A német kormány talán engedélyezni fogja a szállítást, a gyártó Rheinmetall azonban kapacitásproblémákra hivatkozva máris csúszást jelentett.
Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni. Aztán megtört a jég, igaz, egyelőre piciben: Franciaország nagyjából 30 könnyű AMX-10-zel, az USA 50 Bradley-vel, Németország 40 Marder harcjárművel száll be a segélyezésbe (utóbbi kapcsán az ukránok kicsit csóválják a fejüket, hiszen hónapok óta a Leopard 2-re ácsingóznak, az azonban sokkal rágósabb falatnak bizonyul.)
Nagy-Britannia – felbuzdulva a felbuzduláson – a napokban bejelentette, hogy 14 darabot küld az iraki háborúban használt Challenger 2 harckocsijaiból. A szigetország maga sem dúskál a páncélosokban: flottája mindössze néhány száz darabból áll, ami elenyésző az USA vagy Németország arzenáljához képest. Két és fél éve a britek fontolóra vették, hogy az 1998 óta hadrendben álló flottát teljes egészében leselejtezik, ám ezt végül csak egyharmadukkal tették meg, a többit (148 darabot) inkább felújították a racionális haderőfejlesztés jegyében.
Ukrajna örül a morzsányi felajánlásoknak is, azonban nem csinál belőle titkot, hogy a brit ajándékot is csupán olyan lépésnek tekinti, amely segíthet rávenni Németországot, hogy beindítsa végre a hónapok óta várt csodafegyver, a Leopard 2 szállítmányait.
A magyar haderőfejlesztésben a Leopardokat gyártó német Rheinmetal oroszlánrészt vállal. Magyarország a 12 darab Leopard 2A4 lízingelésén túl 44 darab csúcstechnológiás 2A7-es típusra adta le a rendelést, utóbbiak éppen az idén kezdenek megérkezni a Magyar Honvédség tatai alakulatához.
Leopardok szép számmal akadnak az európai hadseregeknél, de Ukrajnába küldésükhöz a gyártó Németország engedélye szükséges. A német kormány erre valószínűleg már a héten meg fogja adni az engedélyt, Lengyelország és Finnország pedig máris jelezte, hogy eleget tesz az ukrán kérésnek. Robert Habeck gazdasági miniszter maga is úgy nyilatkozott: „Németország nem akadályozhatja azokat az országokat, amelyek úgy döntenek, hogy Leopardokkal támogatják Ukrajnát”.
Magát a német hozzájárulást mind a közvéleményben, mind a kormánykoalíción belül óriási viták övezték. Németország a háború kezdetétől fogva – és a hangosan hirdetett Zeitenwende ellenére – hosszasan gondolkodott azon, mit adjon Ukrajnának és mi az, amit semmiképpen sem, elkerülvén az eszkalációt. A páncélozott harcjárművek kétségtelenül az utóbbi kategóriába tartoztak és tartoznak most is, Berlin a rendkívül erős nemzetközi nyomás ellenére sem foglalt még állást a kérdésben.
Kapóra jön tehát a Leopardokat gyártó Rheinmetall nyilatkozata, amelyben a vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger kifejette: ha holnap a német kormány rábólintana a Leopardok Ukrajnába küldésére, a Rheinmetall akkor is csak jövőre tudná azokat szállítani. A vállalat jelenleg 22 darab Leopard 2 és 88 darab régi, 1-es típussal rendelkezik, ám
A teljes renováláshoz ráadásul több száz millió euróra van szükség, ám ezt a Rheinmetall nem tudja előfinanszírozni, így a kormánynak a feltételek megteremtésével kell kezdeni – ha valóban fegyverszállítmányokat akar indítani Ukrajnába.
A helyzetet bonyolítja, hogy a német védelmi minisztérium éppen vezető nélkül marad. Christine Lambrecht sok hónapnyi, dilettáns döntések sorozatát magában foglaló időszak után a héten távozik a kormányból.
Fotó: Leopard 2A4 harckocsik lőgyakorlaton a szomódi lőterén 2020-ban (MTI/Krizsán Csaba)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A háború pénz, és a Shell felsővezetője ebből jócskán profitált.
A legrosszabb forgatókönyv így elkerülhetőbbé válik.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Jeffrey Sachs élesen bírálta Zelenszkij politikáját és az európai vezetést, szerinte a kompromisszum elutasítása Ukrajna pusztulásához vezethet.
A 444 és az ellenzék szerint a magyar rendszer extrém aránytalan, de valójában kevert, félúton az arányos és a többségi között.
