütemben történhet, amelynek révén az év végén már akár az alapkamat is mérséklődhet. Ugyanakkor a várható lazítás közeledésére utal a jegybank azon üzenete, hogy a kockázati környezet javult, az egynapos betéti kamat csökkentése annak tartósságához köthető, azaz az első jelzést a lazítás kapcsán már megadta.
Mai ülésén tehát a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon, az alapkamat továbbra is 13 százalék, míg az effektív kamat, azaz az egynapos betéti kamat 18 százalék.
A mai döntés kapcsán a jegybank vegyes üzeneteket küldött a piac felé. A döntés várható volt, a jelenlegi gazdasági környezet sem további szigorítást nem kényszerített ki, sem lazítást nem tett még lehetővé.
A szigorítás alapvetően azért nem volt szükséges, mert.
A lazításhoz ugyanakkor érdemes megvárni, amíg az infláció ténylegesen, nemcsak a várakozások szintjén kezd el mérséklődni, illetve amíg az európai uniós források elkezdenek ténylegesen is megérkezni, és így hazánk kockázati megítélése is javul.
A lazítás ellen szólt a vártnál kedvezőtlenebb januári inflációs adat is. A túl korai lazítás továbbá nagyobb árfolyamgyengülést is eredményezne, ami az infláció elleni harcot veszélyeztetné. Bár nemzetközi szinten az inflációs mutatók már javulásnak indultak, a világ nagy jegybankjai még a szigorításnál tartanak, ami szintén a magyar lazítás ellen hat – még akkor is, ha az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusát késve kezdte meg.
Természetesen a nemzetközi szinten is magas kamatkondíciók nehezítik a vállalkozások forráshoz jutását, ami némileg lassíthatja a gazdasági teljesítmény javulását. Ennek kivédésére szolgálnak a kormányzat által indított különböző kedvezményes hitelprogramok. (Legutóbb például – )
Bár az elmúlt havi ülésén a jegybank további szigorításokat jelentett be, például a kötelező tartalékráta emelésével, ennek egyaránt vannak szigorító (alacsonyabb piaci likviditás), illetve lazító (az egynapos betéti kamat 18 százaléka helyett a 13 százalékos alapkamatot fizetik utána) vonatkozásai.
Összességében az intézkedések inkább a jegybank szigorítás iránti elkötelezettségét mutatják. A mai döntésben szigorítást jelent az, hogy áprilistól a 10 százalékos kötelező tartalék feletti tartalék részre az alapkamat 13 százalékos kamata helyett 18 százalékot fizet a jegybank, ezzel növelve a tartósan lekötött likviditást.
Ugyanakkor némi lazítást jelent, hogy a tartalékalap 2,5 százaléka után nem fizet kamatot. Az energiaimporthoz kapcsolódó devizalikviditási igény további biztosítása a jövőben is stabilan tudja tartani, illetve erősíteni tudja a forintárfolyamot.
Ez először is az egynapos betéti kamat mérséklődését jelentheti.
Amennyiben , akkor a lazítás is gyors ütemben történhet, amelynek révén az év végén már akár az alapkamat is mérséklődhet. Ugyanakkor a várható lazítás közeledésére utal a jegybank azon üzenete, hogy a kockázati környezet javult, az egynapos betéti kamat csökkentése annak tartósságához köthető, azaz az első jelzést a lazítás kapcsán már megadta.