Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas ügyesen trükközik az összegekkel. A leamortizált fegyvereket kiküldi Ukrajnába, de Brüsszelnek már a legmodernebbekért járó pénzről nyújt be számlát.
Elég puskaporos lett a hangulat Brüsszelben, amikor kiderült, Kaja Kallas kormánya milyen ócska trükkel zsebeli ki az Európai Békealapot. A mindig harcra kész, mindenki kedvence észt miniszterelnök habozás nélkül használja az európai adófizetők pénzét saját hazája haderejének fejlesztésére.
Az Ukrajnának szánt lőszerszállítások felgyorsítása érdekében az EU kétmilliárd euróból igyekszik elegendő készletet biztosítani a folyton mindenből kifogyó Kijevnek. Ezt az Európai Békekeret névre keresztelt költségvetésen kívüli alapból finanszírozzák, amelynek az összes tagállam a befizetője – a gazdasági teljesítménye alapján kiszámolt összeggel.
Az Európai Békekeretből 1 milliárd euró a háborúba a saját fegyvereiket küldő országok kompenzációjára megy el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott ország átadja Kijevnek a saját haderejéből kivont eszközöket és lőszert, majd annak ellenértékét leszámlázza Brüsszel felé, ahonnan elméletileg rövid időn belül már érkezik is az utalás. A folyamatról és az összegek nagyságáról az Európai Bizottság nem szívesen ad tájékoztatást, az azonban így is kiderült, hogy Brüsszel meglehetősen differenciált rendszert működtet a kompenzáció tekintetében, az egyik legnagyobb donor, Lengyelország például hosszú időn keresztül várta a beígért összegeket – hiába.
Az Európai Békealap akár a háborús szolidaritás szimbólumává is válhatott volna, ám a Politico információi alaposan belepiszkítanak az idillinek festett képbe. A jelentés szerint a probléma nem is azzal van, hogy melyik ország mekkora összeget fizet az alapba, sokkal inkább azzal, mennyit vesz ki onnan.
Hivatalosan minden ország egyenlő arányban részesül a kompenzációból, valamiben azonban elfelejtettek megállapodni Brüsszelben: nincs ugyanis meghatározva, hogy a donorországok mi alapján számolják ki az Ukrajnába küldött fegyvereik árát, így azt mindenki a saját módszere alapján kalkulálja ki. Van, ahol könyvelésbe bújtatott hasraütéses módszerrel.
Az Európai Külügyi Szolgálat adatai egészen eltérő összegekről árulkodnak, ráadásul egy olcsó trükkre is felhívják a figyelmet: hat ország (Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország, Franciaország és Svédország) egyáltalán nem a Kijevnek kiküldött haditechnika valós, hanem annak újonnan beszerzendő piaci árát számlázza folyamatosan Brüsszelnek. A hatosból is
Kaja Kallas népszerűségét szűnni nem akaró, egyre erőszakosabb háborúpárti retorikájának köszönheti, amelyet sokan a határozottsággal és hitelességgel azonosítanak. A kis balti ország miniszterelnöke a leghangosabb, ha a szankciók szigorításáról vagy újabbak kivetéséről van szó, ő a fegyverszünet ötletének leghangosabb ellenzője, de akkor is ő áll az első sorban, amikor Zelenszkij menetrend szerinti rendelései befutnak a segélyként követelt fegyverekről.
A most napvilágot látott információk azonban a tagállamok többségénél is kiverték a biztosítékot. Egy brüsszeli diplomata álszentnek nevezte Kallast, amiért a folyamatos fegyverszállítások élharcosaként a saját hadseregét építi az európai adófizetők pénzén, mégpedig a lehető legnagyvonalúbb módon. Egy másik megszólaló különösen kirívónak nevezi az esetet, mint mondta: az észtek kiküldik Ukrajnába az egyébkén leselejtezendő fegyvereiket, majd azok modern technológiájú megfelelőjük ára szerint kérnek kompenzációt. Például odaajándékoznak egy rakás, a szovjet korszakból megmaradt, régi Sztrela vállról indítható rakétát, de úgy számlázzák le, hogy a kompenzációs összegből már Stingereket vásárolnak helyette maguknak, mindezt az EU-s tagállamok pénzéből.
Az észt kormány egyelőre nem kívánta kommentálni a kínos történetet, ahogyan a lett és a finn védelmi minisztérium sem.
Fotó: Kaja Kallas észt miniszterelnök
MTI/EPA/Pool/Johanna Geron
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
Tarr Zoltán tájékoztatott a legfrissebb fejleményekről.
Ráadásul hazudik is, mert egy szóval sem mondtam azt a parlamentben, hogy velem tisztelettel kell beszélni.
