Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni. Aztán megtört a jég, igaz, egyelőre piciben: Franciaország nagyjából 30 könnyű AMX-10-zel, az USA 50 Bradley-vel, Németország 40 Marder harcjárművel száll be a segélyezésbe (utóbbi kapcsán az ukránok kicsit csóválják a fejüket, hiszen hónapok óta a Leopard 2-re ácsingóznak, az azonban sokkal rágósabb falatnak bizonyul.)
Leopárdvadászat
Nagy-Britannia – felbuzdulva a felbuzduláson – a napokban bejelentette, hogy 14 darabot küld az iraki háborúban használt Challenger 2 harckocsijaiból. A szigetország maga sem dúskál a páncélosokban: flottája mindössze néhány száz darabból áll, ami elenyésző az USA vagy Németország arzenáljához képest. Két és fél éve a britek fontolóra vették, hogy az 1998 óta hadrendben álló flottát teljes egészében leselejtezik, ám ezt végül csak egyharmadukkal tették meg, a többit (148 darabot) inkább felújították a racionális haderőfejlesztés jegyében.
A Rheinmetall BAE Systems Lad (RBSL) közel 335 milliárd forintnak megfelelő összeget nyert a Brit Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a hidegháborús korszak legfőbb harckocsijait, a Challenger 2 állományát felújítsa. A tervek szerint a fejlesztés még idén elkezdődik és a modernizált tankok várhatóan 2027-re válnak bevethetővé.
Ukrajna örül a morzsányi felajánlásoknak is, azonban nem csinál belőle titkot, hogy a brit ajándékot is csupán olyan lépésnek tekinti, amely segíthet rávenni Németországot, hogy beindítsa végre a hónapok óta várt csodafegyver, a Leopard 2 szállítmányait.