A németek csak 2024-ben tudnának Leopardokat szállítani Ukrajnának

Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni. Aztán megtört a jég, igaz, egyelőre piciben: Franciaország nagyjából 30 könnyű AMX-10-zel, az USA 50 Bradley-vel, Németország 40 Marder harcjárművel száll be a segélyezésbe (utóbbi kapcsán az ukránok kicsit csóválják a fejüket, hiszen hónapok óta a Leopard 2-re ácsingóznak, az azonban sokkal rágósabb falatnak bizonyul.)

Leopárdvadászat

Nagy-Britannia – felbuzdulva a felbuzduláson – a napokban bejelentette, hogy 14 darabot küld az iraki háborúban használt Challenger 2 harckocsijaiból. A szigetország maga sem dúskál a páncélosokban: flottája mindössze néhány száz darabból áll, ami elenyésző az USA vagy Németország arzenáljához képest. Két és fél éve a britek fontolóra vették, hogy az 1998 óta hadrendben álló flottát teljes egészében leselejtezik, ám ezt végül csak egyharmadukkal tették meg, a többit (148 darabot) inkább felújították a racionális haderőfejlesztés jegyében.

Ukrajna örül a morzsányi felajánlásoknak is, azonban nem csinál belőle titkot, hogy a brit ajándékot is csupán olyan lépésnek tekinti, amely segíthet rávenni Németországot, hogy beindítsa végre a hónapok óta várt csodafegyver, a Leopard 2 szállítmányait.

Ha adnának is, nincs miből

Leopardok szép számmal akadnak az európai hadseregeknél, de Ukrajnába küldésükhöz a gyártó Németország engedélye szükséges. A német kormány erre valószínűleg már a héten meg fogja adni az engedélyt, Lengyelország és Finnország pedig máris jelezte, hogy eleget tesz az ukrán kérésnek. Robert Habeck gazdasági miniszter maga is úgy nyilatkozott: „Németország nem akadályozhatja azokat az országokat, amelyek úgy döntenek, hogy Leopardokkal támogatják Ukrajnát”.

Magát a német hozzájárulást mind a közvéleményben, mind a kormánykoalíción belül óriási viták övezték. Németország a háború kezdetétől fogva – és a hangosan hirdetett Zeitenwende ellenére – hosszasan gondolkodott azon, mit adjon Ukrajnának és mi az, amit semmiképpen sem, elkerülvén az eszkalációt. A páncélozott harcjárművek kétségtelenül az utóbbi kategóriába tartoztak és tartoznak most is, Berlin a rendkívül erős nemzetközi nyomás ellenére sem foglalt még állást a kérdésben.

Kapóra jön tehát a Leopardokat gyártó Rheinmetall nyilatkozata, amelyben a vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger kifejette: ha holnap a német kormány rábólintana a Leopardok Ukrajnába küldésére, a Rheinmetall akkor is csak jövőre tudná azokat szállítani. A vállalat jelenleg 22 darab Leopard 2 és 88 darab régi, 1-es típussal rendelkezik, ám

A teljes renováláshoz ráadásul több száz millió euróra van szükség, ám ezt a Rheinmetall nem tudja előfinanszírozni, így a kormánynak a feltételek megteremtésével kell kezdeni – ha valóban fegyverszállítmányokat akar indítani Ukrajnába.

A helyzetet bonyolítja, hogy a német védelmi minisztérium éppen vezető nélkül marad. Christine Lambrecht sok hónapnyi, dilettáns döntések sorozatát magában foglaló időszak után a héten távozik a kormányból. 

Fotó: Leopard 2A4 harckocsik lőgyakorlaton a szomódi lőterén 2020-ban (MTI/Krizsán Csaba)