Donald Trump Európára bízná az ukrán tűzszünetet
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Németországban az elmúlt évben 2,65 millió darab új személygépkocsit hoztak forgalomba, 1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedést az e-autók húzták a múlt év vége felé, azonban itt is a támogatások kifutása volt a fő mozgató.
Juhász Imre írása a Makronómon.
Az, hogy 2022-ben Németországban emelkedett, s nem csökkent az újonnan forgalomba hozott autók száma, döntően az elektromos meghajtású autók eladásának növekedése okozta. Ezekből tavaly 833,5 ezer darab talált gazdára, ami 22 százalékos növekedést jelent. A fentieken belül a tisztán elektromos meghajtású autók – 477,6 ezer darab – 32 százalékos, és a plug-in-hibrid, azaz vegyes meghajtásúak – 362,1 ezer darab – 11 százalékos emelkedése regisztrálható. Az a tény, hogy az elektromos meghajtású autóknak a teljes kibocsátásán belüli részaránya 30 százalék fölé emelkedett, első pillantásra az elektromobilitás dinamikus térnyerése jeleként (lenne) értékelhető.
A statisztikai adatok mögé tekintve azonban a kép jóval árnyaltabb. Tény, hogy az év utolsó harmadában annyiban felgyorsultak az előadások, hogy szeptemberben 14, októberben közel 17, novemberben 31, decemberben pedig már 38 százalékkal több elektromos meghajtású autót értékesítettek, mint a megelőző év, azaz 2021 azonos hónapjában.
E dinamikus fejlődés – tehát a forgalomba hozott autók darabszámának minimális emelkedése és az elektromos meghajtású autók, mint a növekedés hajtóerejének térnyerése – egy, a szövetségi kormány által a múlt év derekán meghozott döntés, nevezetesen az elektromos meghajtású autók vásárlását elősegítő állami támogatások január 1-jén hatályba lépő csökkentésének következménye.
Ennek ismeretében vásárlók tízezrei nyilvánvalóan azért hozták előre elektromos járműveik tervezett megvásárlását, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban még megkapják az akkori, az ez évinél jóval magasabb támogatást.
Emellett, ha meg nem is szüntették, de jelentősen csökkentették az akkumulátoros és üzemanyagcellás autók támogatását: a teljesen elektromos autók vevői – nettó 40 ezer euró alatti áron történő vásárlás esetén – a korábbi 6 ezer euró helyett legfeljebb 4,5 ezer euró támogatást kaphatnak az államtól, míg a drágább járművekre 65 ezer euró nettó listaárig, a korábbi 5 ezer euró helyett már csak 3 ezer euró támogatásra számíthatnak. A támogatások 2024-ben egyébként várhatóan tovább csökkennek.
Az elektromos autók vásárlásának ösztönzését szolgáló támogatások csökkentése, illetve a plug-in-hibridek esetében teljes megszüntetése nyomán ez év januárban Németországban összesen valamivel több mint 179 ezer új autót helyeztek forgalomba, ami
S míg 2022 decemberében több mint 100 ezer darab tisztán elektromos járművet helyeztek forgalomba, a flensburgi székhelyű Szövetségi Közlekedési Hatóság (KBA) adatai szerint januárban ebből a típusból már csak mintegy 18,1 ezer, a plug-in-hibridekből pedig – a múlt év januári mintegy 54,1 és a decemberi közel 70 ezer után – nem egészen 9 ezer új járművet bocsátottak ki.
„Világossá vált, hogy a decemberi fellendülés, amikor a német újautópiac 38 százalékkal nőtt, csak egy fellángolás volt" – írta Peter Fuß, az EY tanácsadó cég autóipari szakértője. „A plug-in hibridek és tisztán elektromos autók állami támogatásának teljes megszűnése, illetve csökkentése az utolsó pillanatban történt új regisztrációk valóságos tűzijátékához vezetett ebben a szegmensben.” Ezek az előrehozott vásárlások tavaly javították, az idén viszont rontják az értékesítés alakulására vonatkozó statisztikát.
Ezzel egyszersmind nyilvánvalóvá vált, hogy Németországban az elektromobilitás térnyerése mennyire függ az állami támogatástól. „A politikusoknak és az iparnak ki kell találniuk valamit, hogy a szövetségi kormány ambiciózus céljainak eléréséhez megfelelő lendületet kölcsönözzenek" – véli az EY szakértője.
Az eredetileg ez évre tervezett vásárlások nagyszámú előrehozatala folytán összességében mérsékelten sikeresnek nevezhető múlt év után a Német Autóipari Szövetség (VDA) 2,7 millió darab új személyautó németországi kibocsátását várja az idei esztendőben.
A német márkák hazai pozícióival kapcsolatos mérsékelt optimizmust beárnyékolja a kínai márkáknak a németországi piacra lépésére irányuló szándékainak felerősödése, továbbá a hazai gyártóknak az Egyesült Államokban nyújtott állami támogatások az európai, s ezen belül a német ipart érintő hatása.
A BYD, a legnagyobb kínai autógyár 2026-ig állítólag 120 ezer elektromos meghajtású személyautó elhelyezését tervezi a német piacon. A kínaiak tervei ugyanakkor túlmutatnak az autók értékesítésén, állítólag helyszíni gyártás is szóba jöhet. A „Wall Street Journal" értesülése szerint a BYD állítólag érdeklődik a Ford Saar-vidéken lévő gyárának megvásárlása iránt, ahol 2025-től már nem gyártanak több autót, mert az amerikai vállalat Valenciában gyártja új e-járműveit. Az ARD értesülése szerint a Ford és a BYD meg is kezdte a tárgyalásokat a saarlouisi gyár átvételéről.
Az ágazat magyarországi partnereinek sem közömbös, miszerint 2023 elején a német autógyártók és a beszállítóik arra számítanak, hogy az alapanyag- és előgyártmány-ellátási feszültségek tovább enyhülnek, és a termelés ismét zökkenőmentesen folyik. Ugyanakkor a múlt év második felében bekövetkezett fellendülés a végéhez közeledik, amely során a gyártók az erős keresletnek és a termelés nagy jövedelmezőséget biztosító felső kategóriák felé történő eltolódásának köszönhetően magasabb árakat tudtak érvényesíteni, és a szokottnál jóval nagyobb nyereségre tettek szert.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint januárban összességében jelentősen javultak az autógyártók várakozásai. A várakozások öt hónap óta most először voltak pozitívak, „az exportvárakozások azonban jelentősen romlottak" – mondta Oliver Falck, az Ifo ipargazdasági és új technológiák központjának vezetője.
A VDA szerint „ambiciózus versenyképességi és telephelyfejlesztési program nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a német autóipar globális szinten tartósan lemarad. "Európának célzott telephelyi- és gazdaságpolitikával biztosítania kell, hogy ne következzen be globális tengelyeltolódás" – mondta Hildegard Müller, a szövetség elnöke a január közepén online formában tartott évnyitó sajtótájékoztatón; rámutatva arra, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság kíméletlenül feltárta a német gazdaság telephelyi gyöngeségeit.
Címlapfotó:123rf.com